A PestiSrácok „hatalmas bukásként” mutatta be Nóvé Ágnes bíró és cége kúriai felülvizsgálati kudarcát. Az anonimizált ítélet azonban összetettebb eredményt tár fel: Füssy Angéla cikksorozatának jelentős részét valóban védett véleménynek minősítették, ugyanakkor jogerősen megmaradt több valótlan tényállítás megállapítása és az összesen 1,5 millió forintos sérelemdíj is. A kúriai iratból az is kiderül, hogy a kiadó egy korábbi sajtóperes egyezség alapján három helyreigazítást tett közzé Füssy Angéla írásaiban szereplő valótlan pénzügyi és kifizetési adatok miatt.
Az ügy lényege röviden
A Kúria 2023. március 8-án, a Pfv.IV.21.019/2022/4. számú személyiségi jogi perben hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.
Ennek következtében egyszerre maradt érvényben két fontos megállapítás:
- a Füssy Angéla által írt hatrészes cikksorozat kifogásolt közléseinek döntő többsége közügyben megfogalmazott, ténybeli alappal rendelkező véleménynek minősült;
- a kiadó ugyanakkor több valótlan tényállítással megsértette a szegedi bírónő és családi vállalkozása jóhírnevét.
A jogerős döntés alapján a kiadót eltiltották a további jogsértéstől, kötelezték az ítélet jogsértést megállapító részének közzétételére és sajnálkozása kifejezésére, továbbá egymillió forint sérelemdíj megfizetésére a bírónő, valamint 500 ezer forint megfizetésére a cég részére.
Ez nem a PestiSrácok teljes győzelme, de nem is a felperesek teljes pernyertessége. A jogerős eredmény egyértelműen vegyes.
Kik szerepeltek az anonimizált ítéletben?
A Kúria nyilvánosan elérhető határozata nem közli a felek, a sajtótermék és a Szeviép-ügy nevét. A dokumentumban csupán „felperes1”, „felperes2”, „alperes” és „név4 hírportál” megjelölések szerepelnek.
Az ügy mégis azonosítható, mert a PestiSrácok saját beszámolójában maga közölte:
- a Pfv.IV.21.019/2022/4. ügyszámot;
- Nóvé Ágnes nevét;
- az ÉPTÁRKER Kft. nevét;
- a PestiSrácok kiadójának alperesi szerepét;
- valamint azt, hogy a cikksorozat szerzője Füssy Angéla volt.
A Kúria ítélete tehát nem Füssy Angéla személyes büntetőjogi felelősségéről szól. Ez egy polgári személyiségi jogi per volt, amelyben az alperesi oldalon a sajtótermék kiadója állt. Füssy Angéla azért tartozik szorosan az ügyhöz, mert az ítéletben vizsgált hatrészes cikksorozat szerzője ő volt.
Miről szólt Füssy Angéla cikksorozata?
A történet a Szeviép vezetői ellen csődbűncselekmény miatt indult büntetőeljáráshoz kapcsolódott.
A Szeviép-ügy vádlottjait az elsőfokú bíróság elítélte, a Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa azonban 2019 decemberében bizonyítottság hiányában felmentette őket. A későbbi harmadfokú eljárásban a Pécsi Ítélőtábla a másodfokú döntést részben hatályon kívül helyezte, mert annak tényállását több ponton hiányosnak, felderítetlennek, illetve az ügyiratokkal ellentétesnek találta.
A másodfokú felmentés után jelent meg a PestiSrácokon a cikksorozat, amely azt vizsgálta, fennállhatott-e érintettség vagy legalább a pártatlanság látszatának sérelme az ítélkező bíráknál.
A Kúria által rögzített tényállás szerint az érintett bírónő férjével együtt tulajdonosa volt egy építőipari vállalkozásnak. A társaság Szeged önkormányzatától és önkormányzati cégektől közbeszerzéseken keresztül kapott munkákat. A vállalkozást a szerződések alapján összesen nettó 193 millió forint vállalkozói díj illette meg, a legnagyobb projektből pedig nettó 84,24 millió forint.
Ezek a körülmények a bíróság szerint elegendő ténybeli alapot szolgáltattak ahhoz, hogy a sajtó felvesse a pártatlanság látszatának kérdését.
A helyreigazítások egy korábbi sajtóperes egyezség alapján születtek
A kúriai ítélet tényállása szerint a Fővárosi Törvényszéken 19.P.20.321/2020. számon sajtó-helyreigazítási per indult. Az eljárásban 2020. március 5-én egyezség született, amelynek alapján a kiadó helyreigazításokat illesztett be az érintett cikkekbe.
Ez fontos különbség: a helyreigazítások nem a későbbi személyiségi jogi ítélet végrehajtásaként, hanem egy azt megelőző, egyezséggel lezárt sajtóper alapján jelentek meg.
A három helyreigazítás egymással részben átfedő, de külön cikkekben megismételt állításokra vonatkozott.
Első helyreigazítás: a cég bevételéről és a konzorciumi részesedésről
Az első helyreigazítás a 2019. december 16-án megjelent, „Botkáék pénzelték a Szeviép-vezéreket felmentő bírónő családi cégét” című íráshoz kapcsolódott.
A helyreigazításban a PestiSrácok közölte, hogy valótlan volt az az állítás, amely szerint a bírónő családi cégének éves bevétele korábban soha nem érte el azt az összeget, amelyet egyetlen év alatt a szegedi önkormányzati munkákból kapott.
Ugyancsak valótlan volt az a közlés, hogy a bírónő és férje kevesebb mint fél év alatt annyit keresett az önkormányzati munkákon, mint máskor egy teljes év alatt a piaci megrendeléseken.
A helyreigazítás szerint a valós adat az volt, hogy:
- az ÉPTÁRKER Kft. a konzorciumi szerződés alapján a vállalkozói díj 11,26 százalékára volt jogosult;
- ez összesen 59 962 860 forintot jelentett.
A helyreigazítás tehát azt tette egyértelművé, hogy a cikk a teljes konzorcium részére járó összeget lényegében a bírónő családi vállalkozásának bevételeként kezelte, miközben abból az ÉPTÁRKER Kft.-t csak meghatározott részesedés illette meg.
Második helyreigazítás: nem 800 millió, hanem nettó 193 millió forint
A második helyreigazítás a 2020. január 6-án megjelent, „Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében” című cikkhez kapcsolódott.
A cikkben azt állították, hogy Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 millió forintos megrendelést kapott Szeged városától.
A helyreigazítás alapján ez az állítás valótlan volt. A helyes adat szerint:
- a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával létrejött valamennyi szerződés alapján az ÉPTÁRKER Kft.-t összesen nettó 193 millió forint vállalkozói díj illette meg;
- ez az összeg a cikkben hivatkozott 2018-as árbevételi adattal összevetve nem közelítette meg a lap által korábban sugallt pénzügyi arányt.
A helyreigazítás egy másik valótlan állítást is érintett. A cikk szerint Nóvé Ágnes családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát, amelyet az ítélet után ki is fizettek.
A helyreigazítás szerint ezzel szemben:
- a teljesítésigazolás megtörtént;
- a számla kifizetése azonban a helyreigazításban megjelölt időpontig nem történt meg.
Vagyis nemcsak a 800 millió forintos összeg volt téves, hanem az ítélethirdetés utáni kifizetésről szóló közlés is.
Harmadik helyreigazítás: 722 millió helyett 84,24 millió forint
A harmadik helyreigazítás a szintén 2020. január 6-án megjelent, „Micsoda véletlen: két nappal a Szeviép-ítélet előtt számlázott a városnak a bírónő cége, Botkáék pedig az ítélethirdetés után fizettek” című cikkhez kapcsolódott.
Ebben az írásban több, egymással összefüggő pénzügyi adatot kellett helyreigazítani.
A helyreigazítás szerint valótlan volt az az állítás, hogy a bírónő családi vállalkozása több mint 800 millió forint közpénzzel lett gazdagabb közvetlenül a felmentő Szeviép-ítélet előtt.
A lap azt is közölte, hogy az egymilliárd forintos költségvetésű projektből:
- bruttó 950 135 146 forint jutott az ÉPTÁRKER Kft.-nek;
- ebből a nettó vállalkozói díj 722 838 560 forint volt.
A helyreigazítás szerint ezek az összegek nem az ÉPTÁRKER Kft. tényleges részesedését mutatták. A szerződés alapján a teljes konzorcium vállalkozói díjából az ÉPTÁRKER Kft.-t valójában:
- nettó 84 240 329 forint vállalkozói díj illette meg.
A helyreigazítás ebben a cikkben is kitért a kifizetés időpontjára. A valós helyzet az volt, hogy a teljesítésigazolás megtörtént, de a számla kifizetésére az akkor közölt adatok szerint még nem került sor.
Mit mutat együtt a három helyreigazítás?
A helyreigazítások nem a cikksorozat teljes koncepcióját vagy az érintettség kérdésének felvetését vonták vissza. Konkrét, ellenőrizhető tényállításokat korrigáltak:
- a társaság bevételének nagyságát;
- a konzorciumi részesedés mértékét;
- a vállalkozást megillető díj összegét;
- a 800 millió forintos megrendelésről szóló állítást;
- a 722,8 millió forintos nettó vállalkozói díjat;
- valamint a számla kifizetésének időpontját.
A korrekciók alapján különösen jelentős volt az eltérés a közölt és a tényleges összegek között:
| A cikkekben szereplő adat: | A helyreigazítás szerinti adat: |
| 800 millió forintos megrendelés | összesen nettó 193 millió forint az összes szerződés alapján |
| 722 838 560 forint nettó vállalkozói díj | nettó 84 240 329 forint az adott projektből |
| a teljes konzorciumi összeg bevételként történő kezelése | 11,26 százalékos részesedés, 59 962 860 forint |
| az ítélet utáni kifizetés megtörtént | teljesítésigazolás történt, kifizetés még nem |
A későbbi személyiségi jogi perben a bíróság ugyanezeknek vagy az ezekkel összefüggő közléseknek egy részét valótlan tényállításként értékelte.
Mely közléseket találta jogsértőnek a személyiségi jogi per?
A Fővárosi Törvényszék részletesen megvizsgálta a hatrészes cikksorozat egyes állításait. Több közlésről azt állapította meg, hogy azok nem pusztán véleményt tartalmaztak, hanem bizonyítható és valótlan tényállítások voltak.
A jogsértőnek minősített közlések között szerepelt:
- a bírónő családi házának olyan bemutatása, amely azt a hamis látszatot keltette, mintha az ingatlant az önkormányzati megrendelésekből származó jövedelemből vásárolták volna;
- annak állítása, hogy a családi cég éves bevétele korábban soha nem volt akkora, mint az önkormányzati munkákból kapott összeg;
- az a közlés, hogy a vállalkozás 800 millió forintos megrendelést kapott Szeged városától;
- annak állítása, hogy a cégnek egy projektből több mint 722 millió forint nettó vállalkozói díj jutott;
- valamint az a közlés, hogy a társaság számláját közvetlenül a felmentő ítélet után ki is fizették.
A személyiségi jogi bíróság tehát nemcsak azt vizsgálta, hogy korábban megtörtént-e a helyreigazítás, hanem azt is, hogy a közlések alkalmasak voltak-e a felperesek jóhírnevének megsértésére.
Mit nyert meg a PestiSrácok?
A jogerős ítélet másik fele legalább ilyen fontos.
A bíróság nem fogadta el a felpereseknek azt az érvelését, hogy a teljes cikksorozat jogsértő lett volna, vagy hogy a cikkek korrupciós bűncselekmény elkövetésével vádolták volna meg a bírónőt.
A Kúria szerint a kifogásolt közlések döntő többsége:
- vélemény vagy értékítélet volt;
- megfelelő ténybeli alappal rendelkezett;
- közérdeklődésre számot tartó ügyhöz kapcsolódott;
- és nem lépte át az indokolatlanul bántó, megalázó véleménynyilvánítás határát.
A Kúria elvi éllel mondta ki, hogy az ítélkező bíró a bírói tevékenységével összefüggésben közéleti szereplőnek minősül. Ítélkezési munkája – beleértve a pártatlanság látszatát is – akár élesen kritizálható.
Ugyanez vonatkozhat egy olyan gazdasági társaságra is, amely közpénzből származó megrendeléseket teljesít. Az ilyen vállalkozásnak a közpénzek érintettsége miatt fokozottabb kritikát kell eltűrnie.
Ezért a bíróság jogszerű véleménynek tekintette többek között annak felvetését, hogy a bírónőnek jeleznie kellett volna gazdasági érdekeltségét a bírósági vezetők felé, illetve hogy a pártatlanság látszatának megőrzése érdekében nem lett volna szerencsés részt vennie az ügy elbírálásában.
A döntés ugyanakkor nem azt mondta ki, hogy a bírónő valóban elfogult volt, vagy hogy bűncselekményt követett el. A Kúria azt rögzítette, hogy az erről folytatott közéleti vita és az abból levont újságírói következtetés alkotmányos védelem alatt áll.
Akkor ki nyerte meg a pert?
A pontos válasz: mindkét oldal részben nyert és részben veszített.
A felperesek elérték, hogy a bíróság több konkrét közlést jogsértő, valótlan tényállításnak minősítsen. A kiadót:
- eltiltották a további jogsértéstől;
- kötelezték a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezések közzétételére;
- sajnálkozása kifejezésére kötelezték;
- egymillió és 500 ezer forint, összesen 1,5 millió forint sérelemdíj, valamint kamatok megfizetésére kötelezték.
A felperesek ugyanakkor összesen kilencmillió forintos sérelemdíjat követeltek, és azt szerették volna elérni, hogy lényegesen több közlést minősítsenek jogsértőnek. Ebben nem jártak sikerrel.
A Kúria előtt már a felperesek támadták a számukra kedvezőtlen részeket és a sérelemdíj összegét. Felülvizsgálati kérelmüket azonban elutasították, ezért 190 500 forint felülvizsgálati költség, valamint összesen 750 ezer forint illeték megfizetésére kötelezték őket.
A PestiSrácok saját beszámolója is elismerte, hogy a kiadó „győzelme” másfél millió forintjába került. A lap tehát nem hallgatta el a részleges pervesztességet, de a „hatalmas bukásról” szóló cím csak az eredmény egyik oldalát emelte ki.
A Kúria megfogalmazása szerint a felperesek csak kisebb részben voltak pernyertesek, de a megállapított jogsértések tárgyi súlya nem volt jelentéktelen.
Elítélték-e ebben a perben Füssy Angélát?
Nem.
Ebben a személyiségi jogi perben Füssy Angéla nem személyes alperesként szerepelt, ezért vele szemben nem szabtak ki büntetést vagy sérelemdíjat. A fizetésre és a közlemény közzétételére a kiadót kötelezték.
Jogilag tehát nem helyes azt írni, hogy ebben az ügyben „Füssy Angélát 1,5 millió forintra ítélték”.
A pontos megfogalmazás:
Füssy Angéla cikksorozatának több valótlan tényállítása miatt a PestiSrácok kiadóját jogerősen összesen 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték.
A Füssy Angéla ellen ugyanebben a történetben megindult külön rágalmazási büntetőeljárás nem azonos ezzel a polgári perrel, annak eredményéről ez az anonimizált kúriai ítélet nem rendelkezik.
Mi a kúriai ítélet legfontosabb tanulsága?
A határozat világos határvonalat húz a kemény vélemény és a valótlan tényállítás között.
Egy újságíró közügyben:
- felvetheti egy bíró érintettségét;
- bírálhatja a pártatlanság látszatának hiányát;
- használhat erős, indulatos vagy provokatív megfogalmazást;
- és tényekből kritikus következtetéseket vonhat le.
A sajtószabadság azonban nem védi automatikusan:
- a hibás pénzügyi adatokat;
- a valótlan kifizetési időpontokat;
- a ténylegesnél többszörösen nagyobb szerződéses összegeket;
- vagy a valós tények megtévesztő összekapcsolásával létrehozott hamis látszatot.
A Füssy Angéla cikksorozatáról szóló jogerős ítélet ezért nem írható le egyetlen győzelmi vagy vereségi mondattal. A bíróság megvédte a közügyekben megfogalmazott erős újságírói véleményt, de szankcionálta azokat a konkrét közléseket, amelyek valótlan számadatokat és megtévesztő tényállításokat tartalmaztak.
Gyakori kérdések
Mi a Füssy Angéla cikksorozatához kapcsolódó kúriai ügy száma?
A Kúria előtt az ügy Pfv.IV.21.019/2022/4. számon folyt. Az ítélet 2023. március 8-án kelt.
Milyen eljárás alapján jelentek meg a helyreigazítások?
A Kúria tényállása szerint a Fővárosi Törvényszéken 19.P.20.321/2020. számon folyt sajtó-helyreigazítási perben 2020. március 5-én kötött egyezség alapján.
Hány helyreigazítás kapcsolódott Füssy Angéla cikksorozatához?
A kúriai ítélet három olyan cikket ismertet, amelybe az egyezség alapján helyreigazítást illesztettek.
Mi volt a legnagyobb számszerű eltérés?
Az egyik cikk 722 838 560 forint nettó vállalkozói díjat tulajdonított az ÉPTÁRKER Kft.-nek, miközben a helyreigazítás szerint a társaságot az adott projektből nettó 84 240 329 forint illette meg.
Miről szólt a személyiségi jogi per?
A per a PestiSrácokon megjelent, Füssy Angéla által írt hatrészes Szeviép-cikksorozat egyes közlései miatt indult.
Ki volt az alperes?
A nyilvánosan elérhető kúriai ítélet anonimizált. A PestiSrácok saját közlése alapján az alperes a lap kiadója volt, nem Füssy Angéla személyesen.
Mennyi sérelemdíjat ítéltek meg?
A bírónő részére egymillió, a családi vállalkozás részére 500 ezer forintot, összesen 1,5 millió forintot, valamint kamatokat ítéltek meg.
Teljesen pert nyert a PestiSrácok?
Nem. A kiadó a kereseti követelések nagyobb részével szemben pernyertes lett, de több valótlan tényállítás miatt jogerősen elmarasztalták.
Hol olvasható az anonimizált ítélet?
A határozat a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, közvetlenül PDF-formátumban érhető el.
Források:
- Kúria, Pfv.IV.21.019/2022/4. számú anonimizált ítélet
- A PestiSrácok beszámolója a kúriai döntésről
- Helyreigazítás a 2019. december 16-i cikkben
- Helyreigazítás az OBH intézkedéseiről szóló cikkben
- Helyreigazítás a számlázásról és kifizetésről szóló cikkben
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
Válasz írása