Két elszökött kutya okozott két idős nőnek életveszélyes és súlyos sérüléseket – 2 év fogházbüntetés, 3 év próbaidőre felfüggesztve

A Győri Fellebbviteli Főügyészség, mint másodfokú ügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozza abban az ügyben, ahol két kutya megszökött és az egyik kutya két idős nőnek életveszélyes, illetve súlyos sérüléseket okozott, írja az ugyeszseg.hu

A Szombathelyi Törvényszék ítéletében a vádlottat életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében és (a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére) gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért őt halmazati büntetésül 2 év fogházbüntetésre és 100.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a kiszabott fogházbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlott családi házának udvaráról az amerikai staffordshire fajtájú kutyái korábban már több alkalommal is kiszöktek az utcára, valamint másnak az udvarára is bementek. Az ominózus napon a vádlott kutyái ismét beszöktek a szomszédos ingatlanra, s ott az egyik kutya az idős sértett csuklóját megragadta, majd marcangolni kezdte, s azt csak a tanú közbelépésére, fejszével való többszörös erőteljes fejbe vágására engedte el. Amikor a két kutya kifutott az utcára, ugyanezen kutya a másik idős sértett jobb combját megharapta. Az első sértett sérülései a kéz részleges amputációjával, s így maradandó fogyatékossággal jártak és közvetetten életveszélyesnek minősültek, tényleges gyógytartamuk 4-5 hónap volt, a második sértett sérülései pedig súlyosnak minősültek, tényleges gyógytartamuk 2-4 hónap volt.

A vádlott megszegte az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet azon pontját, amely szerint az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék az ember biztonságát sem.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezéseket, amelyeket a fellebbviteli főügyészség nem tart alaposnak.

A másodfokú ügyészség szerint a vádlott büntetőjogi felelősségére vont következtetés, a bűncselekmények minősítése helytálló, a hozzáfűzött jogi indokolás szakszerű, a törvényszék által kiszabott büntetés nem eltúlzott, különös figyelemmel a bűncselekmények igen súlyos következményeire.

Megjegyzendő, hogy a Korm. rendelet szabályai alapján, ha a települési önkormányzat jegyzője arról értesül, hogy eb sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot. Embernek maradandó sérülés okozása esetén az állat-egészségügyi hatóság az ebtartót az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására, az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti, elrendelheti az eb ivartalanítását, az ebet veszélyesnek minősítheti; míg az állatvédelmi törvény szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

Az ügyészség maga is az állatvédelmi hatóság eljárását kezdeményezheti ilyen esetekben. Jelen ügyben a település jegyzője az előírt értesítést megtette, a hatóság az eljárást megindította.

Légy első hozzászóló

Válasz írása

Your email address will not be published.


*