A családok sorsába hivatása gyakorlása során érdemben beleszóló Schád László igazságügyi szakértő vizsgálat alá vont szülőnek fejtette ki egy társadalmi szervezet iránti utálatát, megvetését. A szegedi illetőségű Schád úr arról elfelejtett az egyesületi tagsága miatt számon kért szülőnek beszámolni, hogy évekig szakértői engedély nélkül vállalt el gyámhivatali és bírósági szakértői kirendeléseket, s arról is mélyen hallgatott, hogy kollégája, Pásztor Attila igazságügyi pszichológus-szakértő szakvéleményében aggályait fejezte ki a pécsi gyámhivatal számára tevékenysége kapcsán.
A gyermekelhelyezési perekben, illetve a gyámhivatal útján szabályozandó kapcsolattartási eljárások során olyan kérdéskörökben is kell dönteni, melyekhez különleges szakértelemre, avagy független igazságügyi szakértő bevonására van szükség. Az igazságügyi szakértők közvetlenül nem gyakorolnak közhatalmat, azonban szakvéleményüket a kirendelő hatóság általában – de nem minden esetben – figyelembe veszi a döntésük meghozatala során. S ilyentén az igazságügyi szakértőkre nagy felelősség hárul: családok sorsába szólnak bele. Közfeladatot ellátó tevékenységük során szakmailag felkészültek, pártatlanok, elfogulatlanok kell legyenek. Úgy tűnik, történetünk főhősének, Laci bácsinak mindkét kritériummal súlyos gondjai voltak, illetve vannak.
Borka Sándor édesapa 2017. május 11. napjára idézést kapott Schád Lászlótól igazságügyi szakértői vizsgálatra. A szakértő urat a makói gyámhivatal rendelte ki, mivel a gondozószülő – jelen esetben az édesanya – úgy gondolta, felfüggeszteti a 13 és 16 éves fiúgyermekek édesapjukkal történő kapcsolattartását. Sándor kéthetenként, péntektől vasárnapig jogosult a fiaival együtt lenni, azonban a jogerős verdikt gyakorlatilag csak papíron létezik. A kapcsolattartás felfüggesztésének, szüneteltetésének érdemi indoklása az édesanya Gyámhivatalhoz benyújtott kérelmében nem szerepelt, így a 2017. május 11. napján megtartott hivatali eseményt gyakorlatilag úgy folytatták le, hogy a gyámhivatali ügyintézőnek sem volt fogalma arról, pontosan mi indokolja a kapcsolattartás felfüggesztését, szüneteltetését.
Ilyen előzmények mentén rendelte ki a makói gyámhivatal igazságügyi szakértőként Schád Lászlót. Igazságügyi szakértőként arról kellett nyilatkoznia, javasolja-e vagy sem a kapcsolattartás felfüggesztését. Főhősünk annak rendje-módja szerint megvizsgálta a szülőket és a fiúkat is. A szakmája kapcsán kiégettnek, megkesmeredettnek tűnő Schád László kérdőre vonta az ügyfél-pozícióban lévő Borka Sándor édesapát, miképpen talált rá az „elvált apák” honlapjára, ugyanis – fejti ki Schád, mintha kocsmában lenne – „mert sok olyan dolog van rajta, ami hogy fogalmazzak, nagyon messze jár a valóságtól”. Az ügyfél-édesapa kérdésére, miszerint mire gondol a mélyen tisztelt szakértő úr, így válaszolt: „hát én most nem fogom magának citálni az egész honlapjukat, több évre visszamenőleg, de hogy egy csomó szemétség van oda leírva”. Hamar kiderült, hogy a hirtelenjében kocsmai hangulatot varázsló Laci bácsi a kommentelőkre gondolt. A műsorszámmal két probléma van: kapásból az első az, hogy „elvált apák” honlapja nincs, a másik meg az, hogy nincsenek hozzászólások az egyes cikkekhez, publikációkhoz. Schád Laca bácsi közfeladatot ellátó minőségében így folytatta, már csak a dohányfüst hiányzott az öklendezéshez: „hazudnak, mint a vízfolyás… aki a nevét adja, az is hazudik, mint a vízfolyás”. Majd az explorációja végén betolta: „én nagyon nem szívelem őket”.
Emailben kerestem meg Schád urat, megadván számára a lehetőséget, hogy kifejtse véleményét a szemétség és a hazug emberek kapcsán – választ eleddig nem sikerült küldenie.
Tisztelt Schád úr,
Antal Béla újságíró vagyok. Tudomásomra jutott, hogy Ön 2017. május 11-én – igazságügyi szakértői vizsgálat keretében – a vizsgálat tárgyához nem tartozó egyesületi tagságot rótt fel a vizsgált személynek, illetve az Apák az Igazságért Egyesület tevékenységével kapcsolatosan aggályos, a hivatásával nem összeegyeztethető kijelentéseket fogalmazott meg.
Mint bizonyára tud róla, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamra Etikai Kódexének 8. § bekezdése pártatlansági követelményt fogalmaz meg, a 10. § (1) bekezdése pedig az érzelemnyilvánítás tilalmát rögzíti. A 21. § a szakértői kar tekintélyével kapcsolatosan fogalmaz meg követelményeket.
Az esetről publikációt kívánok írni, s ezúton ajánlom fel Önnek, hogy rövid úton, emailben fejthesse ki a történtekkel kapcsolatosan az álláspontját. Kérem szíveskedjen az esettel kapcsolatos alábbi kérdéseimre válaszolni:
- Az igazságügyi pszichológus szakértőkre vonatkozó módszertani előírás melyik pontja tartalmazza azt, hogy a kirendelt szakértő a vizsgálati eljárás során civil jogvédő szervezetre vonatkozó érzelmeit, ellenszenvét közölje a vizsgált személlyel?
- Miféle „szemétségre” gondolt a fent megnevezett egyesület honlapján publikáltak vonatkozásában?
- Mi alapján tette azt a kijelentését, hogy az egyesület publikációval kapcsolatosan azon személyek, akik ehhez a nevüket adják, „hazudnak, mint a vízfolyás”?
- Szíveskedjen nyilatkozni arra vonatkozólag is, hogy a fentiekben vázolt magatartásának mi volt a célja? A kívülálló felek lejáratási célzatra gondolhatnak, vagy épp arra, hogy a vizsgált személy egyesületi tagsága miatt hátrányos megkülönböztetésben részesül a hatóság által kirendelt igazságügyi szakértő részéről.
- Olvasta az egyesület közreműködésével kiadott, Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről című könyvét? Tud róla, hogy a könyvet Dr. Tamási Erzsébet kriminológus lektorálta, avagy nevét adta hozzá?
- Ön szerint mit érezhetett a vizsgált személy az Ön kirívóan furcsa, szokatlan „explorációja” után?
- Elfogultnak érzi magát a történtek után?
- Be kívánja jelenteni az elfogultságát?
Szíves válaszát köszönettel várja,
Antal Béla újságíró
Főhősünkről hamar kiderült egy s más, lássuk. Birtokomba került a pécsi gyámhivatal kapcsolattartást szabályzó eljárásának egyik irata, konkrétan egy 57 oldalas igazságügyi szakértői vélemény. Schád felügyelt kapcsolattartásra tett javaslatot, az édesapa kizáratta az eljárást lefolytató Gyámhivatalt, avagy elfogultságot jelentettek be, így került képbe a pécsi gyámhivatal. A pécsiek megismételték az eljárást, s másik szakértőt rendeltek ki. Kezdjük rögtön azzal, hogy a gondozószülő-édesanya fejezte ki sérelmét Pécsett azzal kapcsolatosan, hogy Schád László nem folytatott le pszichodiagnosztikai vizsgálatot:
Pásztor Attila igazságügyi pszichológus-szakértő 2015. december 7. napján kelt szakvéleményében következőket írja, jelzi a pécsi gyámhivatal számára az utálkozós Schádról:
S lőn, Laci bácsinak valóban lejárt az engedélye, e dokumentumot is sikerült megszerezni:
[A munka hősi érdemrendjére jelölt Schád László időközben rendezte az engedélyét.]
Néhány napja, 2017. május 11-én a Borka Sándor és fiai-ügyben Schád oly módon tett javaslatot a kapcsolattartás 2017. szeptemberéig történő felfüggesztésére, hogy – mint fentebb olvasható – egyrészt nem ismert a pontos indok, másrészt nyilvánvalóan [negatív értelemben] elfogult az édesapa vonatkozásában.
Schád úr! Közfeladatot ellátó tevékenysége során Önnek az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy az ügyfél, a vizsgált személy melyik – törvényesen működő – civil szervezetnek a tagja, vagy melyik társadalmi csoporttal (elvált szülőkkel, a Veresegyházi Asszonykórussal) szimpatizál. A kocsmában, ultizás közben úgy explorál, fejti ki utálkozását a haverjainak, ahogy óhajtja. Az efféle magatartásával Ön szégyent hoz a tisztességes, az etikai szabályokat betartó igazságügyi szakértő kollégáira, rombolja a szakértői karba vetett bizalmat. Önnek egy tollvonás a kapcsolattartás majd fél éves szüneteltetésre tett javaslat, a külön élő szülőnek megalázás, s lehet arról vitázni, hogy jogsértő-e vagy sem az efféle családi életbe való beleszólás. Homo homini lupus – ember embernek farkasa!
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.