Gödöllői cserbenhagyásos gázolás: A vádlott szerint tűvel szurkálták a rendőrségen

Tűvel szurkáló rendőrök, nem emlékszem semmire, miközben egyes részletekre igen, furmányos bírói szembesítés, életét felajánlva bocsánatot kérő vádlott – a Gödöllői Járásbíróságon több mint egy év nyomozati szak után megkezdődött Sz. Lajos büntetőpere.

Előzmények

„A Budakörnyéki Járási Ügyészség halált okozó közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki Gödöllőn elvette egy fiatal nő autóját, majd a gépkocsival az árokba hajtott, maga alá temetve a járműbe kapaszkodó sértettet.

2016 júliusában a késő esti órákban a bűnügy vádlottja, egy férfi, bódult állapotban Gödöllőn járkált az utcán. Észrevette, hogy az egyik ház kapubejárójánál megállt egy személygépkocsi. A gépkocsi vezetője, egy fiatal nő, aki a bűnügy sértettje, kiszállt az autóból és a ház kapujához ment, hogy azt kinyissa. A gépkocsi motorját nem állította le, a vezető oldali ajtót résnyire nyitva hagyta.

A férfi a járműhöz lopózott, beszállt, majd hátramenetben kihajtott az úttestre. A sértett kiabálva a gépkocsihoz futott és azért, hogy a vádlottat visszatartsa, belekapaszkodott a jármű vezető oldali ajtajába. A férfi mindennek ellenére nagy gázt adott és elindult úgy, hogy a nőt maga mellett vonszolta. Néhány méter megtételét követően azonban letért az úttestről, és belehajtott az árokba, ahol a jármű a bal oldalára borult, és a sértettet maga alá temette.

A vádlott a balesetet követően kimászott a gépkocsi ablakán. Bár tisztában volt azzal, hogy a fiatal nő a gépkocsi alá szorult, elvegyült a baleset hangjára összegyűlt emberek között, majd hazament.

A fiatal nő a balesetben elszenvedett sérülései következtében a helyszínen életét vesztette. Ha a sértettről a gépkocsit leemelik, életét az azonnali segítségnyújtás megmenthette volna.

A Budakörnyéki Járási Ügyészség halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettével, segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettével, erőszakkal elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettével és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségével vádolja a férfit, aki előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást” – ugyeszseg.hu

2017. október 25-én kezdetét vette Sz. Lajos büntetőpere. A tárgyalást megnyitó dr. Kenese Attila tanácsvezető bíró a hallgatóság szemrevételezésével kezdte el az ügyet tárgyalni. A fiatal bíró kiszúrta, hogy a tárgyalóteremben vádlotti oldalon is hozzátartozók jelentek meg. Nyilatkoztatta a hallgatóságot, hogy kiket idézett tanúként a bíróság. Mint kiderült, Sz. Lajos vádlott egyik, pénteki tárgyalási napra idézett tanúja hallgatóságként óhajtott beülni a tárgyalásra. A bíró távozásra szólította fel a vádlotti hozzátartozókat. A tárgyaláson hallgatóságként jelent volt Zsófia édesanyja, illetve közeli hozzátartozói közül további két személy.

Az eljárási rend szerint a vádat képviselő ügyész ismertette a vádat, mely annyi kivétettel egyezik meg az előzményekben olvashatókkal, hogy az ügyész rablásra kérte módosítani. A Btk. 365. §-ában nevesített rablás bűncselekménye esetén idegen dolog erőszakos elvételéről van szó. A vádlott védője, dr. Borsos József a korábbi sajtóhírek szerint sikeresen enyhítette a gyanúsításként közölt bűncselekmény közül a nyereségvágyból elkövetett emberölést, melynek büntetési tétele akár életfogytiglan is lehet. A vádat képviselő ügyészség tehát súlyosabb minősítést kér a vádlottra, a soron következő tárgyalásokon kiemelt témakör, vita tárgya lesz a vádlott erőszakos magatartásának bizonyítása az ügyész, illetve – vice versa – cáfolata a védelem részéről.

Az ügyész rövid vádbeszédét követően a tanácsvezető bíró a vádlottat nyilatkoztatta. Sz. Lajos személyi körülményei kapcsán nyomatékosan hangoztatta előadóművészi pályafutását, ugyanakkor hozzátette, hogy „gyermekcsínyért” volt fiatal korúak börtönében. Előadta, hogy istenfélő és hívő emberként tőle idegen, amit begyógyszerezett-ittas állapotban művelt, nem ő tette, hanem „egy másik ember”. Másnap, amikor elkapták az isaszegi kocsmában, épp füvezett. Valójában nem emlékszik semmire sem, annyira ki volt ütve. Ő a cselekményéről, arról, hogy egy fiatal hölgy a gépjármű alá szorult és elhunyt, a televízióból értesült. Ekkor döbbent rá, milyen súlyos bűnt követett el, mely alól ugyan nincs mentsége, de kéri szépen a bíróságot, hogy ne hurcolják meg azért sem, mert két kiskorú gyermeke várja haza és egyébként sem emlékszik semmire sem.

dr. Kenese Attila rátért a cselekmény körülményeire. Mivel a vádlott kategorikusan állítja, hogy nem emlékszik semmire a bódultsága miatt, a tanácsvezető bíró megkezdte az ellentmondások aprólékos feloldását. A büntetőtárgyalásokon megszokott legapróbb részletekbe menően ismét kihallgatta a vádlottat. Majd ismertette a letartóztatásakor általa jegyzőkönyvbe mondott tanúvallomását, ezt követően a pár perccel korábban elmondottakkal, mondatról mondatra haladva azokat ütköztette. Sz. Lajos előadta, hogy valójában a vizsgálati fogsága során nem ő tett tanúvallomást. Eljáró bíró figyelmeztette ismét, hogy mást – ezen esetben hatóságot – bűncselekménnyel nem vádolhat, rágalmazhat. Kioktatta továbbá arról is, hogy védekezése érdekében állíthat valótlant, vagy mondhat igazat, de meg is tagadhatja a vallomástételt. Sz. Lajos azt is előadta, hogy a vizsgálati fogsága idején a tűvel szurkálták a rendőrök.

dr. Kenese tanácsvezető bíró váratlanul az ügyészi asztalra elhelyezett számítógéphez lépett, projektort beüzemelve Sz. Lajos helyszíni szemléjéről készült rendőrségi videofelvételeket játszott le. A PMRFK nyomozói a gyanúsítottat a gödöllői helyszínre vitték, s aprólékosan eljátszatták vele a történteket, a szemléhez gépjárművet is biztosítottak. A bíró által lejátszott videofelvételek szerint addig sétálgattak a nyomozók a gyanúsítottal, míg a cselekmény helyszínét felismerni vélte.

A vádlott védője, dr. Borsos József észrevételezte, hogy a bemutatott videofelvételeket a védelem nem kapta meg. Aggályokat fogalmazott meg a helyszíni szemlét lefolytató nyomozók kérdezéstechnikája vonatkozásában, szerinte a védencét presszionálták, a szavakat a szájába adták. Példaként egy konkrét mondatot is említett. Eljáró bíró visszatekerte a felvételt és megállapította a jegyzőkönyv számára, hogy az ominózus mondatrészt először a gyanúsított ejtette ki a száján, avagy a rendőrök csupán ismételték az elhangzottakat, megerősítést kérvén Sz. Lajostól.

A bíróság a tárgyalás első felének végén tanúmeghallgatásra behívta B. Zsófia édesapját. Újfent apró részletességgel kérdezte a tanácsvezető bíró az édesapát, különös tekintettel az egyes történések pontos sorrendjére. Több kérdés hangzott el a bírótól az édesapa által hallottak kapcsán, miszerint hallotta a lánya jellegzetes hangját – szóváltásba keveredett Zsófia az elkövetővel. (E történésnek a későbbiekben igen fontos szerepe lesz: vita tárgyát képzi többek közt az, hogy Sz. Lajos tudott-e arról, kinek a gépjárművét kötötte el – sőt, talán ennél is fontosabb: tudott-e arról, hogy a gépjármű alatt fekszik a sértett.)

dr. Borsos József védőügyvéd kérdéseket tett fel az édesapának, köztük azt, hogy van-e tudomása arról, hogy a leánya az esemény idején alkoholt fogyasztott. Előadta, hogy a nyomozati anyagban van erre utalás. Szót kért a sértett családját képviselő ügyvéd, dr. Borbély Zoltán: kegyeleti okok miatt rendre intette kollégáját. Az ügyésznő is csatlakozott hozzá, miszerint a boncolási jegyzőkönyv cáfolja Zsófia alkoholos befolyásoltságát.

Végül Sz. Lajos kapott szót. Halk szavakkal bocsánatot kért az édesapától, előadta: amint úgy óhajtja, „felajánlja az életét” a tettéért cserébe. Az édesapa nem kívánta viszontválasszal illetni a bocsánatkérést, és a „felajánlást” sem.

„Színjáték!

Azt mondom, hogy 15 hónap után bocsánatot kérni hiteltelen, ez így egy színjáték része, saját felelőssége alól próbál kibújni ez az ember!

Ha ez a bocsánatkérés őszinte lett volna, akkor a tragédia utáni napokban megtörténik, nem pedig a bíróságon – szögezte le Ildikó.

– Nem csak tőlünk kell bocsánatot kérni: a lányom testvérétől, a nagyszülőktől, kollégáktól, barátoktól” – írja a blikk.hu

A tárgyalási szünetet követően a helyszín közelében tartózkodó fiatalembereket hallgatott ki a bíróság. A szerdai tárgyalásra 13 főt idézett a bíróság, nagy részüket tanúként kihallgatta. A tragédia idején a helyszín közelében tartózkodtak fiatalokból álló baráti társaságok. A tanúk közt szerepelt két 16 év körüli kamasz srác is, ők nem kérték szüleik jelenlétét, míg egy főt 1. sz. tanúként – keresztnevét is zártan kezelve – hallgatott ki a bíróság. A több baráti társaság egyidejű jelenléte kapcsán a bíróság az egyes tanúk által egybehangzó, valamint az egyes esetekben, bizonyos történések kapcsán közölt ellentmondó állításokat ütköztette, illetve két tanú esetében foganatosított szembesítést is. Alant látható fiatalember hozzájárult ahhoz, hogy róla felismerhető kép készüljön.

A tucatnyi, az eseményeket részben, más-más közelségből szemlélő tanúk vallomásainak is fontos szerepe lesz a további bizonyítási eljárásban. A tanúk közt van olyan fiatalember is, aki segített Sz. Lajos számára az árokba borult autóból kimászni, s akad köztük olyan személy is, aki megkérdezte a vádlottat, jól érzi-e magát. További egy fiatalkorú tanú közölte: a mentősök kérték meg, hogy állítsa le a gépjármű motorját. Eljáró bíró különösen fontosnak tartotta tisztázni azt a tanúk segedelmével, hogy Sz. Lajost látták-e kimászni az oldalára borult gépjárműből, illetve: hallottak-e vagy sem sikítást. A tanúk mindegyike utólag szembesült azzal, hogy az árokba borult gépjármű alatt fekszik egy hölgy. Van, aki felismerni véli a vádlottat a szeme és a haja alapján, míg a többségük nem látta az esti látási és egyéb körülmények miatt. A védőügyvéd többek közt a látási körülményekre, a közvilágításra tért ki a tanúkat kérdezve, nem véletlenül.

A bírósági per további szemtanúk – illetve Sz. Lajos közeli hozzátartozójának – meghallgatásával folytatódik, 2017. november közepén pedig szakértőket idéz tanúként a bíróság. A soron következő tárgyaláson miután a tanúk kihallgatása megtörtént, a védőügyvéd ismét indítványozza Sz. Lajos előzetes letartóztatásának megszüntetését…

Folytatjuk…