Angliában törvény tiltaná a testi fenyítés alkalmazását. Mi a helyzet Magyarországon?
Kicsiny kis hazánkban – amint az közismert – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 6. § (5) bekezdésében a zéró tolerancia elvét fogalmazza meg:
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.”
Ezzel a csodaszép elvi megfogalmazással szemben mi a magyar rög valóság? Filozófiai eszmefuttatás helyett álljon itt a magyar hatóságok hivatalos dokumentumaiból néhány megvilágosító idézet:
Pest megyei kormánytisztviselő anyuka a Fővárosi Törvényszékre benyújtott 2017. ápr. 3-i dátummal benyújtott ellenkérelmében így fogalmazott:
„Igen, valóban időnként rácsapok valamelyik gyerekre, vagy meghúzom a hajukat. Valamivel kell fékezni, kézben tartani, büntetni a helytelenkedőket… A határokat meg kell tanítanom a gyerekeknek, mert zabolátlanul ön- és közveszélyesek lesznek.”
Erre a következő válaszok születtek:
A Fővárosi Törvényszék Dr. Kassai Árpád Mihály elnökölte bírói tanácsa (tagjai: Dr. Formanekné Dr. Kókai Krisztina és Havassyné dr. Farkas Márta):
„A felperes ugyan nem vitatta, hogy élt a testi fenyítés eszközével, mindez azonban elhanyagolható súlyú volt és a gyermekek pszichológus előtti explorációjának tanúsága szerint [szerk.: mivel a „szakértő” a kérdést nem is vizsgálta, így teljesen érthető, hogy] a gyermekekben a legcsekélyebb nyomot sem hagyta.”
Forrás: 50.Pf.640.251/2016/4; 2017.05.04-én kelt ítélet, 6. old., 4. bek.
Dr. Dormán Tivadar r. alezredes osztályvezető, III. Kerületi Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály Vizsgálati Alosztály I:
„nem súlyos kötelességszegés a szülő részéről a kiskorú nevelő célzatú, alkalomszerű fenyítése…”
Forrás: 01030/110/2017/bü ügyben, 2018. május 11-én kiadmányozott nyomozást megszüntető határozat.
Dr. Antal Andrea II. és III. kerületi vezető-helyettes ügyész:
„Bár a rendelkezésre álló adatok szerint (…) előfordult hajcibálás vagy pofon a gyerekekkel szemben, azonban az egészséges fejlődést veszélyeztető bántalmazás nem történt, a testi fenyítés elhanyagolható súlyú volt és a gyermekekben nem hagyott nyomot.”
Forrás: B. III. 1911/2017/8; 2018. szept. 14.-i határozat, 3-4. old.
Más esetekben is születtek álláspontok:
Dénesné dr. Csernák Erzsébet, a Fővárosi Főügyészség Másodfokú Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Osztályának ügyésznője:
„Bár a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény és a nemzetközi egyezmények a gyermekek testi fenyítését önmagában tilalmazza, nem tekinthető súlyos kötelességszegésnek a szülő részéről a kiskorú alkalomszerű, testi sértést nem okozó bántalmazása.”
Forrás: KÜFO. 776/2017/4, 2018.április 3-án kelt határozat, 2. old. utolsó bekezdés.
Dr. Bujáki László VIII. kerületi ügyész:
„…az elfenekelést maga a gyermek sem érezte bántónak (….), így ez a szülői nevelési, fenyítési jog határát nem lépte túl, a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására nem alkalmas.”
Forrás: B.VIII.248/2016/13-1; 2018. jan. 25.
Radvánszky Róbert r. alezredes, mb. osztályvezető (Kiskunhalas Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály):
„A nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelesség megszegése csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető magatartása súlyos kötelességszegés. Nem súlyos kötelességszegés a szülő részéről a kiskorú gyermek alkalomszerű, nevelési célzatú bántalmazása, fenyítése.”
Forrás: 03060/284/2013.bü; 2013. szept. 19.
A magunk részéről egyértelmű anomáliát vélünk felfedezni a hatóságok indoklási gyakorlatában. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Dénesné dr. Csernák Erzsébet ügyésznő és Radvánszky Róbert r. alezredes álláspontja mondhatni még a szóhasználatban is egyezik, jóllehet helyileg és időben távol állnak egymástól:
| Radvánszky Róbert, 2013: | Dénesné dr. Csernák Erzsébet, 2018: |
| „Nem súlyos kötelességszegés a szülő részéről a kiskorú gyermek alkalomszerű, nevelési célzatú bántalmazása, fenyítése.” | „…nem tekinthető súlyos kötelességszegésnek a szülő részéről a kiskorú alkalomszerű, testi sértést nem okozó bántalmazása.” |
A következtetések levonását az olvasóra bízzuk!
Amennyiben az érintettek kifejtik álláspontjukat a cikket – a közérdekre való tekintettel – természetesen frissítjük. Addig is érdeklődéssel várunk a fentiekhez hasonló hatósági megnyilvánulásokat. Hátha sikerül egy kisebb szöveggyűjteményt összeállítani!
