A gyámhivatal szeretné, ha minél több gyerek zuhanna ki az ablakon?

Kép: Obuda.hu / szegyedpad.com

Mindenkit mélységesen felkavart az az eset, amikor nemrégiben egy felügyelet nélkül hagyott kislány kiesett az ablakon és szörnyet halt. Valószínűleg kivételt képez az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, élén Bleszkánné Kis Ildikóval, a Fővárosi Kormányhivatal, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámügyi Osztálya Dr. Hajdú László Lajos vezetésével, mely szervek láthatólag mindent megtesznek azért, hogy minél több ehhez hasonló incidens történjen.

Jelen történet főszereplője három gyerek, akiket édesanyjuk egész kicsi koruk óta rendszeresen egyedül hagy.

Szüleik külön élnek, édesapjuk  mindent megtenne azért, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, de édesanyjuk inkább rendszeresen kockáztatja a gyermekek testi épségét, mint hogy az apukájukkal lehessenek a gyermekek.

Az apuka az első jelzést még 2011-ben tette a gyermekek rendszeres egyedül hagyása miatt a Gyámhatóság és a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amikor a legkisebb gyerek egy éves volt. A gyerekeket végül – egyéb okból – védelembe is vették, de az illetékes gyermekvédelmi szervek továbbra sem tettek semmit azért, hogy a gyerekek ne maradjanak rendszeresen egyedül.

Mivel a gyerekek kicsik voltak, az ő elmondásukat senki nem vette komolyan. 2014. március 26-án azonban jött egy lebukás, amit már nem lehetett letagadni. A nem egészen hat éves középső gyerek beteg volt, napok óta hányt, az ágyban felülni sem tudott, még a WC-re is ölben kellett kicipelni. Édesapja telefonon próbálta felhívni, és néhány perc beszélgetés után – egészen véletlenül – derült ki, hogy teljesen egyedül van a negyedik emeleti panellakásba bezárva.

Nem kérdés, hogy egy ilyen korú és ilyen állapotú gyermek esetében ez közvetlen életveszélyt jelent, hiszen ha elbóbiskolva vagy félálomban hányni kezdett volna, az azonnali fulladását jelenthette volna.

Az édesapa természetesen ekkor is a Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ illetve a Gyámhatóság segítségét kérte, de ezek a szervek semmit nem csináltak, szerintük ez teljesen normális és elfogadható.

Az apuka tehetetlenségében később a Rendőrséghez fordult, amely megállapította, hogy az édesanya kötelességszegést követett el (01030/5058-7/2014. bü.), de természetesen ez sem hatotta meg az illetékes gyermekvédelmi szerveket.

A következő jelentősebb lebukás 2016. áprilisában következett be, amikor a hat év alatti, legkisebb gyermekről derült ki, hogy amikor az anyukája egyedül hagyta a negyedik emeleti lakásban, akkor – szerencsére ki tudta nyitni az ajtót, így nem az ablakon keresztül – kiszökött a lakásból, lement az utcára és a lakótelepen útnak indult megkeresni a hozzátartozóit.

Az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ továbbra sem mozdította a füle botját sem, holott a Rendőrség megint megállapította a kötelességszegést (01030/1415-4/2016. bü.).

A következő Rendőrségi eljárás ideje 2017. februárjában jött el, amikor a gyerekek tévedésből felvették a telefont, mikor egyedül voltak otthon. Ekkor elmondták, hogy be vannak tanítva, hogy ha felügyelet nélkül vannak, ne vegyék fel a telefont, nehogy az anyukájuk lebukjon. Az eljárásban az anyuka elismerte, hogy rendszeresen egyedül hagyja a gyerekeket, emiatt a Rendőrség harmadjára is megállapította az anya kötelességszegését (01030/203-2/2017. bü.).

Néhány héttel később az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ családsegítője családlátogatásra indult, és érkezésekor azt tapasztalta, hogy a gyermekek már megint felügyelet nélkül tartózkodnak a lakásban.

Naivan azt gondolhatnánk, hogy ennek már következménye lett, de természetesen nem.

Nem hogy semmifajta szankció nem következett, hanem Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal együttesen az alábbiakat tudta – jogerősen – megállapítani az ügyben:

“Úgy gondolja (az édesapa), hogy a gyámhatóság kifelejtette a döntésből, hogy (az édesanyának) folyamatosan gondot okoz a gyermekek felügyelete és betegségük esetén ápolása. (…) Az, hogy az anya egy alkalommal, a tárgyalásra magával vitte kiskorú gyermekét, nem igazolja azt a folyamatosságot, amit (az édesapa) fellebbezésében előad” (JN/17/00019-25/2017).

Rajtuk tehát nem múlik semmi, ők mossák kezeiket.

Miért is számítana ez nekik a mai, következmények nélküli országunkban?

A szegyenpad.com független újságírók által szerkesztett, elsősorban családjogi visszaélésekkel, jogsértésekkel foglalkozó hírportál. Kapcsolat, közérdekű bejelentés: szerk[kukac]szegyenpad.com

3 Hozzászólások

  1. A legminimálisabb utánajárás nélkül ilyen megállapításokat leírni több, mint felelőtlenség. Akinek halovány fogalma is van – az amúgy nem túl jól – működő gyermekvédelmi rendszerről, az tudja, hogy a családsegítőnek nincs döntési kompetenciája. Jelzéssel élhet a Gyámhivatal felé, amiben ők még akkor is dönthetnek úgy, hogy nem emelik ki a gyermeket a családból, ha a családsegítő munkatársa kritikusnak ítéli meg a helyzetet. Ennek fényében a családsegítőt mindenestől ki is lehetne húzni a történetből, nem kéne olyat meghurcolni, aki döntésben nem rendelkezik illetékességgel, hu**-sza*ért végez egy olyan szinten megterhelő munkát, amiért egy köszönömöt sem kap sosem. Egy dologról tanúskodik a cikk, az a teljes hozzá nem értés. Amellett, hogy a rendszer alapjaiban rossz nyilván..a gyerekek helyzete pedig aggasztó – amennyiben igazak a fentiek.

    • Kedves Klára, az Ön első állítása az, hogy

      “legminimálisabb utánajárás nélkül” született a cikk. A cikk ezzel szemben hatósági döntések és a szolgálat dolgozóinak hatóság előtt tett nyilatkozatai alapján született, ezért nem világos, mire gondol. A forrásanyagokat anonimizáltan kaptuk a szülők, és az érintett gyermekek esetében.

      Azt írja továbbá – felháborodottan -, hogy “a családsegítőnek nincs döntési kompetenciája. Jelzéssel élhet a Gyámhivatal felé”.

      Nos, ezzel ellentétes állítás nem szerepel a cikkben, így nem világos, mit kér számon.

      Hivatkozik arra, hogy a Szolgálat dolgozói “hu**-sza*ért” dolgoznak, ami szintén nem releváns, ugyanis kevés pénzért is lehet becsületesen és tisztességesen dolgozni, ezt nagyon sok gyermekvédelmi dolgozó bizonyítja nap mint nap.

      Láthatólag nem olvasta el a cikket, ezért összefoglalom röviden: adott három gyerek, akiknek a rendszeres egyedül hagyását a Gyermekjóléti Szolgálat karba tett kézzel nézi bő hat éve. Ez alatt egyetlen egyszer sem tett jelzést a gyámhivatal felé emiatt, sőt, több ízben azt állította, hogy nincs tudomása ilyen jellegű problémáról. A rendelkezésünkre bocsájtott iratokból ez derül ki.

  2. A független Zuglóban hasonló helyzetben leszúrták a közalkalmazottat..Akkor nem oknyomoztak a független újságírók,..pedig épen hasonló lakótelepekkel megáldott független kerület az is! Miért nem eletik fel a gondatlan veszélyeztetésben érintettként az agyonfizetett köz alkalmazottT?TÚL FOGJA ÉLNI,NEM KELL ENNYIRE KÍMÉLETESEN ELJÁRNI!

Válasz írása

Your email address will not be published.


*