---
title: "Tizenegy gyermeket bántalmazott, alázott meg a nyíregyházi testnevelő tanár &#8211; felfüggesztett börtönt kapott"
url: https://szegyenpad.com/bunugyek/tizenegy-gyermeket-bantalmazott-alazott-meg-a-nyiregyhazi-testnevelo-tanar-felfuggesztett-bortont-kapott/
date: 2023-11-13T11:59:41+01:00
modified: 2023-11-13T12:01:47+01:00
lang: hu
site: "szegyenpad.com"
author: "Antal Béla"
section: "Bűnügyek"
tags: ["kiskorú veszélyeztetése"]
audio: https://szegyenpad.com/felolvasas/2026/11/3766-53beee27.mp3
---

# Tizenegy gyermeket bántalmazott, alázott meg a nyíregyházi testnevelő tanár &#8211; felfüggesztett börtönt kapott

### Nyíregyházi pedagógiai módszerek: a kislány fürdőruhás fenekének csupasz részére ütés, lehülyézés, bambának nevezés, üvöltözés, gyomros, fejbeverés, has bökdösése, kezénél fogva rángatás – többek közt ezen cselekményeivel valósította meg a 11 rendbeli kiskorú veszélyeztetését az a nyíregyházi testnevelő tanár, aki az úszásórák alatt illetve után nem csak testileg, hanem érzelmileg is bántalmazta, megalázta a felügyeletére bízott alsós gyermekeket. A Kúria Bfv.II.1.029/2019/5. sz. felülvizsgálati végzését szemlézzük.

**A Nyíregyházi Járásbíróság ítélete**

A Nyíregyházi Járásbíróság a 2018. június 12. napján meghozott és kihirdetett 20.B.895/2017/69. számú ítéletével **…** terheltet bűnösnek mondta ki 11 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk. 208. § (1) bekezdés]. Ezért – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év tanári szakképesítéshez kötött foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, és akként rendelkezett, hogy annak végrehajtási fokozata börtön, valamint abból a terhelt – a végrehajtás elrendelése esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Ugyanakkor – első fokon jogerőre emelkedett rendelkezésével – a terhelttel szemben 8 rendbeli közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette [Btk. 302. § (1) bekezdés] miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

**A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság ítélete**

A terhelt és védőjének fellebbezése alapján másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 2019. január 8. napján meghozott és kihirdetett 1.Bf.546/2018/5. számú ítéletével a foglalkozástól eltiltás tartamát 2 évre, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét ugyancsak 2 évre enyhítette; egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

**Ítéleti tényállás, a pedagógus nevelési módszerei**

**…** terhelt a … Általános Iskola pedagógusa, testnevelés és biológia szakos tanára volt. A terhelt munkaköri leírása alapján nyolc osztályban tanított a testnevelés óra keretein belül úszást is, s ezek közül négy alsós osztályban. A terhelt munkakörét a 2011. évi CXC. törvény, a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény alapján, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Pedagógia Program és Munkaterve szerint volt köteles betölteni. A terheltnek – foglakozásánál fogva – a tanítás mellett a gyermekek nevelése és felügyelete is a feladata volt.

A terhelt a vádbeli időszakban, a 2014/2015-ös és 2015/2016-os tanévekben tanította kk. **sértett 1**, kk. **sértett 2**, kk. **sértett 3**, kk. **sértett 4**, kk. **sértett 5**, kk. **sértett 6**, kk. **sértett 7**, kk. **sértett 8**, kk. **sértett 9**, kk. **sértett 10**, kk. **sértett 11**-et.

Kk. sértett 1, aki **…** napján született, a 2014/15-ös tanévben 3.b. osztályba járt, és a terhelt tanította neki az úszást. 2014 októberében történt az, hogy úszás órán kk. sértett 1 az osztálytársaival nem megfelelően csinálta a feladatot, amiért a terhelt az óráról kiküldte a sértettet és társait. Az óra végeztével kk. **sértett 1** a fürdő öltözője előtti részen a haját szárította több osztálytársával együtt, és a barátnőjével beszélgetett. A terhelt rászólt, hogy hagyja abba a rendetlenkedést, majd olyan erővel ütött a sértett fürdőruhás fenekének csupasz részére, hogy az akkorát csattant, hogy azt több zúgó hajszárító mellett is meghallotta a hajszárításnál segédkező egyik szülő, **tanú 1** is.

A sértett ijedtségében és a hirtelen ért ütés, illetve fájdalom miatt is azonnal sírva fakadt, és a gyerekek kísérését végző tanárnak is hosszú idő után sikerült csak megnyugtatnia a sértettet. Mivel kk. **sértett 1** még aznap elmondta otthon, hogy mi történt, a sértett édesapja bement a terhelthez, akit már régóta ismert, azért, hogy megbeszélje vele a történteket.

A következő testnevelés órán **…** terhelt az osztály elé kiállította kk. sértett 1et, majd az egész osztálynak elmondta azt, hogy a sértett „árulkodott a szüleinek”, és azt követelte tőle, arra kényszerítette a sértettet, hogy mutassa meg a falra csapva azt, hogy ő, a terhelt mekkorát ütött a sértett fenekére.

A terhelt ezen magatartásával megszégyenítette kk. sértett 1et osztálytársai előtt, kétségbe vonta szavahihetőségét, és az őt ért sérelmet lekicsinyellte, elbagatellizálta. Kk. sértett 1 fejlődésében az úszás órákon tapasztalt negatív élmények hosszú távon kihatnak az úszáshoz és a vízhez való viszonyára, valamint negatívan befolyásolhatja önértékelését és önbizalmát. A sértettnél önértékelési problémák vannak, és nem zárható ki annak lehetősége, hogy ebben szerepet játszott a terhelt helytelen pedagógiai módszere.

Kk. **sértett 2**,aki **…** napján született, a 2015/16-os tanévben a 4.b. osztályba járt, ahol a terhelt úszást oktatott neki. Kk. **sértett 2**nek nem volt erőssége az úszás, és nagyon zavarta az, hogy a terhelt agresszíven viselkedett velük, kiabált velük, lehülyézte, bambának nevezte őket azért, mert nem tudtak jól úszni. A sértettet rendkívül megviselte a terhelt magatartása, amelyet a kevésbé jól úszó gyermekekkel szemben tanúsított, és ezért volt az, hogy úszás órák előtt mindig izgult, tördelte kezeit, ideges volt. A terhelt azon magatartása, mely szerint többször beleütött a sértett gyermekek hasába, azért, mert rossz volt az úszástechnikájuk, szintén félelmet keltett a sértettekben. A 2015/16-os tanévben, pontosan meg nem határozható időpontban **…** terhelt a kiskorú sértett hasát összeszorított ujjával úgy megbökte, hogy nemcsak fájdalmat okozott vele, de ettől hányingere is lett a sértettnek. Kk. **sértett 2** jelezte ezen problémáját a terheltnek, kikéredzkedett óráról, és a mosdóban hányt, majd miután visszament az órára, ismételten rosszul lett, és másodszor is ki kellett mennie hányni.

Ezen negatív élmény is olyan hatással volt a kiskorú sértettre, melyek miatt kk. **sértett 2** egyre többször volt rosszkedvű az úszás órák előtt, és azt követően többször hasfájásra is panaszkodott. Kk. **sértett 2** érzelmi életében az úszás órákon átéltek olyan fokú szorongást és félelmet okoztak, melyeket az igazságügyi pszichológus vizsgálatáig nem tudott feldolgozni, a történtek még élénken éltek benne.

Kk. **sértett 3**, aki **…** napján született, a 2015/16-os tanévben a 4.b. osztályba járt. A terhelt ezen sértettnek is úszásoktatást tartott, amelyet a sértett kb. 3. osztálytól kezdve már nem szeretett. A sértettnek rossz érzése volt azért, mert a terhelt sokat kiabált velük órán, és amikor kifogott egy-egy osztálytársát, azt a gyereket végig kritizálta, lehülyézte őket, illetve több esetben az is előfordult, hogy kezénél fogva rángatta meg a gyerekeket. A terhelt ezen magatartása miatt kk. **sértett 3**nak minden úszás óra előtt fájt a hasa, szorongott. Kk. **sértett 3**nak az úszás órákon átélt feszültség következtében tikkelési problémája alakult ki, melynek oldására pszichológushoz kellett járnia.

A terhelt a sértettnek fizikai fájdalmat is okozott, hiszen a sértettet úszástechnikai hibái miatt többször megbökdöste a terhelt a hasánál, illetve a karjánál fogva visszarántotta a vízben. Abban az esetben, amikor a sértett nem tette a vízbe eléggé a fejét, a terhelt több esetben a fejére csapott, amellyel fájdalmat okozott a sértettnek. A felmentési papírokat a tanóra alól a terhelt több esetben nem fogadta el akkor, amikor azt a sértett vitte az úszás órára, s ezen felmentések miatt többször kritizálta is, őt nyápicnak nevezvén.

Kk. sértett 3 érzelmi életében nagyfokú félelmet okozott a terhelt viselkedése, az, hogy lenyomta a víz alá, hogy megrángatta a karját, ha nem jól csinált valamit. Szorongása olyan nagyfokú volt akkoriban, amikor a terhelt tanította, hogy az már pszichoszomatikus tünetekben is megnyilvánult, hasfájása és fejfájása volt.

Kk. **sértett 4**, aki **…** napján született, a 2015/16-os tanévben 4.a. osztályos tanuló volt. A terhelt úszás órát tartott a sértettnek, azonban kk. **sértett 4** kezdettől fogva nem szerette a terhelt óráit, rosszul érezte magát, ideges és feszült volt az óra előtt és alatta is. A rossz érzés oka ezen sértettnél az volt, hogy a terhelt rendkívül agresszíven viselkedett vele és osztálytársaival is. Olyan kifejezéseket használt a sértettel szemben, amelyek bántóak, sértőek voltak, hülyének, bambának, bénának nevezte őket, volt úgy, hogy az egész órát végig ordította, s még káromkodott is előttük. A terhelt ezen sértettel szemben is alkalmazta azt a módszert, hogy az ujjával erősen bökdöste alulról a sértett hasát azért, hogy fennmaradjon a víz felszínén, amellyel fájdalmat okozott a sértettnek. A 2014/15-ös tanév során tartott egyik úszás órán a terhelt a sértettet a nyakánál fogva húzta ki a vízből, illetve olyan is történt, hogy belebokszolt a hasába, a karjába, illetve megszorította a karját. A terhelt kk. **sértett 4** vonatkozásában sem fogadta el a felmentésről szóló orvosi igazolást, ezzel újabb feszültséget okozva a tanulónál.

A terhelt magatartása oly mértékben megviselte kk. **sértett 4**et, hogy annak következtében félt az úszás órák előtt, s az ebből fakadó stressz miatt úszás órák előtt rendszeres vizelési ingere volt az iskolában, és többször ki kellett az órák alatt is kéredzkednie. Kk. **sértett 4** érzelmi életében nagyfokú félelmet okozott az, hogy a terhelt többször csúnyán beszélt vele, káromkodott rá, valamint a nyakát is megfogta, amikor nem teljesített jól.

Kk. **sértett 5**, aki **…** napján született. Kk. **sértett 5** volt az, aki talán a leginkább veszélyeztetve volt a terhelt magatartása miatt. A terhelt nem csak úszást és testnevelést, hanem biológiát is tanított a sértettnek, illetve osztályfőnöke is volt. Éveken keresztül tartott az a helyzet, amelyről a sértett már 1. osztályos kora óta panaszkodott, beszámolt, s amely miatt később rettegés alakult ki benne, és alvásproblémái alakultak ki. A sértett nehezen viselte a terhelt ordibálását és megalázó bánásmódját. Kk. **sértett 5**öt a 2013/2014-es és a 2014/2015-ös tanévben, amikor a 4.b. és az 5.b. osztály tanulója volt, már érték konkrét sérelmek is, amikor a terhelt már a sértettet gyomron ütötte azért, mert levette az úszósapkáját, és úgy zuhanyozott, valamint a két füle alatt tenyérrel a tarkójánál megütötte pusztán azért, mert nem tudott felmászni a kötélen. A sértettet a terhelt testalkata miatt többször megalázta azzal, ahogy beszélt vele, a testi adottságait és sportbéli teljesítményét negatívan minősítette. Ilyen eset volt az is, amikor a sértettet arra kényszerítette a terhelt, hogy olyan helyen szálljon ki a vízből a medence szélén, ahol az a sértettnek nehezen ment, és mindenáron rá akarta őt szorítani arra, hogy azt megtegye, s addig nem engedte ki a vízből, míg az a sértettnek nem sikerült. A terhelt ezen magatartását úgy követte el, hogy az rendkívül megalázó volt a sértett számára, mivel ezen eseteket és a sértett „ügyetlenkedését” a sértett osztálytársai is végignézték, hiszen az órán az osztálytársak is jelen voltak.

Kk. **sértett 5** rendszeresen elmondta a szüleinek azt, hogy milyen helyzetekbe került a tanórákon, azonban mivel félt a terhelt retorziójától, ezért megkérte szüleit, hogy ne tegyenek az ügyben semmilyen lépést, azonban az úszás órán és a torna órán elszenvedett sérelmek miatt rettegett a tanóráktól, alvásproblémái lettek és folyamatosan szorongott. Kk. **sértett 5** érzelmi életében az úszás órák szorongást okoztak, a történtek még élénken éltek benne az igazságügyi pszichológus vizsgálatának idején, érzékeny és sérülékeny gyerek, a terhelt pedagógiai módszere, bánásmódja traumát okozott nála.

Kk. **sértett 6**,aki **…** napján született, a 2014/15-ös tanévben 2.b. osztályba járt, ahol a terhelt úszást oktatott neki. Kk. **sértett 6** félt az úszás óráktól, ezen félelme pszichoszomatikus tünetekben is megnyilvánult. A sértettnek az úszás óráktól való félelme miatt fájt a hasa, hányingere volt, és éjszaka nem tudott megfelelően aludni, akár már az úszás órát megelőzően 2-3 nappal sem. A sértett félelme azért alakult ki, mert a terhelt rendszeresen kiabált, ordítozott velük az úszás órákon, illetve több alkalommal lehülyézte tanítványait. Akkor, amikor egy hiányzást követően kk. **sértett 6** rosszul csinálta a terhelt által adott feladatot, a terhelt őt a sorból kiállította, a fejére ütött, majd a karját hátra rántva és felfelé tolva mutatta meg neki a gyakorlatot, miközben hülyének nevezte. Amikor a sértett próbálta mondani az úszásoktatást tartó terheltnek, hogy ő azért nem tudja a feladatot, mert hiányzott, a terhelt pusztán annyival intézte el, hogy ezt hamarabb is mondhatta volna.

A terhelt ezen magatartásával testi fájdalmat is okozott a sértettnek, és ezen kívül őt meg is szégyenítette a többiek előtt. Kk. **sértett 6** fejét a terhelt több alkalommal a víz alá nyomta, amitől a sértett megijedt, és így alakultak ki nála azok a tünetek, amelyek miatt már úgy szállt le az úszásra őket reggel szállító iskolabuszról, hogy hasfájásra, hányingerre panaszkodott. Kk. **sértett 6**ban a terhelt azon viselkedése, hogy fejét megütötte, amikor nem jól teljesített, olyan félelmet keltett, ami pszichoszomatikus tünetekben is megnyilvánult.

Kk. **sértett 7**, aki 2008. január 16. napján született, 2.b. osztályos tanuló volt a 2015/16-os tanévben, amikor is a terhelt úszást tanított a sértettnek. Kk. **sértett 7**et a terhelt kifogta magának, s amikor valamelyik gyakorlatot nem megfelelően csinálta, odament hozzá, az úszószemüvegét megfogta, a szeméről elhúzta, majd elengedte, ami a sértett arcán csattant és fájdalmat okozott neki. De nemcsak ezen fizikai bántalmazást szenvedte el a sértett a terhelttől, hanem amikor egy alkalommal a hátúszást gyakorolták, akkor a terhelt ököllel a hasába ütött, ami fájdalmat okozott a sértettnek. Pusztán a szerencsének köszönhetően a terhelt azon viselkedése nem okozott kk. **sértett 7**nek fizikai fájdalmat, amikor a medence szélén több alkalommal meglökte, lökdöste azért, mert nem megfelelően végezte el a gyakorlatokat, amit a terhelt kiadott, és pusztán a szerencsének volt köszönhető, hogy a sértett nem esett el a csúszós kövön. A terhelt ezen magatartására kk. **sértett 7** rendszeresen panaszkodott, nehezen viselte a terhelt ordibálását, hangnemét, illetve azt, hogy rendszeresen hülyének nevezte őket.

Kk. **sértett 7**, amikor fel volt mentve testnevelés óra alól, átadta a felmentését a terheltnek, azonban a terhelt nem fogadta azt el, hanem osztálytársai előtt ordibált a sértettel, s ráparancsolt, hogy azonnal öltözzön át. Mivel a sértett akkor felmentése miatt felszerelést nem vitt magával, a terhelt akart adni neki egy fürdőnadrágot, csak azért, hogy akaratát érvényesítse a 2. osztályos tanulóval szemben, és ne hivatkozhasson arra a diák, hogy nincs felszerelése.

A terhelt ezen viselkedése miatt kk. **sértett 7** az úszás órák előtt mindig fejfájásra és fülzúgásra panaszkodott, mivel ilyen pszichoszomatikus tüneteket váltott ki belőle a terhelt agresszív magatartása. Kk. **sértett 7** érzelmi életében a terhelt viselkedése és az úszás órán átéltek, az, hogy többször ököllel hasba vágta, fejét a víz alá nyomta, csúnyán beszélt vele és betegen is úsznia kellett, olyan nagyfokú szorongást eredményeztek, ami traumatizálta őt. Ezen szorongás pszichoszomatikus tünetekben is megnyilvánult.

Kk. **sértett 8**, aki 2007. március 19. napján született, a 2015/16-os tanévben 2.a. osztályos tanuló volt. Kk. **sértett 8** szintén nehezen viselte a terhelt viselkedését, kezdetektől panaszkodott a terhelt stílusára, hangnemére és arra, hogy hogyan bánik a terhelt a többiekkel. A terhelt rendszeresen arcba fröcskölte a sértettet úszás közben, majd amikor egy alkalommal rosszul végezte a feladatát, akkor kapott egy ütést is a vízben lévő fejére, amely a sértettnek fájdalmat okozott, s amely miatt a sértett el is sírta magát. A sértett erről otthonában beszámolt szüleinek, majd a szülő ezt jelezte a terheltnek is. A terhelt a következő úszás órán számon kérte a sértettet, hogy egy kis fejkocogtatás miatt miért panaszkodik a szüleinek, majd a sértett fejére ütött újból, az egész osztály előtt.

Az úszás órán tapasztaltak miatt kk. **sértett 8** félt, éjszaka nem tudott aludni, s többször is fejfájásra panaszkodott. Kk. **sértett 8**érzelmi életében az úszás órák szorongást okoztak, a történtek az igazságügyi pszichológus vizsgálatakor is élénken éltek benne, védelemre és biztonságra vágyik, képzeletvilágában támadással kapcsolatos elemek is vannak. A terhelt pedagógiai módszerei, bánásmódja megviselte a sértettet, az kisebb traumát okozott nála.

Kk. **sértett 9**, aki 2006. január 07. napján született, a 2015/16-os tanévben a 4.b. osztály tanulója volt. Kk. **sértett 9** triatlon szakkörre is járt, amelyet **…** terhelt az iskolai úszásoktatás keretein kívül szervezett, azonban a terhelt úszást is oktatott a sértettnek. Onnantól kezdve, mikor kk. **sértett 9** már nem járt a triatlon szakkörre, **…** terhelt őt kifogta, minden úszás órán megjegyzést tett a sértett kissé zömök testalkatára, s az osztálytársak előtt rendszeresen kövérnek nevezte, ezzel megbántva és megalázva a sértettet.

Kk. **sértett 9** mivel nehezen tudott kiszállni a medence oldalán, az egyik úszás órán **…** terhelt az osztály előtt hangosan kritizálni kezdte, és kijelentette, hogy a súlya miatt képtelen kiszállni a medencéből, és oda kellene figyelnie arra, hogy mit eszik. Az akkor 4. osztályos kislány sértettet a terhelt ezen viselkedése nagyon megbántotta, megalázta, és sírva fakadt azért, mert a terhelt az osztálytársai előtt teljesen megszégyenítette.

Ezt követően, amikor a sértett édesanyja felhívta telefonon a terheltet, ő csak annyival hárította el a kérdéseket, hogy a sértettnek többet kellene mozognia. A terhelt ezen viselkedése kis idő elteltével újra visszatért, a szülői jelzés ellenére, újra kezdődtek a terhelt részéről a negatív megjegyzések, amely kritika már arra is kiterjedt, hogy azért nem tudja a sértett megcsinálni a feladatokat, amelyeket az órán kap, mert otthon a kistestvére miatt már rá nem jut elég figyelme az édesanyjának.

Ez kk. **sértett 9**et rendkívül megviselte lelkileg, úgy végezte ezt követően a feladatokat, hogy közben a sírás gyötörte. Amennyiben a sértett úszástechnikája nem volt megfelelő, a terhelt több esetben a sértett fejét a víz alá nyomta, amellyel a sértettet megijesztette, különösen azzal a viselkedésével, hogy amikor a sértett megijedt azért, mert nem kapott a víz alatt rendesen levegőt, akkor kissé engedte neki, hogy a víz felszínére feljöjjön, de azt követően újra lenyomta a víz alá a fejét. Kk. **sértett 9** is beszámolt arról, hogy amikor otthon elmondta a történteket és az édesanyja beszélt a terhelttel, akkor már érezte, hogy a terhelt haragszik rá, és mérges volt rá, mert a terhelt nem szerette azt, ha a tanulók otthon panaszkodtak.

Kk. **sértett 9** a terhelt magatartása miatt az úszás órák előtti napon már rosszul érezte magát. Pszichoszomatikus tüneteket produkált, gyomra fájt, és nagyon félt a terhelttől. Kk. **sértett 9**et szintén megviselték az úszás órán történtek, a terheltnek a sértett testalkatára és viselkedésére tett kritikája, kijelentései, mivel azokat sikertelenségnek, kudarcnak élte meg, és ez önértékelésére negatívan hatott.

Kk. **sértett 10**, aki 2007. augusztus 29. napján született, a 2015/16-os tanévben 2.b. osztályos tanuló volt. A terhelt a sértettnek csak úszás órát oktatott, a sértett az iskolában tanult meg úszni. Kk. **sértett 10** mindig félt az úszástól, félt a víztől egy régebbi rossz tapasztalat miatt. Azonban ezen rossz tapasztalatát nem sikerült oldania a terheltnek, aki tudott a sértett ezen problémájáról, mert kk. sértett 10et minden egyes alkalommal megviselte az úszás órákon a terhelt hangneme, nehezen viselte a terhelt kiabálását és ordibálását.

A kiskorú sértett nemcsak azért félt így a hétfői úszás óráktól, mert rossz élménye volt a vizes közeggel kapcsolatosan, hanem azért is, mert ha nem jól csinálta a terhelt által adott feladatokat, akkor a vizet belefröcskölte az arcába úszás közben, illetve kizavarta a medencéből azzal a kiabálással együtt, hogy a sértett részéről nem elfogadható az, ahogy dolgozik, hiszen nem lehet így dolgoznia egy 2. osztályosnak. Ezen alkalommal a medence szélén kellett állnia a sértettnek addig, amíg az úszás óra be nem fejeződött. Mindezt azért, mert nem jól csinálta a gyakorlatot, a terhelt szerint nem volt elfogadható a teljesítménye.

Kk. **sértett 10** már előre félt a hétfői úszás óráktól emiatt, hétvégén nyugtalan volt, fájt a hasa, és az úszás óra előtti éjszaka hányt is. Kk. **sértett 10** érzelmi életében a terhelt viselkedése olyan nagyfokú félelmet okozott, hogy azok már testi tüneteket okoztak (hasfájást, fejfájást), a szorongás pszichoszomatikus tünetekben nyilvánult meg. A sértett annyira félt a terhelttől és az úszás óráktól, hogy már napokkal az óra előtt sírt e miatti félelmében.

Kk. **sértett 11**, aki 2005. június 09. napján született, a 2015/16-os tanévben 4.a. osztály tanulója volt. A terhelt 1. osztályos kora óta tanította a sértettet, azonban a problémák 3. osztálytól kezdődtek. A sértett azért félt a terhelttől, mert velük rendszeresen kiabált az úszás órákon, lehülyézte őket, és ha nem voltak jó úszók, akkor azokhoz nem volt türelme. A tanórák előtt a terhelt ezen magatartása miatt a sértettnek rémálmai voltak, nem tudott megfelelően aludni, az úszás órák napján képtelen volt reggelizni az idegességtől.

A terhelt ezen sértett fejét is több alkalommal a víz alá nyomta úszás közben, amelytől a sértett megijedt, s ezeket a problémáit elmondta a szüleinek. Tekintettel arra, hogy a terhelt a sértettől nem fogadta el a felmentésére irányuló papírokat, kk. **sértett 11**et arra akarta rávenni, hogy vegye fel más fürdőruháját, azonban mivel a sértett erre nem volt hajlandó, ezért a sértettnek végig ott kellett állnia a medence szélénél.

Kk. **sértett 11** sértett pszichoszomatikus tüneteket is produkált minden egyes úszás óra előtt, ezért gyógytornával váltották ki az úszás órákat, s azt követően a sértett pszichoszomatikus tünetei megszűntek. Kk. **sértett 11**et az úszás órákon átélt sikertelenség és kudarc megviselte, a terhelt pedagógiai módszerei, bánásmódja nagy fokú félelmet keltett és szorongást okozott nála, és a történtek mély nyomot hagytak érzelmi életében.

**A neoprimitív pedagógus által okozott traumák**

**…** terhelt a fentebb írt magatartásával és az általa alkalmazott pedagógiai módszerek következtében olyan fokú szorongást és feszültséget okozott a kiskorú sértetteknél, hogy az többeknél pszichoszomatikus tünetekben nyilvánult meg. Azon gyerekeknél, akik nem tudtak a terhelt követelményeinek megfelelni, traumát okozott a terhelt velük szemben tanúsított viselkedése, amely mély nyomot hagyott bennük, és negatívan hat a további személyiségfejlődésükre. A sértettek közül többen önértékelési problémákkal küzdenek, és a tanárokba, felnőttekbe vetett bizalmuk is megingott. Az önértékelési zavarok, amelyek a terhelt viselkedése miatt a sértettek személyiségfejlődésében megnyilvánultak: a negatív énkép, testkép, az önbizalom megingása, gátlásosság, bizonytalanság, bizalmatlanság, szorongás és félelem a teljesítményhelyzetekben.

Az úszás órán átéltek miatt a sértettek nem tudtak megbirkózni a terhelt viselkedése okozta teljesítményhelyzettel, mivel ezek olyan nagyfokú stresszt okoztak nekik, ami a sértett korú gyerekek megküzdőképességét meghaladja. Ezen nagyfokú stressznek oka a félelem, a szorongás, valamint a testi fájdalom, amelyet a terhelt pedagógiai módszerei, valamint kiszámíthatatlan viselkedése okozott.

Tekintettel arra, hogy a sértettek mind normakövetőek, jól szocializáltak és intellektuális képességekkel rendelkeztek, a terhelt pedagógiai módszerei, kritikái még érzékenyebben érintették a sértetteket, és még nagyobb károkat okoztak érzelmi életükben. **…** terhelt a sértett gyermekek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyos fokban veszélyeztette az általa tartott úszás órákon a sértettekkel szemben tanúsított viselkedésével. A terhelt magatartásával súlyosan megszegte a kiskorú gyermekek neveléséből és felügyeletéből eredő kötelezettségeit.

**…** terhelt fokozottan körülményvezérelt, szubjektivitásra hajlamos, élményfeldolgozása énközpontú, érzelmileg könnyebben elsodorható. Teljesítménymotivált, a problémák, a konfliktusok megoldásában dominanciára törekszik, önérvényesítő. Határozott, magabiztos, munkájában elkötelezett. A terhelt személyiségétől a vádbeli cselekmények nem teljesen énidegenek.

A gyermekek érzelem- és vágyvilágára, igényeire igyekszik ráhangolódni a terhelt, de miután fokozott nála az önérvényesítés, a problémáknak és a konfliktusoknak a dominancia pozíciójából történő megoldása, a teljesítmény elérése, így a finomabb érzelmi rezdüléseket nehezen ismeri fel, kevésbé empatikus és kompromisszumkész. A terhelt személyiségjegyeiből következik, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél fokozottabb a szorongás- és feszültségszint és jobban igényelnék a megértést, az elfogadást, a gyengéd odafordulást, a nagyobb toleranciát, azokkal kapcsolatosan is domináns, indulattelibben lép fel, saját elképzeléseiből, a teljesítményelvárásából ezeknél a gyerekeknél sem enged, így ezen viselkedése tovább fokozhatja szorongásaikat és feszültségeiket.

A terhelt pszichés szempontból oktatásra, nevelésre alkalmas, de ebben bizonyos személyiségjellemzőit mégis korlátozó tényezőként kell értékelni. Javasolt számára, hogy alsó tagozatos gyerekeket ne oktasson. A terheltnél patológiás személyiségelvonások nem kerültek felszínre.

A **…** terhelt által alkalmazott pedagógiai módszerek szöges ellentétben állnak a 2011. évi CXC. törvény 46. § (2) bekezdésében foglaltakkal, miszerint „a gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”. A terhelt nem teljesítette ugyanezen törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott kötelezettségét, miszerint „munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakozásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét”.

A terhelt 1977. és 2013. év között 29 alkalommal kapott a … Városi Diáksport Egyesülettől különböző kitüntetéseket, így kitüntették eredményes edzői munkájáért, az országos döntőn elért eredményéért, a diáksportban végzett kiemelkedő eredményéért több alkalommal. 2003., 2005., 2006., 2008., 2010., 2011., 2012. és 2013. években megkapta a legjobb utánpótlás edző kitüntetést.

**Védekezése: a gyermekek testével oktató szándékkal érintkezett**

Indokai szerint a bíróság jogerős ítéletében tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a neki felrótt magatartásokkal veszélyeztette a kiskorú gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Kifogásolta, hogy a bíróság azt az alapvető jelentőségű tényt nem vizsgálta, miszerint az összes cselekmény az úszáshoz és az uszodához kötődik; mindezek, valamint az úszásoktatása pedig mindenkitől kiemelt figyelmet követel meg. A bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy egy-egy úszás órán 20-30 gyermek oktatásáért és felügyeletéért felelt, miközben egyszerre kellett a tantervi követelményeket teljesítenie és arra ügyelnie, hogy egyetlen gyermeket se érjen baleset. Mindez nemcsak a pedagógus oldaláról igényel gondosságot, hanem a gyermekek és szüleik oldaláról is együttműködési készséget, figyelmet és fegyelmezettséget feltételez.

Ekként kérdésként merül fel, hogy a gyermekeket egyedül oktató és felügyelő részéről milyen módszerekkel tartható fenn a fegyelem a balesetek elkerülése érdekében; az oktatás és a fegyelmezés nem megfelelő módszerének megválasztása azonban büntetőjogi felelősséget nem alapoz meg.

Az indítvány szerint egyik vádpont tekintetében sem állt rendelkezésre durva bántalmazást, sérülés okozását, vagy súlyos kötelességszegést alátámasztó bizonyíték. A gyermek testével való oktató szándékú érintkezés nem sérülést okozó vagy a testi fejlődést veszélyeztető bántalmazás, az a kiskorú veszélyeztetésének megállapíthatóságát nem alapozza meg; így erre vonatkozóan a bíróság téves anyagi jogi következtetést vont le büntetőjogi felelőssége tekintetében.

A terhelt kifogásolta az eljárás során beszerzett pszichológus szakértői vélemény elfogadását. Álláspontja szerint a szakvélemény nem megalapozott, más szakértő kirendelése elől pedig az elsőfokú bíróság elzárkózott annak ellenére, hogy a szakvélemény a más szakértő által írásban megjelölt általános szakmai kritériumoknak nem felelt meg. A bírósági szakban kirendelt szakértő azt állapította meg, hogy a terhelt alkalmas a pedagógus pályára, csupán az javallott, hogy alsó tagozatos gyermekeket ne tanítson; ez viszont azt igazolja, hogy a terhelt nem „veszélyeztető személy”.

**A Kúria megállapításai **

A Btk. 208. § (1) bekezdésében foglalt kiskorú veszélyeztetésének bűntettét az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el, aki az e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. Nem kétséges, hogy a pedagógus foglalkozású terhelt a gondjaira bízott gyermekek nevelésére és felügyeletére kötelezett volt. Tényállási, ténybeli alapja van annak a megállapításnak is, miszerint a terhelt a tényállásban leírt magatartásával a sértettek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztette (elsőfokú ítélet 9. oldal utolsó bekezdés); a bíróság ezt bizonyítás felvétele útján állapította meg, következésképp az ténymegállapítás, ami a felülvizsgálatban vitássá nem tehető.

Ugyancsak rögzíti a felülvizsgálat során irányadó jogerős ítéleti tényállás, hogy a terhelt a tényállásban írt magatartásával milyen jogi kötelezettségeit szegte meg (elsőfokú ítélet 10. oldal hatodik-hetedik bekezdés). A kiskorú veszélyeztetés bűntettének megállapításához azonban a kötelességszegés ténye – önmagában – nem elegendő; a tényállásszerűség feltétele, hogy a kötelességszegés súlyos legyen. Ez utóbbi feltétel pedig jogi értékelést igényel, és így felülvizsgálat tárgya is lehet.

A „súlyos” kötelességszegés fogalmát a törvény nem határozza meg, annak megítélését a bírói gyakorlatra bízza. Súlyos kötelességszegés lehet az elemi fontosságú kötelességek figyelmen kívül hagyása, vagy akár más kötelességek huzamosabb idejű megszegése, különböző kötelességszegések együtthatása is.

A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a pedagógus megvalósítja a kiskorú veszélyeztetésének többrendbeli bűntettét, ha a nevelésükre bízott gyermekekkel szemben folyamatosan fizikai bántalmazásokat, megtorló jellegű fegyelmező intézkedéseket, továbbá megalázó jellegű intézkedéseket alkalmaz (BH 1997.469.).

Jelen esetben erről van szó, akkor is, ha a hivatkozott jogeset alapjául szolgáló tényállást a jelen üggyel összevetve kétségtelen, hogy az ott írt elkövetési magatartás jóval súlyosabb megítélésű, durvább, megalázóbb bántalmazás. Ez azonban nem jelenti az, hogy a terhelt terhére rótt magatartás nem éri el a „súlyos kötelességszegés” szintjét. A másik oldalról a bíróság nem tekintette súlyos kötelességszegésnek, ha az elkövető a nevelése alatt álló kiskorút néhány esetben fenyítette meg túlzott mértékben, ami bizonyíthatóan nem is volt kihatással a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésére (BH 1992.623.). A terhelt esetében azonban ennél többről van szó.

A terhelt a tényállásban írt magatartásával rendszeresen és folyamatosan bántalmazta, megalázta a nevelésére bízott kiskorúakat. Ennek súlyossága már önmagában a jogszabályi tilalom miatt is vitathatatlan; ugyanakkor a tényállás rögzíti azokat a pszichoszomatikus tüneteket és lelki következményeket is (hasfájás, fejfájás, hányás, alvászavar, tikkelés, szorongás stb.), amiket a terhelti magatartás a sértetteknél kiváltott. Nem tekinthető nem súlyos kötelességszegésnek az, ha a pedagógus a munkavégzése során tanúsított magatartásával a rábízott gyermekeknél – nem egyedi jelenségként – pszichoszomatikus tüneteket is kiváltó szorongást, félelmet, rettegést, önértékelési zavarokat idéz elő. E tekintetben részben közömbös, részben pedig nyilvánvalóan nem valós az indítványban írt fegyelmezési célzat. Az uszodában megkívánt fegyelem fenntartása és a balesetek elkerülése nyilvánvalóan nem csak ilyen eredménnyel járó módszerekkel érhető el, és ebben az értelemben a módszer téves – bűncselekményt megvalósító – megválasztása is a büntetőjogi felelősség alapja lehet. Emellett azonban az sem vitatható, hogy a terhelti magatartás számos mozzanata – például a gyermekek utólagos, bosszúálló jellegű, nyilvános megalázása a szüleiknek való „árulkodásuk” miatt, avagy nem megfelelő úszástechnika esetén a sértettek fejének víz alá nyomása – fegyelmezési, baleset-elkerülési célzattal nem magyarázható.

A bíróság jogerős ítéletében tehát helyesen állapította meg, hogy a terhelt a nevelési feladatából eredő kötelezettségeit súlyosan szegte meg, és ekként a tényállásban írt magatartásával a 11 rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntettének tényállási elemeit maradéktalanul megvalósította. Bűnösségének megállapítására tehát e bűncselekmények miatt a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, azokkal összhangban került sor.

A pedagógus által a nevelésére bízott gyermekek rendszeres és folyamatos megalázása, valamint – akár önmagában nem durva – testi bántalmazása, ami nagyszámú gyermeknél szorongást és pszichoszomatikus tüneteteket is kiváltott, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (2) bekezdésének megsértésében megnyilvánuló súlyos kötelességszegés; ezt önmagában a jogszabályi tilalom ténye és a cselekmény következményei alátámasztják. A cselekmény állított fegyelmezési célzata a kiskorú veszélyeztetésének megvalósulása szempontjából közömbös.

Skip to PDF content
