---
title: "Három órás kihallgatás: szülők közti vitába vont be egy 8 éves gyermeket a Pápai Gyámhivatal"
url: https://szegyenpad.com/gyamhivatalok/harom-oras-kihallgatas-szulok-kozti-vitaba-vont-egy-8-eves-gyermeket-papai-gyamhivatal/
date: 2017-12-08T14:28:50+01:00
modified: 2017-12-10T11:36:02+01:00
lang: hu
site: "szegyenpad.com"
author: "Antal Béla"
section: "Gyámhivatalok"
tags: ["Nagyné Holczinger Csilla", "Pápai Gyámhivatal", "Veszprém Megyei Kormányhivatal"]
audio: https://szegyenpad.com/felolvasas/2026/11/615-7f0ee77b.mp3
---

# Három órás kihallgatás: szülők közti vitába vont be egy 8 éves gyermeket a Pápai Gyámhivatal

**Közérdekű bejelentés kapcsán jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy a Pápai Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya 2017. október 25. napján, három órán keresztül, szünet nélkül és a szülei jelenlétében hallgatta meg a nyolc éves cselekvőképtelen, Petra keresztnevet viselő kislányt, kitéve a gyermeket a szülők közti – kapcsolattartásra vonatkozó – vitának, lojalitás-konfliktust okozva számára.

**

A rendelkezésre álló információk szerint a Pápai Gyámhivatal összesen hat, kapcsolattartásról szóló ügyben tartott személyes meghallgatást, tárgyalást oly módon, hogy eljárási szereplőként bevonta a szülők nyolc éves gyermekét, Petrát. Információink szerint a szülők közti, a kapcsolattartás megvalósulása kapcsán fennálló vita a gyámhivatalok napi munkája tekintetében mindennaposnak, avagy átlagosnak tekinthetők. Tehát semmiféle olyan súlyos gyermekveszélyeztető körülmény vagy cselekmény nem merült fel, mely indokolttá tette volna a nyolc éves gyermek három órán keresztüli kihallgatását. A nyolc éves gyermeket önállóan nyilatkoztatta a Pápai Gyámhivatal az apai [karácsonyi] kapcsolattartásról, annak módosításáról – sőt, nem csak nyilatkoztatta a kislányt, hanem a tárgyalási jegyzőkönyvet alá kellett írnia.

**A gyermek magán- és családi életének védelme**

Az ún. Gyermekbarát Igazságszolgáltatás sarkalatos pontjai közül kiemelendő – idézet az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. november 17-én elfogadott, Gyermekbarát Igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatásából:

- „*Különös figyelmet kell fordítani a gyermek magánéletének és családi életének védelmére. Biztosítani kell tehát adott esetben zárt eljárást és a gyermek adatainak titkosságát;*
- *A gyermekbarát igazságszolgáltatás alapköveit azoknak a szakembereknek kell képeznie, akik kommunikációs készségekkel rendelkeznek a gyermekbarát nyelvezet használatára és a gyermekpszichológia alkalmazására irányuló képzésen vettek részt…*”

**Idézet az Alkotmánybíróság IV/926/2014. sz. határozatából**

> „Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése a régi Alkotmány 59. § (1) bekezdésével ellentétben átfogóan védi a magánszférát: az egyén magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét.
> A magánszféra lényege tekintetében azonban továbbra is fenntartható az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában megfogalmazott a magánélet fogalmának esszenciáját jelentő, általános érvényű megállapítás, miszerint a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek [36/2005. (X. 5.) AB határozat, ABH 2005, 390, 400.].
>
> Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított magánszférához való jog és az Alaptörvény II. cikke által garantált emberi méltósághoz való jog között különösen szoros a kapcsolat.
> Az Alaptörvény II. cikke megalapozza a magánszféra alakítása érinthetetlen területének védelmét, ami teljesen ki van zárva minden állami beavatkozás alól, mivel ez az emberi méltóság alapja.
>
> Az Alaptörvény értelmében a magánszféra védelme azonban nem szűkül le az Alaptörvény II. cikke által is védett belső vagy intimszférára, hanem kiterjed a tágabb értelemben vett magánszférára (kapcsolattartás), illetve arra a térbeli szférára is, amelyben a magán- és családi élet kibontakozik (otthon)…”

**Az ítélőképességről**

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerint, idézzük:

- *„2. § E rendelet alkalmazásában

*

a) *az ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni,”*

Az alábbi – torzított – hangfelvétel-részlet világosan rámutat arra, miért nem szabad a Gyámhivatalnak bevonnia a gyermeket a szülők közti konfliktusba. Miután az édesapa tiltakozik a gyermek jelenléte ellen, a kislány közli:* „igen, legalább megtudom, hogy milyen vagy…”*

Édesapa tovább folytatja tiltakozását a gyermek szülei előtt történő meghallgatása ellen. Eljáró ügyintéző vitázik az édesapával a vitáról:

Eljáró gyámhivatali ügyintéző nyilatkoztatja a nyolc éves gyermeket a karácsonyi kapcsolattartásról:

Szerkesztőségünk megkereste a Pápai Gyámhivatal osztályvezetőjét, Nagyné Holczinger Csillát – az alábbi kérdéseket tettük fel az üggyel kapcsolatosan. Viszontválaszt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinettől kaptunk.

> „Ön szerint ítélőképessége birtokában van egy nyolc éves gyermek?
> Amennyiben Ön szerint az eljárás alá vont nyolc éves gyermek ítélőképes, kérem az üggyel összefüggésben megindokolni szíveskedjen, milyen módon döntött/döntöttek az ítélőképességéről. Bevontak-e pl. klinikai gyermek szakpszichológust, kikérték-e megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szakértő véleményét az ítélőképesség eldöntése vonatkozásában?
> Miért volt szükség ilyen körülmények közt, a szülők együttes jelenléte mellett három órán keresztül, szünet nélkül „kihallgatni” a gyermeket?
> Felmerült-e olyan súlyos gyermekveszélyeztető körülmény, vagy cselekmény, mely indokolttá tette a cselekvőképtelen, nyolc éves gyermekre vonatkozó különleges-egyedi bánásmód Pápai Gyámhivatal általi mellőzését?
> Ön szerint milyen hatással van az apa-gyermek kapcsolatra, az apai méltóságra, tekintélyre azon gyámhivatali meghallgatás, melynek során az édesapát emberi mivoltában alázzák, felnőttek közti nézeteltérésbe, vitába eljárási szereplőként bevonják?
> Ön szerint gyermekbarát volt Petra három órás, szünet nélküli meghallgatása?
> A Gyámhivatalokra vonatkozó Módszertani Útmutató melyik pontja engedélyezi a szülők közti vitába, konfliktusba bevonni, részesévé tenni a kiskorú gyermeket?
> Az időszakos – jelen ügyben a karácsonyi – kapcsolattartásról mi alapján dönthet egy nyolc éves gyermek?
> Szíveskedjen jogszabályhellyel megindokolni azon osztályvezetői álláspontját, miszerint kapcsolattartási időszakra a kapcsolattartásra kötelezett gondozószülő nem kell átadja a gyermek személyazonosító okmányát.
> A jövőben Pápai Gyámhivatal ügyfelei számíthatnak vagy sem ilyen, vagy ehhez hasonló hatósági eljárásra, gyermekbarát „kihallgatásra”?”
> **A Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet válasza a fenti kérdésekre:**
> ![](https://szegyenpad.com/wp-content/uploads/2017/12/veszprem-megyei-kh-valasz.png)
> **A Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetnek az alábbi két kiegészítő kérdést tettük fel:**
> Tisztelt Sz. V.,
> **Köszönöm a választ. Legyen szíves az alábbi két kérdésemre válaszolni, álláspontom szerint egyik kérdés sem befolyásolja a folyamatban lévő ügyet.
>
> 1.: Értesült-e az esetről a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja?
>
> 2.: A t. Kormánymegbízotti Kabinet tervez-e vizsgálatot, fegyelmi eljárást indítani az ügyben?**
> Változatos, 2017. december 5. napján kelt viszontválaszuk alább olvasható:
> ![](https://szegyenpad.com/wp-content/uploads/2017/12/veszprem-megyei-kh-valasz_2.png)

A kiskorú gyermek fül- és szemtanúja volt annak is, hogy édesanyja szülőtársát, az édesapát a hatósági meghallgatás során emberi méltóságában sértegette – egészségi állapotára, állítólagos gyógyszerfogyasztására, valamint ezekkel összefüggésben párkapcsolati körülményeivel kapcsolatosan tett dehonesztáló, *szexuális áthallású* közléseket. Eljáró gyámhatósági ügyintéző mindezt szó nélkül tűrte – sőt, jegyzőkönyvezte.

Az édesapa időközben kizáratta a Pápai Gyámhivatalt, ugyanakkor panasszal élt a gyermeke eljárás alá vonása kapcsán. Mint alább olvasható, a Pápai Járási Hivatal vezetője szerint szabályos volt a fent részletezett gyámhivatali ügyintézés.

![](https://szegyenpad.com/wp-content/uploads/2017/12/papa-jarasi-hivatalvezeto.png)

![](https://szegyenpad.com/wp-content/uploads/2017/12/petra-apjaval-2.png)

*Petra apai kapcsolattartáson 2017. december 3-án. Úgy tudjuk, a Pápai Gyámhivatal kizárását követően a kedélyek csillapodtak – fotó: facebook.com / szegyenpad.com*

A gyámhivatalokat, mint közigazgatási hatóságokat szabályzó törvény, a Ket., s annak közel 900 oldalas kommentárja egyébiránt 10-12 éves kiskorú gyermeket nevesít az ítélőképesség kapcsán.

**Vajon egy nyolc éves gyermek megérti, felfogja a hatósági eljárást, van megfelelő belátási képessége *érdemi* nyilatkozata tekintetében a várható következményekről?**

A jegyzőkönyvet – annak terjedelme miatt – átolvasni a felek nem tudták. Eme aggályos körülményt a jegyzőkönyv utolsó oldalán az édesapa saját kézírásával kifogásolta.

Vita volt az édesapa és a gyámhivatali ügyintéző közt a gyermek személyazonosító okmányának kapcsolattartási időre átadása terén. A Pápai Gyámhivatal szerint nem kell átadni az okmányokat a kapcsolattartás idejére. A Pápai Gyámhivatal téved: a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Dr. Magyariné dr. Nagy Edit szerint [át kell adni](https://kimittud.atlatszo.hu/request/8908/response/13564/attach/3/9102%206.pdf), sőt – mint olvasható nyilvános adatkérésünkben – az okmányok szándékos visszatartása kimerítheti az okirattal visszaélést [Btk. 346. § (1) bekezdés c) pont, második fordulat].

A Pápai Gyámhivatal kapcsán tudomásunkra jutott egy igen aggályos közigazgatási bírósági felülvizsgálati ügy. A határozat beszerzését követően folytatjuk a Pápai Gyámhivatal közérdekből nyilvános visszás ügyeinek publikálását.
