Mint korábban beszámoltunk róla, Sz. Lajos védőügyvédje, dr. Borsos József a tárgyalásokon két ízben elővette a sértett alkoholos befolyásoltságának kártyáját. A szerkesztő megkeresett egy, a boncolásban jártas szakembert, B. Zoltánt. Az ügyben érdemtelen személy bár nem igazságügyi szakértő, azonban a rendelkezésére bocsátott Borbély-Borsos ügyvédi szópárbajt meghallgatva arra hívta fel a figyelmünket, hogy a halál beálltát követően – alkohol-fogyasztás nélkül – etilalkohol jelenhet meg a testben. Álláspontját az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. sz. módszertani levelével, illetve a Wikipédia „hullajelenségek” c. szócikkével támasztotta alá.
„A halál után olyan biokémiai változások is kezdődhetnek, melyek ún. postmortalis alkoholfermentációhoz vezethetnek. Ez azt jelenti, hogy megelőző szeszesitalfogyasztás nélkül a vér- vagy vizeletmintában etilalkoholt lehet kimutatni. A halál utáni alkoholfermentációs folyamatot elősegítheti a holttest bomlása, de elősegítheti, ha az elhalt megelőzően jelentősebb mennyiségű szénhidrát tartalmú infúziót kapott. A halál utáni alkoholfermentáció során keletkező etilalkohol mellett az alkoholos erjedéskor keletkező más kémiai vegyületek is megjelennek” – forrás: Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. sz. módszertani levele.
Mint a műszaki igazságügyi szakértőnek is feltett kegyeletsértő kérdés kapcsán dr. Borbély Zoltán sértetti jogi képviselő előadta, a szakértő vélemény 0,2‰-ot nevesít, kisebb-egyenlő mértékben. Alább újfent az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. sz. módszertani leveléből idézünk.
„Az alkoholos befolyásoltság megállapítása és véleményezése a véralkohol-koncentráció alapján történik. A klinikai tünetek csak kiegészítőadatot jelenthetnek. Az alkoholos befolyásoltság megállapításánál a következő határértékeket célszerű figyelembe venni:
0,2‰ (20 mg%) = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,
0,21-0,50‰ (21-50 mg%) = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,
0,51-0,80‰ (61-80 mg%) = igen enyhe,
0,81-1,50‰ (81-150 mg%) = enyhe,
1,50-2,50‰ (150-250 mg%) = közepes,
2,51-3,50‰ (251-350 mg%) = súlyos,
3,51‰ felett (351 mg%) = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság” – forrás: Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. sz. módszertani levele.
Végül alább a Wikipédia ide vonatkozó magyarázata, avagy pontosan milyen biológiai tényező idézi elő a folyamatot:
„…továbbá igen gyakran erjesztőgombák (saccharomyces) és penészgombák (mucor mucedo, aspergillus flavus), de ezek nem a sajátságos bűzös rothadási gombák, hanem a rothadás mellett lefolyó, különböző mellékes erjedési folyamatok (alkoholos, ecetsavas, tejsavas) okozói” – forrás: Wikipédia.
Néhány olvasónk egybehangzóan azt állítja, hogy dr. Borsos József elismert ügyvéd. Amennyiben tovább folytatja az ilyen vagy ehhez hasonló, ráadásul a sajtó előtt folytatott magatartását, könnyen aspergillus flavus erjesztheti el a hírnevét, elismertségét…
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
