2017. április 12-én közérdekű adatkéréssel fordultam Budapest Főváros XVII. Kerületi Kormányhivatala Gyámügyi Osztályához. Hét kérdést tettem fel Rákosmente Gyámhivatalának, a hármas számmal jelzett így hangzott: „Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (ombudsman) hány alkalommal kezdeményezett vizsgálatot Budapest Főváros XVII. kerületi Gyámhivatala vonatkozásában?”
Csepetiné Gébele Judit hivatalvezető 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd 2017. május 11. napján – törvényes határidőn belül – az ombudsmannal kapcsolatos kérdésre a következőképp bátorkodott válaszolni:
Csepetiné Átlátszón olvasható nyilvános mutatványa csúnyán besült, ugyanis 2014-ben és 2015-ben egy-egy alkalommal marasztalta el Rákosmente Gyámhivatalát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Mint a 2015. január havi keltezésű, Székely László ombudsman által jegyzett jelentésben olvasható, nagyszülő ügyfelet és unokáját alázta meg Rákosmente Gyámhivatala gyermektartásdíj megelőlegezése kapcsán: több mint fél évig nem csináltak semmit, válaszra sem méltatták. A Gyámhivatal lehet arra gondolt, hogy a nagyszülő nyert a lottón…
E másik ügyben 17 éves leánygyermek édesapjánál történő ideiglenes elhelyezése, valamint védelembe vételi ügyében kínálta meg egy kis ejnye-bejnyével Székely László ombudsman Rákosmente Gyámhivatalát. Székely László szerint a kamasz gyermek veszélyeztetve volt, avagy a Gyámhivatalnak kötelessége lett volna megindítani a védelembe vételi eljárást. Rákosmente Gyámhivatala viszont úgy gondolta, hogy az utcára édesanyja jóvoltából kidobott, tanulmányait nem folytató leánygyermek nem volt veszélyben. Nincs itt semmi látnivaló, a kamaszlány hamarost nagykorú lesz, a szülőket meg minek tájékoztatni a másodfokú kormányhivatal nyomására elindított eljárásról.
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
Még az EMMI dolgozói szerint is közhely, hogy a Gyámhatóságok szakmailag és emberileg is teljesen alkalmatlanok feladatuk ellátására