A tárgyaláson a bíró [dr. Tóth Katalin Valéria] lényeges tényeket nem jegyez fel a jegyzőkönyvbe, amikor az anya nem tud válaszolni a feltett kérdésekre, bíró és az anya ügyvédje válaszolnak nevelési kérdésekkel kapcsolatban is, majd, amikor az anya számtalan ellentmondására akarnak rávilágítani, a bíró jogszabálysértő módon, figyelmeztetés nélkül megvonja a szót az apától és ügyvédjétől – írja a civilhetes.hu.
Szerkesztőségünk megkeresi az üggyel kapcsolatosan a Miskolci Törvényszék elnökét, a válaszát nyilvánosságra hozzuk.
Gogh Roland a kisfiával - kép: facebook.comÉdesapa Facebook-bejegyzése
Ma elmesélek egy történetet.
2017 óta München mellett élünk, én még most is és itt született kisfiunk, Noah, 2020-ban.
2023. áprilisára megromlott a gyermek édesanyjával, V. Viktóriával (felperes) a kapcsolatom. A miérteket nem részletezném, azt viszont igen, hogy megegyeztünk a különválásban és közös gyermeknevelésben.
Viktória közben felvette a kapcsolatot a NANE és PATENT egyesületekkel, illetve dr. Homa Balázs ügyvéddel. Tippeket kapott és veszekedéseket provokált, és mindezt hangfelvételre rögzítette, mint később kiderült, és igyekezett elérni, hogy fizikailag bántalmazzam. Többször rá is kérdezett, amire én megdöbbenve káromkodtam tovább, hogy soha nem nyúltam hozzá, nem fogom most elkezdeni. Sosem értem hozzá egy ujjal sem.
Viktória a tudtom és beleegyezésem nélkül készítette elő a gyermekünk, jogilag ugyan nem, de gyakorlatilag az elrablását. Kikérte a német hatóságoktól a gyermek papírjait, a munkahelyén felmondott 2023. március végével és nekem azt mondta, táppénzen illetve szabadságon van, kijelentette a fiunkat és magát Németországból, és szabadsága alatt húsvét hétfőjén, 2023. április 10-én vonattal hazautaznak egy hétre a szüleihez kisfiunkkal. El is mentek.
2023. április 13-án, miközben én munkában voltam az irodában, Viktória M. Norberttel visszatért és szó szerint kirámolta az általam bérelt házat, és egy búcsúlevélben tájékoztatott, hogy innentől Magyarországon él a kisfiunkkal.
A következő 2 napban elkövettem azt a hibát, hogy ebben a helyzetben és pszichés állapotban leírtam, vissza fogom hozni a fiamat oda, ahova tartozik és soha többé nem fogja látni.
Majd a harmadik napon már próbáltam a történtek ellenére is normális mederbe terelni a dolgot és felajánlottam több megoldási lehetőséget is. Nem indultam el a fiamért, azt gondoltam, normális emberekként rendezhetjük ezt.
A válasz 2023. május közepén érkezett egy peres keresetlevél formájában, melyben lényegében ki akartak írni a gyermekem életéből. Mivel a telefonja a nevemen volt, a híváslista megtekintése után nyilvánvalóvá vált, hogy ezt már hónapok óta tervezte és nem aznap került a Bíróságra a keresetlevele, hanem egy jól megtervezett, aljas terv részeként. Az összes klisé fel volt sorolva benne, rendezetlen családi körülmények között nőttem fel, apakép nélkül, agresszív vagyok, kettős személyiségem van, öngyilkos hajlamaim és hát egyszóval zakkant.
2023. április 10. és augusztus 26. között fokozatosan igyekezett eltávolítani a fiamtól, ezen időben édesanyámékkal is minden kapcsolatot megszakított és az addig rendszeres, napi Viber kapcsolat a fiam és szüleim között egy csapásra megszűnt.
Magyar Igazságügy, német Bíróság én mindenkinél próbálkoztam, hiába. Mindenki leseperte magáról az ügyet.
Ideiglenes intézkedési kérelmet adott be a Bíróságra, melyben kérte, gyermekem iskolás koráig csak felügyelettel, csak pár órában és csak az ő lakhelyén láthassam a fiam – indoklás, mert félő, hogy elrablom. Amit ő tulajdonképpen megtett.
Többször próbáltam a fiammal találkozni, de nem árulta el, hol vannak – nyaraltak, többek között – és amikor 2023. július 8-án megérkeztem a szülei házához, nem engedtek be. Oda jelentkeztek be, mert dr. Homa Balázs tanácsára a szülei, mint tulajdonosok, megszabhatták, kit engednek be – és engem nem akartak. Rendőri intézkedést kértem, és így 8 percre láthattam a fiam. Kirángatták a kezemből, rám zárták az ajtót, azt kiabálták, úgyis el fogjuk tőled venni a fiadat, a gyereket berángatták a legbelső szobába, V. Istvánné ott tartotta lefogva a kisfiam, aki hozzám akart futni.
Ekkor még közös szülői felügyelet ellenére is korlátozták ezen jogaimat.
Kimentem, a rendőrök előtt távoztam és hazafele összeomlottam, 2 órán keresztül zokogtam, ha testvérem nincs velem, nem tudok visszavezetni.
Azt gondoltam, nincs rosszabb, de közben a Miskolci Járásbíróságon a megfellebbezett ideiglenes intézkedés jogerőre emelkedett és páros hétvégén, kéthetente köteleztek, hogy felperes lakhelyén, elvitel és ott alvás joga nélkül, szombat és azt jövető vasárnap 9-17 között lehessek a fiammal, illetve páros héten 15 percet, páratlan héten 2 x 15 percet videótelefonálhatok a fiammal.
Ez kéthetente 2×1000 kilométert jelent nekem és nem érdekelt senkit, hogy milyen helyzet elé állítanak, de leginkább dr. Tóth Katalin bírónőt és a Miskolci Járásbíróságot/Törvényszéket. 12 egy tucat, oldja meg, kit érdekel. Észérvek? Senkit sem érdekeltek.
Összezártak egy ilyen ellenséges családdal, köteleztek rá – akik mint később kiderült, mindent megtesznek azért, hogy elvegyék a fiamat tőlem.
2023. július végén érkezett a végzés és rá két napra perforált vakbéllel kórházba kerültem, műtétet hajtottak végre rajtam. Emailben tájékoztattam erről Váradi Viktóriát, aki ezt tudomásul vette és lemondtam a következő két kapcsolattartást avagy kt (Istenem, milyen mocskos egy szó, ekkor még nem tudtam), mert hát össze voltam vagdosva, 3 hét kórház és fekvés.
Majd 2023. augusztus 26-án megjelentem a bírói végzés szerint a felperes szüleinek házánál és felperes édesapja, Váradi István tájékoztatott, nem egyeztettem(!!!) Viktóriával, nincsenek otthon. Egy jogerős bírói végzésről nem egyeztetünk, egyértelműen megszabta a kereteket és azt is, hogy 2023. augusztus 28-án első tárgyalás.
Mint kiderült, Budapesten voltak és a reggel 8:15-ös vonattal indultak haza, esze ágában sem volt a végzés szerint 9-kor otthon lenni.
Elmentem, majd délután édesanyámmal visszamentem és 4 hosszú hónap után ölelhettem kisfiam magamhoz.
Azt gondolták, 1000 kilométer és majd az, hogy velük össze kell legyek zárva, eltántorít a fiamtól. Hát nem. És innentől kezdtem minden egyes ott töltött percet hanganyagra rögzíteni.
2023. augusztus 28-án dr. Tóth Katalin bírónő reggel, közvetlen a tárgyalás előtt beteget jelentett, fura véletlen, gondoltam még ekkor.
A következő kt-k alkalmával nyilvánvalóvá lett, milyen jól tettem, hogy elkezdtem hanganyagot rögzíteni mindene egyes kt-ról. Felperes és családja mocskos módon próbáltak kihozni a béketűrésemből, káromkodtak, gyalázkodtak, próbáltak utamba állni, kihozni a béketűrésemből, hiába.
Folyamatosan adtam be a hanganyaggal a kapcsolattartás végrehajtása (kt vh) igényeket a kt zavarása miatt a Bíróságra 2023. szeptemberétől. 2023. októberében becsületsértő magatartásuk miatt szabálysértési feljelentést tettem ellenük a Miskolci Rendőrkapitányságon, ekkor abbamaradt a gyalázkodásuk és felperes elkezdett fenyegetni, amennyiben nem hagyom abba(????), mindenki megtudja milyen ember vagyok.
Édesanyámék a Gyámügyhöz fordultak mindeközben, ahol meghallgatást tartottak és felperes kijelentette, amíg zajlik a per, nincs kapcsolat kisfiam és szüleim között – ha vége, akkor lehet róla szó, de megígérte azt is, lépéseket tesz ennek rendezésére.
A lépés az lett, hogy feljelentett ő és édesanyja a Miskolci Rendőrkapitányságon kapcsolati erőszak és kiskorú veszélyeztetése miatt 2023. november 20-án.
Eközben albérletbe költözött és fiam egy ismeretlen lakásból jelentkezett be videotelefonon és 2023 októberétől már új embert is láttam a háttérben, akiről a fiam is rendszeresen mesélt. Ez egyébként nem zavar, de később fontos lesz.
Természetesen a Bíróságon a legszegényebb ember volt, aki szüleivel volt kénytelen lakni és néha még ételre sem futotta – de vadonatúj tetoválásra és ruhákra igen. Én a kezdetektől fogva fizettem a gyerektartást (60000 huf), egy havi elmaradásom nincs és mindig vettem és vittem fiamnak valamit.
A bírónőnk 2023. november 8-ra halasztotta a tárgyalást – közben mi már 2023. augusztusában ideiglenes intézkedési kérelmet adtunk be, hogy az áldatlan kt állapotot megszüntessük, mert nyilvánvaló volt, nem lesz jó vége. Kiskorú esetén a Bíróság ebben soron kívül, 15 helyett 8 napon belül dönt.
Dr. Tóth Katalin bírónő 101(!) nap után döntött – természetesen elutasítva – erről, úgy, hogy kijelentette, ő nem fog ebben dönteni és ne is várjam el tőle, ezért panasszal éltem és a Törvényszék vezetőjénél is feljelentettem, aki utasította a bírónőt a jogszabályok betartására.
A panaszom nélkül a mai napig nem lett volna döntés ebben a kiskorút érintő kiemelt ügyben.
A tárgyaláson nem tudtam eldönteni, felperes ügyvédje, vagy a bírónő vezeti a tárgyalást, mert bírónő rendszeresen kikérte felperes ügyvédjének egyetértését. Miközben tőlünk folyamatosan megvonta a szót, jogtalanul, lehurrogott bennünket és folyamatosan megszegte a polgári perrendtartás (Pp) szabályait.
Észrevételeinket csak nagy nehezen volt hajlandó jegyzőkönyvbe venni, többször szünetet rendelt el – talán kikérte valaki tanácsát????
2023. decemberére nem tartottunk sehol, szüleim újra a Gyámügyhöz kellett fordulniuk, mert felperes semmit sem tartott be és unokájukat sem láthatták továbbra sem. 2022 Karácsonya óta nem.
Többször próbáltam ezalatt megegyezésre törekedni, ügyvéden keresztül, személyesen, emailben, semmi reakció, vagyis inkább semmi szándék.
2023. január 15-én újabb tárgyalás, dr. Tóth Katalin bírónő a Pp szabályaira fittyet hányva felperes személyes meghallgatása során a neki feltett kérdésekre helyette megválaszolta felperes ügyvédével együtt, majd úgy jegyzőkönyvezte, mintha felperes válaszolt volna, miközben ő egy szót sem szólt.
Tőlünk megvonta a kérdésfeltevés jogát és megtiltotta, hogy kérdezzünk.
Felperes 180.000 huf-ban jelölte meg gyermekünk szükségletét havonta, tőlem 100.000 forint gyermektartást követel, miközben ő alig 90.000 huf költséget tudott a gyermekére felsorolni.
Időközben kiderült, az én keresetem alapján különböző jogszabályok alapján felperes jogosult és igénybe is veszi a német családi pótlékot – jelenleg 250 euro, tehát olyan 100.000 huf. Amiről azonban bőszen hallgatott. Tehát, miközben 180.000 huf a gyermek havi szükséglete állítása szerint, ő szeretne 100+100+14,7+10, tehát összesen 224.700 huf-ot a gyermek után. És ő még semmit nem tett ehhez hozzá. Miközben a fiamnak ruhát vettem, mert 4 éves létére 2 éves korában hordott ruháit adta rá.
Amikor ezt a Bíróság előtt elmeséltem és elmondtam, hogy nem érdekel a pénz, de tulajdonképpen ezzel el van intézve a gyermek tartása, dr. Homa Balázs gúnyos mosollyal közölte, ez a per nem erről szól.
Miről? Elvenni egy gyerektől az apját, apai nagyszüleit és tönkre tenni az életét?
Kiderült és bebizonyítottuk, hogy nem a szüleinél lakik, hanem albérletben éldegél vígan, bár ő „raktárként” aposztrofálta ezt nevetve a március 4-i tárgyaláson.
Amikor is egy hónap (2024. február hónap) megfigyelés után leadtuk, hol is lakik illetve tölti az éjszakáit – nem a szüleinél. Volt megdöbbenés, és óriási pofára esés neki és ügyvédjének illetve gyanusítgatás, hogy GPS jeladót tettem az autójába, amit ők megtaláltak – mint kiderült, ez a vadriasztó volt…..
Majd ezért is feljelentenek, jött a fenyegetés.
2024. február 7-én újabb Gyámügyi meghallgatás, szüleim és felperes, ahol nem tudtak megegyezni, és szüleim nem engedtek abból, hogy láthassák a fiamat, erre a fenyegetőzése valóra vált, már délután hívtak a Miskolci Rk-ról, gyanúsítotti meghallgatás kapcsolati erőszak és kiskorú veszélyeztetése miatt.
2024. február 10-én mindezek ellenére próbáltam vele egyezségre jutni és békésen rendezni a dolgokat, majd aznap este elmentem a Rendőrségre, ahol is megdöbbentem a hazugságai hallatán. Megtagadtam a vallomást és 30 napot kértem vallomástételre, illetve panaszt tettem a gyanúsítás ellen. Kikértem az iratok másolatát, amiből kiderült, mikkel mártottak be, felperes és édesanyja.
Másnap mindezek ellenére próbáltam újra egyezségre jutni, amire gőgös és gúnyos nevetés volt a válasz, hogy majd most megtudom, készüljek a börtönre, és mindezt azért, mert a szüleit a Rendőrségre rángattam – jogosan, becsületsértő magatartásuk miatt a kt alkalmával.
Tudtak újat mutatni – édesapám 72 éves, 2 stroke és 2 infarktus, 1 by pass műtét után, édesanyám 71 évesen a felperes félelmei (retteg lemenni szüleimhez a fiammal, mert hirtelen megjelenhetek ott – 1000 kilométerről igen életszerű) dr. Csizmár Réka ügyintéző úgy látta jónak, hogy havi 1 órában a Gyámügy helyiségében felügyelet mellett láthatják unokájukat.
Mellékszál, hogy első alkalom előtt el kellett volna menni szüleimnek házirend oktatásra – mert „veszélyesek” lehetnek – és ennek hiányában nem lehet kt-ra menni. Erről felperes, Viktória kt-t megelőző pénteki napon, délután fél 5-kor, „jószándéka jeléül” tájékoztatta édesanyámat, hogy ha nem történt meg, másnap, szombaton nincs láthatás.
2024. februárban feljelentettem dr. Tóth Katalin bírónőt elfogultság és a Pp szabályainak folyamatos megszegése miatt, kértem kizárását az ügyből. Mindent, a tárgyalásokat is rögzítek hanganyagra. Természetesen nem találta ugyanezen Bíróság háromtagú tanácsa elfogultnak, hiszen a bírónő is elfogulatlannak tartotta magát – wtf???
Mellesleg bírónő véleményem szerint a jegyzőkönyvbe feljegyzettekkel, melyek mintha szabályosan történtek volna, de mégsem, a közokirathamisítás bűncselekményt követte el, ezért kértük a 2024. március 4-i tárgyaláson a következő tárgyalás hang és videoanyagra történő rögzítését, ami már maga a jegyzőkönyv lesz.
Ugyanezen tárgyaláson dr. Homa Balázs biztosra vette, azért próbáltam egyezkedni, mert biztosra vehető a kiskorú bántalmazása és kapcsolati erőszak miatt az elmarasztalásom – később kiderült, itt is tévedett.
2024. március 8-án benyújtottam a vallomásom, majd rá egy hónapra a nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában megszüntette ellenem az eljárást – amit felperes természetesen megpanaszolt, jogerőre emelkedés még nincs.
2024. márciusában egyszer beengedték velem édesanyám a kt-ra felperes és szülei a házba, hogy fiammal találkozhasson, de igazából nem jószándékuk jeléül, hanem mert nem tudtak a helyzettel mit kezdeni – de délutánra már kitisztult a kép és soha többé nem engedélyezték.
Folyamatosak a kt vh-k felperes ellen, melyekre 2023. szeptembere óta kerül szinte mindig sor és melyekről a Miskolci Járásbíróság azóta sem hozott döntést – illetve egyszer igen, a trágár beszéddel szerintük felperes és családja ugyan zavarta a kt-t, de hát az tulajdonképpen megvalósult, így igen cinikus módon nem láttak okot arra, hogy elrendeljék a kt vh-t.
Megfellebbezve, Miskolci Törvényszékről semmi hír ennek kapcsán.
Miközben engem 2 darab üzenet miatt tulajdonképpen eltiltottak a fiamtól.
Felperes új albérletbe költözött az új emberrel, aki velem ellentétben vígan lehet a fiammal, vérszerinti apaként én, és szüleim nem.
Egyébként Cs. József a neve, akit szintén „meghívtak” a fiammal történő kt hétvégéjére és aki első és egyetlen alkalommal azzal nyitott, hogy megfenyegetett a kt folyamán.
Felperes leadta az új albérlet lakcímét a Bíróságon, mely szerint 2024. márciusától itt „biztosítja” számomra kt-kat és folyamatosan fenyeget emailben, hogy a gyermekkel csak a gyerekszobában lehetek és csak játszhatok, és a „tiszteletlen és nagyképű” viselkedésem, amit szüleinél tanúsítok, felejtsem el.
Játszom a fiammal, aki ezt borzasztóan élvezi.
Miközben felperes ránk töri az ajtót például, hogy ne aludjunk olyan sokat délután……..
Eközben a „roppant korrekt” bírósági ideiglenes intézkedés felperes mindenkori lakóhelyét jelöli meg ennek helyszínül és nem a tartózkodási helyét – a kettő nem ugyanaz.
Ezért én áprilisban 2 x is megjelentem a végzés szerint felperes lakóhelyén, ahova nem engedtek be, ellenben feljelentettek felperes szülei zaklatásért és felperes megfenyegetett és azóta is folyamatosan fenyeget a Gyermekjóléti Hivatallal, hogy majd akkor ugyanúgy láthatom a fiamat, mint ahogy szüleimnek is elintézte.
Legutolsó kt alkalmával nem engedtek be sem a felperes lakóhelyére, sem a tartózkodási helyére sem, és emailben le is írta, hogy ő utasította édesanyját, hogy ne engedjen be a lakásba sem.
Ma, 2024. április 21-én elmentem a felperes tartózkodási helyére és beengedtek, videóztak, nem engedték hozzám a fiam, próbáltak kihozni a sodromból, rendőrrel fenyegettek, majd azzal, hogy csak a gyerekszobában lehetek és játszhatom a fiammal, majd belekötött abba, hogy a gyerekkel a gyerek ágyán kártyázunk, amire átmentünk a nappaliba, ahova utánunk rohant, elvette a tv távirányítót és rendőrt hívott rám, mert itt nincs engedélyem a gyerekkel kártyázni, és egyébként is, elegük van a tiszteletlen viselkedésemből.
Rendőrök ultimátumot adtak, vagy megyek magamtól, vagy elővezetnek – mert egy jogerős bírói végzés szerint a fiammal szeretnék lenni????
Egyébként ugyanazok a rendőrök voltak, akik felperes lakóhelyén is kint voltak, mert ma is rám hívták a rendőröket és feljelentettek zaklatásért – amiért bírói végzés szerint jogszerűen megjelenek felperes mindenkori lakóhelyén.
2024. áprilisában így 35 percet lehettem a fiammal.
Új tárgyalás időpontja 2024. június 19.
Nem szégyellem, kérlek, osszátok meg a történetet, mert ez a történet nem az én szégyenem, és vállalom minden szavát.
Nyilvánosság bevonása folyamatban van, riport és cikk készül belőle.
Jövő hónapban egy blogon nyilvánosságra hozok minden iratot és hangfelvételt. Vágatlanul, időrendben.
Fahrenzhausen, 2024. április 21.
„Aki el akarja nyomni a kritikát: annak vagy becstelen szándékai vannak, vagy érzi a maga szellemi silányságát” – Szabó Dezső.