Egy nemrégiben megjelent tanulmány, amelyet Shota Nishitani adjunktus és Akemi Tomoda professzor (a Fukui Egyetem Gyermekmentális Fejlődési Kutatóközpontja, Japán) vezetett, Masataka Nagao professzorral (a Hirosimai Egyetem Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Tanszéke) együttműködésben, kimutatta, hogy a gyermekkori bántalmazás mérhető biológiai „hegeket” hagy a gyermekek DNS-ében, amelyek hosszú távon az agy szerkezetét is megváltoztatják – írja a neurosciencenews.com.
A kutatás eredményei 2025. szeptember 16-án jelentek meg a Molecular Psychiatry folyóiratban.
A mostani tanulmány Tomoda professzor korábbi kutatásaira épít, amelyek már korábban is kimutatták, hogy a gyermekkori bántalmazás módosíthatja a DNS-t. Míg a korábbi vizsgálatok bizonyos génekre összpontosítottak, ez az új kutatás teljes genomra kiterjedő elemzést alkalmazott, amely új molekuláris markereket azonosított, és ezeket közvetlenül az agy szerkezetével hozta összefüggésbe.
Röviden, a kutatók az epigenom (a DNS-hez kapcsolódó kémiai „kapcsolók” összessége, amelyek szabályozzák a gének működését) részletes elemzését végezték el három különböző csoportban, hogy azonosítsák azokat a biológiai markereket, amelyek a gyermekkori bántalmazással, mint traumával összefüggnek.
A résztvevők között igazságügyi boncolási esetek alanyai, valamint olyan kisgyermekek és serdülők szerepeltek, akik védelmi beavatkozáson estek át; a serdülők emellett agyi MRI-vizsgálaton is részt vettek.
„Négy DNS-metilációs helyet azonosítottunk, amelyek következetesen kapcsolatba hozhatók a gyermekkori bántalmazással: ATE1, SERPINB9P1, CHST11 és FOXP1”
– magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Nishitani adjunktus.
A DNS-metilációs helyek kulcsszerepet játszanak a genetikai szabályozásban, mivel képesek befolyásolni a gének kifejeződését anélkül, hogy megváltoztatnák magát a DNS-szekvenciát. A kutatók által azonosított négy hely közül a FOXP1 különösen jelentős, mivel „mesterkapcsolóként” működik az agyfejlődésben részt vevő gének számára.
A kutatók megállapították, hogy a FOXP1 hipermetilációja az agy orbitofrontális kéreg, cinguláris gyrus és occipitális fusiformis gyrus területeinek szürkeállomány-változásaival hozható összefüggésbe — ezek az agyterületek az érzelemszabályozásért, a memória-előhívásért és a társas megismerésért felelősek. Ez a kapcsolat világosan mutatja az összefüggést a korai trauma, az agyfejlődés és a későbbi mentális egészség között.
„A gyermekkori trauma nemcsak fájdalmas pszichológiai élmény, hanem maradandó biológiai nyomokat is hagy molekuláris és agyi szinten”
– magyarázza Tomoda professzor.
„Ezeknek az epigenetikai markereknek az azonosításával reméljük, hogy olyan új eszközöket fejleszthetünk ki, amelyek segítségével a veszélyeztetett gyermekeket minél korábban fel lehet ismerni és támogatni.”
A kutatók az általuk felfedezett négy DNS-metilációs hely alapján metilációs kockázati pontszámot (MRS) dolgoztak ki, hogy ezt az eredményt előrejelző elemzésekhez használják. Ez a pontszám képes volt megkülönböztetni azokat az egyéneket, akiknél előfordult bántalmazás, azoktól, akiknél nem, külső, független adatok alapján — ami azt jelzi, hogy a módszer objektív szűrőeszközként is alkalmazható lehet a gyermekkori traumák azonosítására.
A felfedezés jelentősége több területre is kiterjed — az egészségügytől az igazságügyi orvostanon át egészen a közegészségügyi politikákig. Az egészségügyben ezek a biomarkerek elősegíthetik a korai diagnózist és a személyre szabott, traumatudatos kezelési módszerek kialakítását.
Az igazságügyi vizsgálatokban pedig támogathatják a gyermekvédelemmel kapcsolatos eljárásokat. Emellett az ilyen szűrőeszközök a megelőző ellátást is erősíthetik, csökkentve a bántalmazás hosszú távú társadalmi hatásait.
Ezekkel az eredményekkel a kutatás egyben tükrözi a Fukui Egyetem Fejlődéstámogatási Kutatási Osztályának küldetését is, amely az idegtudományt, a klinikai gyakorlatot és a közösségi megközelítéseket integrálja annak érdekében, hogy elősegítse a gyermekek és családok ellenálló képességét és jóllétét.
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
Válasz írása