Impresszum

„Aki el akarja nyomni a kritikát: annak vagy becstelen szándékai vannak, vagy érzi a maga szellemi silányságát” – Szabó Dezső.

Alapító-felelős szerkesztő:
ifj. Gergelyffy Jenő
geje[kukac]szegyenpad.com

Szerkesztő-munkatársak:
Antal Béla
szerk[kukac]szegyenpad.com

Dr. Jakab Attila
szerk[kukac]szegyenpad.com

Tárhely-szolgáltató:
Contabo GmbH

A szegyenpad.com szerkesztőségi alapelve

A publikációinkban nevesített személyek (közfeladatot ellátók, közszereplők) emberi méltóságát, becsületét nem sértjük. Kritikánkat, negatív értékítéletünket az adott (közfeladatot ellátó, közhatalmat gyakorló, közszereplő) személy vagy szervezet, intézmény munkavégzése kapcsán fogalmazunk meg. A közszereplőket nevén nevezzük, tekintettel arra, hogy nagyobb tűréshatárral kell viseljék a bírálatot, a negatív értékítéletet.

Közszereplőnek tekintjük többek közt a bírókat, bírósági titkárokat, gyámhivatali ügyintézőket, igazságügyi szakértőket, továbbá mindazon kormányzati-állami, vagy önkormányzati alkalmazásban álló, közfeladatot ellátó alkalmazottakat, mely személyek munkájuk során közhatalmat gyakorolnak, illetve közfeladatot látnak el. „A közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben” – ABH 36/1994. számú határozata.

Közérdekű bejelentés

Közérdekű bejelentéseket olyan természetes személyektől várunk a szerk[kukac]szegyenpad.com címre, akiket  közfeladatot ellátó személy/személyek munkavégzése által súlyos jogsérelem, megalázás ért.

Szerkesztőségünk fenntartja annak jogát, hogy egyes bejelentésekkel – társadalmi közérdeklődésre számot tartó mivoltával összefüggésben, annak hiányában – nem foglalkozik. Magánéleti problémákkal, vitákkal – vélt vagy valós sérelmek publikálásával pro és kontra – semmilyen formában nem foglalkozunk.

Moderálás

Publikációinkhoz fűzött hozzászólásokat előzetesen moderáljuk.

Magyarország Alaptörvénye

IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Emberi Jogok Európai Egyezménye

(1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről)

10. Cikk – Véleménynyilvánítás szabadsága

1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.

2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

Szerkesztőségi alapelveink és munkamódszerünk

Az alábbiak nem szándéknyilatkozatok, hanem a munkánk tényleges szabályai. Azért tesszük közzé őket, hogy olvasóink – és a publikációinkban érintettek – mérni tudják rajtunk, amit állítunk.

1. Dokumentum-alapú munka

Tényállításainkat elsősorban bírósági tárgyaláson elhangzottakra, bírósági ítéletekre, hatósági és rendőrségi határozatokra, valamint egyéb közokiratokra és közérdekű adatkérésekre alapozzuk. Ahol lehet, ügyszámmal hivatkozunk (például: a Gyulai Törvényszék 3.Bf.112/2026/10. számú jogerős ítélete), hogy az olvasó és az érintett is vissza tudja keresni a forrást. Amit nem tudunk irattal alátámasztani, azt nem állítjuk tényként.

2. Több irat összevetése

Összetett ügyekben nem egyetlen beadványra vagy döntésre támaszkodunk: az eljárás iratait egymással összevetve rekonstruáljuk a történetet (feljelentés, elsőfokú és másodfokú határozat, kapcsolódó polgári ítélet). Ha a rendelkezésre álló iratok ellentmondanak egymásnak, ezt jelezzük, és a következtetést az olvasóra bízzuk.

3. Mit mond ki egy döntés – és mit nem

Következetesen megkülönböztetjük, hogy egy bírósági döntés mit állapít meg, és mit nem. Az eljárás folytatását elrendelő végzés nem bűnösséget kimondó ítélet, a részben pernyertes felperes nem „teljes győztes”, a nem jogerős döntés nem végleges. Az elsőfokú (nem-jogerős), a jogerős és a felülvizsgálati szakaszt külön jelöljük.

4. Az ártatlanság vélelme és a felmentés tiszteletben tartása

Terhelti jogállással nem rendelkező, illetve jogerősen felmentett személyt nem nevezzük elkövetőnek, és nem közlünk olyan tényállítást, amely szerint elkövette azt, ami alól felmentették. Aki ellen büntetőeljárás folyik, őt gyanúsítottként vagy vádlottként nevezzük meg, nem bűnösként. A bizonyítottság hiányában született felmentés számunkra ugyanúgy felmentés, mint a bűncselekmény hiányában történt. Nem teszünk különbséget felmentés és felmentés közt.

5. Kiskorúak védelme

Gyermekvédelmi ügyekben kiskorút nem teszünk azonosíthatóvá: nem közöljük a nevét, képmását, és kerüljük azokat a részleteket, amelyekből beazonosítható lenne – akkor is, ha az ügy egyéb szereplői közszereplők. Az érintett gyermek érdeke megelőzi a történet teljességét.

6. Az érintett megszólítása

Ahol a téma és a határidő engedi, megkeressük az érintetteket, iratot kérünk tőlük, és lehetőséget adunk az álláspontjuk kifejtésére. Ha valaki nem válaszol, azt a cikkben jelezzük. Utólagos érdemi reagálást is közlünk.

7. Tény és vélemény elkülönítése

A tényállítást (ami irattal igazolható) és a véleményt, értékítéletet (ami a szerkesztőség álláspontja) elkülönítjük. Kritikánk és negatív értékítéletünk mindig a közfeladatot ellátó személy munkavégzésére irányul, nem a magánéletére – ennek jogi kifejtését lásd a fenti „Oldalunk szerkesztőségi alapelve” szakaszban.

8. Forrásvédelem

Bejelentőink és forrásaink kilétét nem fedjük fel, és a hozzánk eljuttatott iratokat úgy közöljük, hogy a bejelentő ne váljon beazonosíthatóvá. Ha egy irat közlése törvényi vagy eljárási korlátba ütközik (például hozzájárulás hiányában készült felvétel), nem közöljük.

9. Helyreigazítás és hibajavítás

Tévedhetünk. Ha cikkünkben valótlan tényállítás vagy pontatlanság szerepel, azt kijavítjuk:

• Jelzés: a szerk[kukac]szegyenpad.com címen, a kifogásolt mondat és – ha van – az alátámasztó irat megjelölésével. Ha és amennyiben a helyreigazítást kérő eljárási jogosultsága kérdéses, bizonyító erejű magánokiratba foglalt megkeresést kérhetünk, természetesen elfogadjuk az elektronikusan – például DÁP-pal – hitelesített dokumentumot is.
• Határidő: a megkeresést követő 8 munkanapon belül érdemben megválaszoljuk.
• Javítás módja: a hibát a cikkben javítjuk, és a cikk végén dátummal jelölt „Javítás” / „Frissítés” megjegyzést helyezünk el. A hibás állítást nem töröljük némán, hogy a változás követhető maradjon.
• Jogerős döntés: ha egy ügyben utóbb jogerős döntés születik, a korábbi cikket
  frissítjük vagy hivatkozunk az új fejleményre.

10. Függetlenség és összeférhetetlenség

A szerkesztőség működését a szerkesztők saját forrása finanszírozza, avagy a szegyenpad.com működése non-profit jellegű. Nem fogadunk el olyan támogatást, amely a tartalom befolyásolására irányul. Ha egy ügyben a szerkesztőség bármely tagja személyesen érintett, azt a cikkben feltüntetjük. A szegyenpad.com pártoktól, pártpolitikai ideológiáktól teljesen független lap és az is kíván maradni.

11. Mesterséges intelligencia

Segédeszközként használhatunk mesterséges intelligenciát (például szövegszerkesztéshez, képek, illusztrációk, infografikák elkészítéséhez, illetve adatok, iratok rendszerezéséhez), de a tényállítások ellenőrzése és a felelősség mindig emberi szerkesztőé. Nem közlünk kizárólag mesterséges intelligencia által előállított, ellenőrizetlen tartalmat.

12. Hozzászólások

A publikációinkhoz fűzött hozzászólásokat előzetesen moderáljuk. Nem közlünk gyűlöletkeltő, fenyegető, vagy azonosítható magánszemélyt sértő hozzászólást, sem olyat, amely kiskorút tesz beazonosíthatóvá.