---
title: "Orvosolják az igazságügyi szakértői hiányt, de elvonják a kamara fő bevételi forrását"
url: https://szegyenpad.com/igazsagugyi-szakertok/orvosoljak-az-igazsagugyi-szakertoi-hianyt-de-elvonjak-a-kamara-fo-beveteli-forrasat/
date: 2024-11-17T08:01:33+01:00
modified: 2024-11-17T08:01:34+01:00
lang: hu
site: "szegyenpad.com"
author: "Antal Béla"
section: "Igazságügyi szakértők"
audio: https://szegyenpad.com/felolvasas/2026/11/4879-f05e1740.mp3
---

# Orvosolják az igazságügyi szakértői hiányt, de elvonják a kamara fő bevételi forrását

### Az Országgyűlés múlt héten fogadta el azt a törvénycsomagot, amely 2025. január 1-jétől új alapokra helyezi a hazai igazságügyi szakértést. A szakértői hiányt úgy pótolják, hogy a kirendelhető szakértők körét kibővítik a kutatóintézetekkel, míg az eseti szakértőkét az egyetemekkel és doktori iskolákkal. Nehéz helyzetbe kerül viszont a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, mivel a legfőbb bevételi forrása, a kamarai költségátalány megszűnik. Az átalányt felváltó képzési hozzájárulás a névjegyzéket vezető hatósághoz kerül, miután a szakértők szakmai továbbképzését a kamara helyett ezentúl az igazságügyi tárca végzi – írja az index.hu.

Az igazságügyi szakértésnek ma ismert formája másfél évszázaddal ezelőtt, valamikor a XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttét többek közt elősegítette:

- a természettudományok fejlődése és a tudományágak differenciálódása, illetve
- a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási jogszabályokban.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában, majd a két világháború között az úgynevezett hozzáértő tanúkat *törvényszéki hites szakértőknek* nevezték. A második világháború végétől az 1990-es évekig az igazságügyi szakértők intézeti, állami keretek között, illetőleg kijelölt szakértőként másod- vagy mellékállásban tevékenykedtek.

### Csaknem háromszáz szakterület

Az 1980-as évek végétől erősödött az igazságügyi szakértők érdekvédelmi tevékenysége. Előbb hét területi szakértői egyesület alakult, majd az egyesületek 1990-ben létrehozták a Magyar Igazságügyi Szakértői Egyesületek Szövetségét. Ez a szövetség kereste meg az igazságügyi minisztert, hogy minden olyan szakterületen, ahol a tevékenység nem intézményhez kötött, a szakértői munka privatizálására tegyen javaslatot. Törekvéseik 1995-ben hoztak eredményt, amikor is az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényt, amely kimondta, hogy a szakértők érdekeit új köztestület, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) képviseli. A törvény alapján a MISZK mellett nyolc területi kamara is létrejött. Ezek a területi kamarák aztán két évtizedig működtek, mígnem 2016. augusztus 15-én – az új [szakértői törvény](https://jogkodex.hu/jsz/iszktv_2016_29_torveny_9596809) nyomán – a MISZK-be való beolvadással megszűntek.

https://jogkodex.hu/jsz/iszktv_2016_29_torveny_9596809

**A szakértők hozzávetőlegesen háromszáz szakterületbe sorolva segítik a jogalkalmazókat és az igazságszolgáltatást.**

A feladatuk nem a jogszabályok értelmezése vagy alkalmazása, hanem egy adott szakterületen egy tárgy vagy egy helyzet szakértelmet kívánó megvizsgálása. A bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek és más hatóságnak kirendelés útján, míg az állampolgároknak, szervezeteknek megbízás alapján készítenek szakvéleményt, hogy speciális szakértelmükkel hozzájáruljanak az ügyek felderítéséhez, a tényállások tisztázásához, illetve egy szakkérdés eldöntéséhez.

A kamarában szinte minden hivatás képviselője megtalálható, hiszen vannak köztük orvosok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, informatikusok, de nyomszakértők, művészettörténészek, numizmatikusok és becsüsök is. A szakértők évente több tízezer szakvéleményt készítenek.

### Duplájára nőtt az óradíj

A MISZK már régóta kérte a jogalkotót a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők 2008 óta változatlan, négyezer forintos óradíjának emelésére. Érvelésük szerint ha az igazságszolgáltatás valóban a szakmai elitet akarja szakértőként igénybe venni, számolni kell azzal, hogy ezek a szakemberek mérnökként, informatikusként háromszor-négyszer nagyobb óradíjjal dolgoznak.

A minisztérium két éve bólintott rá a kamara aktuális javaslatára, aminek eredményeként az óradíj előbb hatezer, majd 2023. január 1-jén nyolcezer forintra emelkedett.

Valamelyest az is javított a helyzeten, hogy ugyan változatlan maradt a szakértői költségátalány mértéke (35 százalék), de az elszámolható összeg felső határát százezerről kétszázezer forintra emelték.

### Tíz év alatt ezerrel kevesebb szakértő

A piac ezzel együtt sem kímélte az igazságügyi szakértői rendszert, amelyen az elöregedés jegyei is mutatkozni kezdtek, miután a fiatal szakemberek közül egyre kevesebben választották ezt a pályát. Az Igazságügyi Minisztérium [nyilvántartása](https://inyr.im.gov.hu/experts/advanced-search) szerint a kamarának napjainkban 2650 tagja van. Az elmúlt évtizedben mintegy ezren tűntek el a rendszerből, aminek következtében szakértői hiány lépett fel.

Az igazságügyi kormányzat idén ősszel döntő lépésre szánta el magát. Az Országgyűlés múlt héten fogadta el azt a [törvénycsomagot](https://www.parlament.hu/irom42/09510/09510ind03.pdf), amely 2025-től új alapokra helyezi a hazai igazságügyi szakértést.

Az összesen kilenc jogszabályt módosító törvény preambuluma szerint a szabályozás célja a polgári és büntetőperes eljárások során az igazságügyi szakértők számának csökkenése miatt a jogi környezet módosítása és egyszerűsítése, amivel vonzóbbá teszik a szakértői pályát, és a megfelelő szaktudással rendelkező személyeket az igazságügyi szakértői névjegyzék irányába terelik.

A 2016-os [szakértői törvény](https://jogkodex.hu/jsz/iszktv_2016_29_torveny_9596809) módosításával azokat a személyeket, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként be vannak jegyezve, kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzik, jelentősen egyszerűsítve az eddigi szabályozáson.

A kirendelhető szakértők körét kibővítik

- a költségvetési szervként működő kutatóintézetekkel,
- a hazánkban államilag elfogadott képesítést adó egyetemekkel, doktori iskolákkal mint eseti szakértőkkel.

A szakértői tevékenységgel kapcsolatosan számos adminisztratív korlátozást egyszerűsítenek:

- eltörlik a szakértőjelölti időt,
- két évre csökkentik a kötelező gyakorlati időt,
- negyedéves helyett éves adatszolgáltatást vezetnek be, valamint
- kötelezővé teszik a szakértők esetében is az elektronikus kapcsolattartást.

### Átalány helyett hozzájárulás

Az új törvény a szakértői hiány felszámolása és az adminisztratív terhek csökkentése mellett jelentősen érinti a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara működését is:

- egyrészt csökkenti a kamara feladatkörét,
- másrészt elvonja az eddigi legfőbb bevételi forrását.

Ami a feladatkör csökkenését illeti, a törvénymódosítás alapján a szakértők jogi oktatása után a szakmai továbbképzésük is átkerül az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájához. Ezt az intézkedést Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának október 22-i [ülésén](https://www.parlament.hu/web/torvenyalkotasi-bizottsag/aktualis-meghivo?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=BgYHnt9z&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D42%26p_uln%3D123%26p_felsz%3D120%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D120) a szakértői tevékenységbe vetett bizalom fokozásával és a szakértői munka megbízhatóságának növelésével indokolta. Ennek kapcsán azért felmerül a kérdés, vajon a mintegy háromszáz szakterületen tevékenykedő szakértők szakmai továbbképzését hogyan oldja meg az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája. Hacsak úgy nem, hogy azok az előadók, akik már hosszú évek óta végzik ezt a tevékenységet, ezután nem kamarai, hanem jogakadémiai díszletek között folytatják a továbbképzést.

**Ennél is súlyosabb az intézkedés anyagi vonzata.**

Eddig ugyanis a kamara a saját tevékenységét alapvetően két bevételi forrásból finanszírozta: a tagdíjból és a kamarai költségátalányból. Ez utóbbi volt a legfőbb bevételi forrása. 2016 óta ugyanis a kirendelő hatóság díjjegyzékenként ezer forint költségátalányt volt köteles megfizetni a szakértőnek, aki az így összegyűlt összeget negyedévente átutalta a kamarának.

Nos, a szakmai továbbképzés áthelyezésével egyidejűleg január 1-jétől megszűnik a kamarai költségátalány is, mert helyette képzési hozzájárulást vezetnek be. A törvény indoklása szerint a képzési hozzájárulást nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a kirendelő szerv közvetlenül utalja majd el az összeget, ezzel is csökkentve az igazságügyi szakértők adminisztratív terheit és költségeit. Csakhogy a címzett már nem a kamara, hanem az Igazságügyi Minisztérium lesz, mondván, „a kamarai költségátalányt felváltó képzési hozzájárulás a névjegyzéket vezető hatóság bevételét képezi, figyelemmel arra, hogy a szakértők szakmai továbbképzését a jövőben az igazságügyi tárca végzi”.
