Gödöllői gázolás: dr. Borsos József védőügyvéd kegyeletsértő kérdést tesz fel az igazságügyi szakértőnek

Hangfelvételekkel: Rendőrség által befolyásolt igazságügyi műszaki szakértő, kegyeletsértés dr. Borsos József védőügyvéd részéről immáron másodízben, a vádlott közeli hozzátartozója, élve a jogával, megtagadta a vallomástételt, Sz. Lajos távoli rokonát kétszer figyelmeztette a bíró a hamis tanúzás következményeire, balhét vállaló fiatal szemtanú – folytatódott a gödöllői cserbenhagyásos gázolás büntetőpere a Gödöllői Járásbíróságon.

A folytatólagos tárgyaláson 2017. október 27. napján a bíróság két orvos-szakértőt, illetve a baleset helyszínére két órán belül kiérkező műszaki igazságügyi szakértőt hallgatott meg, majd folytatta a fiatal szemtanúk kihallgatását, végül Sz. Lajos testvére, valamint távoli rokona állt tanúként a bíróság elé.

Elsőként a műszaki igazságügyi szakértőt hallgatta ki tanúként a bíróság több mint két órán keresztül. A szakértőt a baleseti helyszínre az előírások szerint a rendőrség hívta ki annak érdekében, hogy egy független, szakképesítéssel rendelkező személy műszaki jellegű szemlét tartson. A szakértő a Virtual Crash nevű baleseti szimulátor-programmal általa készített animációt mutatott be. A közel fél perces animáció az Sz. Lajos által ellopott gépjármű mozgását, sebességét, illetve az árokba borulás körülményeit hivatott részletekbe menően rekonstruálni.

Pillanatkép a bírósági tárgyaláson lejátszott animációból – kép: szegyenpad.com

A tragikus esemény különféle mozzanatait tovább elemezte a bíróság, ismételten nagy hangsúlyt fektetve a lehúzott ablakra. A szakértő hosszasan kitért arra, hogy az éjszakai eseménykor mit észlelt, valamint miután a rendőrség nyomrögzítést elvégezte, a hatóság garázsában volt lehetősége alaposan tanulmányozni a gépjárművet.

dr. Borsos József korábban már megpróbálta kizáratni a műszaki igazságügyi szakértőt, ezúttal ismét aggályokat fogalmazott meg – várhatóan kizárási indítvánnyal fog élni a bíróságon a műszaki szakértővel szemben. A műszaki szakértő szakvéleménye döntő lehet a perben, s mint az egyébként a bírósági (mind a büntető, mind a polgári) perekben megszokott, a felek – érdekük szerint – támadják a kirendelt igazságügyi szakértőt. Alább közreadjuk azon közel 10 perces hangfelvételt, melyen az hallható, miképp támadja a védőügyvéd az igazságügyi szakértő urat. A szakértő úr hozzájárult ahhoz, hogy róla felismerhetően kép-hang- és videofelvétel készüljön.

dr. Borsos József ismét elővette a sértett alkoholos befolyásoltságának kérdését, ezúttal az igazságügyi műszaki szakértő előtt is megalázta az elhunyt Zsófiát. Eme hangfelvételt is nyilvánosságra hozzuk 4 perc 30 másodperc terjedelemben – eljáró bíró megtiltotta a szakértő számára a válaszadást, dr. Borsos József védőügyvédre kirótt rendbírságot egyenlőre mellőzte. (A hangfelvétel elején eljáró bíró összefoglalja a műszaki szakértő nyomozóhatóság előtt tett megállapításait, melyből kiderül: álláspontja szerint vezetéstechnikai okokra vezethető vissza a gépjármű árokba borulása, illetve enyhe jobbra kormányzással – a gépjárművet az úttesten tartva – a néhai BKV-sofőr vádlott elkerülhette volna a tragédiát.)

A dr. Borsos-féle, Ügyvédi Etikai Szabályzatot véletlenül sem sértő performanszot követően a bíróság – etikai-kegyeleti okok miatt – zárt tárgyalást rendelt el az igazságügyi orvos-szakértők kihallgatása vonatkozásában.

A szünetet követően délután folytatta bíróság a tanúk meghallgatását. Az alábbi képen látható fiatalember konfrontálódott dr. Borsos József védőügyvéddel – tapintható volt az ügyvéd úr iránti ellenszenve. A történet lényege az, hogy többek közt az alábbi fiatalember is látott a tragédia történtét követően rövid időn belül megjelenő gépjárművet, mellyel [a rokonok segítségével] – az eddig rendelkezésre álló adatok szerint – állítólag Sz. Lajos a helyszínről (segítségnyújtás nélkül) távozott. Védőügyvéd vitatta a fiatalember azon állítását is, miszerint hallott-e vagy sem sikítást. A védőügyvéd kérdezéstechnikája haladta meg a fiatalember ingerküszöbét.

Szikrázó tekintetű – a védőügyvéddel konfrontálódó – szemtanú és dr. Kenese Attila tanácsvezető bíró – kép: szegyenpad.com

Tanúként idézte a bíróság Sz. Lajos testvérét. A büntetőeljárási törvény a közvetlen, egyenesági hozzátartozó (szülő, testvér)  számára lehetőséget biztosít arra, hogy jogkövetkezmények nélkül megtagadja családtagja vonatkozásában a vallomástételt. A hölgy élt ezen jogával, így nem nyilatkozott. Az első tárgyalási napon egyebekben elhangzott a hölggyel összefüggésben Sz. Lajos vádlott korábbi vallomása alapján az, hogy – idézzük – „mi a k..va anyádat csináltál már megint?” kérdőmondattal kérte számon testvérét.

Vallomást a Be. alapján megtagadó tanú – kép: szegyenpad.com

A soron következő, vádlottal távolibb rokoni kapcsolatban álló tanúra nem vonatkozik a Be. alapján a vallomástétel megtagadásának joga, a bíró eme kioktatását követően a hölgy közölte: szeretne vallomást tenni.

Sz. Lajos rokona az ominózus napon, a tragédiát követően szinte rögvest megjelent a helyszínen, eme körülmény nem volt vita tárgya. Az viszont ellentmondásos, hogy a tanú tudott-e arról akár a vádlott, akár a helyszínen lévő tucatnyi szemtanúk bármelyike által, hogy valaki megsérült a „baleset során. Eljáró bíró bűnügyi fotók bemutatásával kérte pontosítani, hogy a tanú a helyszínen pontosan hol helyezkedett el, illetve – ezzel összefüggésben – a vádlottat pontosan hol látta kimászni az árokból. A tanú viszontválaszát – vele jóváhagyatva – tollal rögzítette a fotókon.

dr. Kenese Attila bíró meghatározza a tanú helyszíni pozícióját – kép: szegyenpad.com

A hölgy korábbi rendőrségi vallomását ismertetve eljáró bíró szembesítette a bírósági kihallgatásának elején tett azon nyilatkozatát, miszerint a tanú kérdezte: hívott-e valaki mentőt? Arra magyarázatot nem tudott adni, hogy miért tartotta fontosnak a mentők kihívását, ugyanakkor a bírósági tanúvallomásakor a mentős történet kapcsán többször ellentmondásba keveredett saját magával, miszerint sérültről ennek ellenére nem volt tudomásuk. Eljáró bíró kétszer szólította fel a hölgyet a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. A tanú a vádlott vonatkozásában előadta, hogy nem bírja elviselni a begyógyszerezett állapotát, illetve anyagi körülményeire vonatkozólag is nyilatkoztatta a bíróság.

A tanúk meghallgatását követően az ügyész és a sértett családját képviselő ügyvéd bizonyítási indítványokat terjesztett elő: kérik megkeresni az Országos Meterológiai Szolgálatot arra vonatkozólag, hogy a cselekmény napján pontosan milyen idő volt, idéztették tanúként a helyszínre érkező mentősöket, rendőröket, valamint a kihallgatást folytató nyomozókat. A bíróság helyt adott ezen indítványoknak. Tanúként idézi a bíróság továbbá a vádlottat szállító taxist is. A soron következő idei tárgyalások egyikére idézik továbbá az igazságügyi pszichológus-szakértőt is.

A tárgyalás végén dr. Borsos József védőügyvéd indítványozta védence előzetes letartóztatásának megszüntetését. A bíróság rövid tanácskozást követően szóban végzést hozott: a védői indítványt a szökés-elrejtőzés veszélye miatt elutasította, az is kiderült, hogy a vádlott korábban rablás miatt el volt ítélve. A védő és a vádlott is fellebbezést jelentett be, így a Budapest Környéki Törvényszék dönt a továbbiakban az előzetes letartóztatás megszüntetéséről…

Folytatjuk…

Kérjük, iratkozzon fel a Szegyenpad.com
cikkértesítőjére:

SPAM-et azt nem, viszont a cikkeinket megjelenést követően azonnal küldjük!

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*