A gyermekek magassarkú cipőt viseltek, s abban illegették magukat a kocsmázó férfiak előtt – börtönbüntetésre ítélte az Ajkai Járásbíróság a három kiskorú gyermekének fejlődését veszélyeztető anyát

Az Ajkai Járásbíróság 1 év 3 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte azt a 46 éves devecseri nőt, akivel szemben kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A bíróság vádlottat 1 évre eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, illetve elrendelte egy korábban jogerősen kiszabott 1 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását – írja a birosag.hu

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott három kiskorú gyermekével egy devecseri bérelt ingatlanban lakott. Az ingatlant a gyámhatóság szerkezeti állapotára figyelemmel veszélyesnek minősítette, a vádlott a lakást rendezetlenül tartotta, elhanyagolta, az udvar gyakran volt emberi ürülékkel szennyezett. A vádlott nem gondoskodott a kommunális szolgáltatás, így a szemétszállítás megoldása iránt sem. A hatóságok több esetben felhívták a vádlott figyelmét a fertőzés-, illetve rágcsáló veszélyre, azonban a vádlott a veszély megszüntetése érdekében nem cselekedett. A vádlott nem megfelelő időben vitte el gyermekeit a kötelező orvosi vizsgálatokra, így előfordult, hogy a gyermekek a védőoltásokat sem időben kapták meg.

A fentiekre, valamint arra is figyelemmel, hogy a vádlott hatóságokkal való együttműködése nem volt megfelelő, a járási hivatal elrendelte a kiskorú sértettek védelembe vételét. A vádlott nem működött hatékonyan együtt a gyermekvédelmi intézménnyel, a vádlott által vezetett háztartásban továbbra is súlyos higiéniai problémák voltak, a lakókörnyezetük is változatlanul rendezetlen, szemetes és koszos volt, a kiskorú sértettek gyakran voltak ápolatlanok, koszosak, büdösek, fejtetvesség is rendszerint előfordult náluk.

A gyermekjóléti szolgálat keretében a kapcsolat egyoldalú volt, a vádlott a hatóságok javaslatait még megfontolni sem volt hajlandó, emiatt az éves felülvizsgálatok alkalmával a hivatal a gyermekek testi, érzelmi és erkölcsi veszélyeztetettségének fennállása okán a védelembe vételüket fenntartotta. A vádlott a gyermekei megfelelő ellátása érdekében nem tett meg mindent, rendszeres jövedelemmel, munkahellyel nem rendelkezett, így a bérelt lakásuk díját sem tudta kifizetni, végrehajtó előtt a vádlott és a kiskorú sértettek lakóhelyéül szolgáló ingatlan kiürítése érdekében végrehajtási eljárás indult. A vádlott számára is ismert volt, hogy a lakást – kilakoltatás terhe mellett – el kellett hagyniuk, azonban a hatóságok rendszeres figyelemfelhívása ellenére a kilakoltatás tényét nem vette figyelembe, annak komolyságát nem értette meg, a lakhatásuk megoldása érdekében nem tett lépéseket. Hiába javasolták a vádlott számára egy alapítványi otthonba történő költözést, azt minden alkalommal elutasította. A vádlott motiválatlansága és együttműködésének hiánya miatt a család érdekében végzett szociális segítő munka sem vezetett eredményre.

A családvédelmi intézmények felé több esetben érkezett névtelen lakossági bejelentés, mely szerint a kiskorú sértettek számos alkalommal sötétedés után szülői felügyelet nélkül az utcákon bolyongtak, a forgalmas úttesten szaladgáltak, a szemetesek tartalmát vizsgálták, az eldobott cigarettacsikkeket gyűjtötték és elszívták azokat.

A kiskorú gyermekek gyakran jelentek meg a vádlott felügyelete nélkül egy kocsma előtt, ahol a járókelőktől pénzt kéregettek, idegen férfiak társaságát keresték, ölükbe ültek. Volt olyan alkalom, hogy a gyermekek magassarkú cipőt viseltek, s abban illegették magukat a férfiak előtt.

Amikor a gyámhatóság részéről felhívták a vádlott figyelmét arra, hogy gyermekeit ne hagyja felügyelet nélkül, illetve tegyen lépéseket azirányba, hogy a kocsmába ne menjenek, férfiak társaságát ne keressék, ne dohányozzanak, a vádlott trágár módon kiabált gyermekeivel, de érdemi nevelést nem tanúsított. A vádlott a kiskorú gyermekeket ingerszegény környezetben nevelte, amelyen a hatóság felszólítása ellenére sem változtatott. Hiába hívták fel a gyermekvédelmi szervek részéről a vádlott figyelmét a fenti problémákra, azokról a vádlott nem vett tudomást, nem törekedett azok megoldására, felelősségét, illetve a hatóságok megállapításait vitatta, ez együttműködést rendszeresen megtagadta.

Minthogy a gyermekek a családban súlyosan traumatizáltak, a veszélyeztetettségük foka súlyosbodott, a járási hivatal elrendelte a kiskorú sértettek nevelésbe vételét. A vádlott alkalmatlan és neki felróható szülői magatartásával a kiskorú gyermekei testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges személyiségfejlődését veszélyeztette.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője azonban fellebbezést nyújtott be elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében, így az nem emelkedett jogerőre, másodfokon a Veszprémi Törvényszék jár el.