Varnus Xavér és Füssy Angéla magánvádas büntetőügye két, egymással élesen ellentétes bírói döntés után jutott el az érdemi vizsgálatig. Dr. Berzétei Dóra, a Budaörsi Járásbíróság bírája tárgyalás nélkül megszüntette a Varnus Xavér feljelentése alapján Füssy Angéla és Bánsági Andor ellen rágalmazás miatt indult büntetőeljárást. A Dr. Fazekas Ágnes vezette másodfokú törvényszéki tanács azonban hatályon kívül helyezte a Dr. Berzétei-féle végzést, és az eljárás folytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Füssy Angéla bizonyítási helyzetét egy időközben jogerőssé vált sajtóhelyreigazítási ítélet teszi különösen érdekessé. A polgári perben a bíróság kimondta: a Magyar Jelen valótlanul állította a Füssy által jegyzett cikkben, hogy néhai Csiszler Attila 15 éves volt, amikor megismerkedett Varnus Xavérral és a szeretője lett. Ez az ítélet nem dönti el Füssy Angéla és vádlott-társa büntetőjogi felelősségét. Ha azonban a védelem valóságbizonyítást indítványoz, komoly akadályt jelenthet, hogy egy kapcsolódó polgári perben ugyanazok a közvetett és részben ellentmondásos források már elégtelennek bizonyultak a Varnus Xavér által kifogásolt – feljelentés tárgyává tett – tényállítások igazolásához.
Röviden: mi történt Füssy Angéla ügyében?
Varnus Xavér 2024. november 18-án magánvádlóként feljelentést tett Dúró Dóra, Füssy Angéla, Bánsági Andor és egy negyedik személy ellen. A beadvány Facebook-bejegyzéseket, egy megosztást és a Magyar Jelen YouTube-csatornáján közzétett beszélgetést jelölt meg a rágalmazás alapjaként.
Dr. Berzétei Dóra, a Budaörsi Járásbíróság bírája 2025. január 10-én megszüntette a Füssy Angéla és Bánsági Andor elleni eljárást. A Dr. Fazekas Ágnes vezette másodfokú tanács 2025. március 5-én hatályon kívül helyezte ezt a végzést, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította.
Ez nem elmarasztaló büntetőítélet. A két büntetővégzés egyike sem mondja ki, hogy Füssy Angéla vagy Bánsági Andor bűnös, és egyik sem dönti el a magánvád tárgyává tett közlések igazságát. A későbbi polgári ítélet egy külön, november 27-i állításról rendelkezett. A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság csak arról határozott, hogy a november 17-i közlések vizsgálata nem zárható le az elsőfok által megjelölt indokokkal.
Egy későbbi sajtóhelyreigazítási perben a Fővárosi Törvényszék Dr. Kovács András Tamás bíró által meghozott, 33.P.20.091/2025/16. számú ítélete kötelezte a Magyar Jelent annak közlésére, hogy valótlanul állította: néhai Csiszler Attila 15 éves volt, amikor Varnusszal megismerkedett és a szeretője lett. Az elsőfokú ítélet később jogerőssé vált, a helyreigazítást a Magyar Jelen is közzétette.
A címben használt „bíróság elé állította” fordulat köznyelvi. Nem a büntetőeljárási törvényben ezen a néven szabályozott külön eljárást jelenti, hanem azt, hogy Dr. Fazekas Ágnes tanácsa megakadályozta az ügy előkészítő szakaszban történő lezárását, és elrendelte a büntetőeljárás folytatását.
Négy irat, három perbeli nézőpont
Az ügy rekonstruálásához négy dokumentumot vetettünk össze:
- a Varnus Xavér nevében 2024. november 18-án benyújtott feljelentést;
- a Budaörsi Járásbíróság Dr. Berzétei Dóra által jegyzett, 10.Bpk.7/2025/2. számú elsőfokú végzését;
- a Budapest Környéki Törvényszék 2.Bpkf.83/2025/2. számú, Dr. Fazekas Ágnes vezette tanácsa által meghozott másodfokú végzését;
- a Fővárosi Törvényszék 33.P.20.091/2025/16. számú, sajtó-helyreigazítási perben hozott elsőfokú ítéletét, amelyet később másodfokon helybenhagytak.
A források jogi súlya nem azonos. A feljelentés a magánvádló állításait, jogi érveit és indítványait tartalmazza. A két büntetővégzés egyike sem bűnösséget megállapító ítélet. A sajtóhelyreigazítási ítélet viszont érdemi bizonyítást követően, egy meghatározott közlésről állapította meg, hogy azt a Magyar Jelen nem tudta igazolni; a helyreigazítási kötelezettség később jogerőssé vált. A feljelentésben szereplő további állításokat ezért továbbra sem kezeljük bizonyított tényként, a szükségtelen személyes adatokat és az állítólagos sértettek azonosítására alkalmas részleteket pedig nem közöljük.
| Dátum | Esemény | Forrás és jelentőség |
|---|---|---|
| 2024. november 8. | Megjelent Füssy Angéla Magyar Jelen-cikke Varnus Xavérról | A későbbi közéleti és jogi vita egyik kiindulópontja |
| 2024. november 9. | Dúró Dóra nyílt levelet tett közzé; Füssy Angéla kommentár nélkül megosztotta | A feljelentés egyik közlési tényállása |
| 2024. november 10. | A Debreceni Zsidó Hitközség lemondta Varnus tervezett fellépését | A feljelentés ezt reputációs és vagyoni sérelemként értékelte |
| 2024. november 11. | Füssy a Telexnek azt nyilatkozta, hogy nem állított bűncselekményt | A feljelentés és a másodfok ezt összevetette a későbbi videóval |
| 2024. november 15. | A Zeneakadémia közölte, hogy elmarad a december 1-jei koncert | A hivatalos indokolás tüntetésre, jelzésekre és biztonsági kockázatra hivatkozott |
| 2024. november 17. | Megjelent a Füssy Angéla vezette YouTube-beszélgetés; ugyanazon a napon egy további Facebook-poszt is született | A feljelentés további két közlési tényállása |
| 2024. november 18. | Varnus Xavér benyújtotta a feljelentést | A magánvád kezdőirata |
| 2024. november 27. | Megjelent Füssy Angéla „A fiú 15 volt…” című újabb Magyar Jelen-cikke | Nem része a november 18-i magánvádnak, de tárgya lett a kapcsolódó sajtóhelyreigazítási pernek |
| 2024. december 13. | A járásbíróság a végzések szerint egyes személyes adatok felkutatásáról rendelkezett, Dúró Dóra ügyét pedig mentelmi joga miatt felfüggesztette | Eljárási előzmény |
| 2025. január 10. | Dr. Berzétei Dóra megszüntette a Füssy Angéla és Bánsági Andor elleni eljárást | Elsőfok |
| 2025. március 5. | Dr. Fazekas Ágnes tanácsa hatályon kívül helyezte a megszüntető végzést | Másodfok; az eljárást folytatni kell |
| 2025. április 29. | A Fővárosi Törvényszék részben helyt adott Varnus sajtóhelyreigazítási keresetének | A Magyar Jelen nem tudta bizonyítani a „15 évesen ismerkedtek meg és szeretők lettek” közlést |
| 2025. szeptember 23. | Nyilvánosságra került, hogy a helyreigazítási döntés jogerőssé vált | A másodfok helybenhagyta az elsőfok döntését |
| 2025. október 28. | A Magyar Jelen közzétette a jogerős helyreigazítást | A kötelezés nyilvánosan ellenőrizhető teljesítése |
Mit állít Varnus Xavér feljelentése?
A jogi képviselő útján benyújtott feljelentés szerint a négy megjelölt személy nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból vagy célból és jelentős érdeksérelmet okozva követett el rágalmazást. Ez a minősítés a magánvádló jogi álláspontja volt; annak megalapozottságát a rendelkezésünkre álló végzések nem döntötték el.
A beadvány három nyilvános közléscsoportot különített el.
1. Dúró Dóra nyílt levele és Füssy Angéla megosztása
A feljelentés szerint Dúró Dóra 2024. november 9-én reggel tett közzé nyílt levelet a Facebookon a Zeneakadémia vezetőjének címezve. A beadvány azt állította, hogy a szöveg Varnus Xavérral kapcsolatban részben tényállításokat, részben tényekre közvetlenül utaló kifejezéseket tartalmazott. Füssy Angéla még aznap, kommentár nélkül osztotta meg a posztot.
A magánvádló úgy érvelt, hogy a megosztás a rágalmazás törvényi tényállásában szereplő „híresztelésnek”, vagyis más tényállításának továbbadásának minősül. Az elsőfok a „pedofil szexuális ragadozó” megjelölést becsületcsorbító értékítéletnek minősítette, majd arra jutott, hogy Füssy Angéla a kommentár nélküli megosztással nem követhetett el becsületsértést, mert e bűncselekmény tényállása nem rendeli bünteti a híresztelést. A másodfok kifejezetten egyetértett a kifejezés negatív értékítéletként történő minősítésével és az elsőfok „ebben a körben” adott indokolásával, de a megosztás jogkövetkezményét külön nem ismételte meg.
2. A Füssy Angéla által vezetett YouTube-beszélgetés
A feljelentés központi eleme a Magyar Jelen YouTube-csatornáján 2024. november 17-én közzétett, „Varnus Xavér saját unokatestvére is áldozat lehet” című videó volt. A Füssy Angéla által vezetett beszélgetésben Bánsági Andor másoktól kapott információkra hivatkozva beszélt arról, hogy Varnus egy kiskorú rokonát állítólag szexuálisan bántalmazhatta.
A beadvány szó szerint idézte a beszélgetés több részletét, köztük a „megrontás”, a „fizikai kontaktus”, a „szexuális bántalmazás”, valamint az „egy ilyen bűncselekmény vagy egy ilyen tett” fordulatokat. Varnus ezeket valótlan, becsületének csorbítására alkalmas tényállításoknak és híreszteléseknek minősítette.
A két bírói fórum közötti vita magja éppen ez lett: ha valaki hangsúlyozottan másoktól hallott információt ad tovább, az kivonja-e a közlést a rágalmazás köréből, vagy éppen a törvényben nevesített híresztelést valósíthatja meg?
3. Egy további Facebook-bejegyzés
A feljelentés egy másik személy 2024. november 17-i Facebook-bejegyzését is támadta. A szöveg Varnust súlyosan megbélyegző kifejezésekkel illette, és a magánvádló szerint valótlan állításokat közölt róla.
Ennek az érintettnek az eljárási helyzete azonban nem követhető végig a rendelkezésünkre álló büntetőiratokból. A másodfokú végzés rögzítette a feljelentő kifogását, hogy az elsőfok nem döntött róla, de a későbbi eljárás eredménye az iratokból nem állapítható meg.
Milyen bizonyítást és büntetést kér a feljelentő?
A feljelentés nem csupán a kifogásolt közléseket sorolta fel. Varnus Xavér személyes meghallgatását kérte, indítványozta a még hiányzó személyes adatok beszerzését, Dúró Dóra esetében pedig a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges eljárást.
A feljelentésben az is szerepel, hogy Varnus később átad egy, a videóban említett rokonnal folytatott telefonbeszélgetésről készült hangfelvételt. A feljelentés szerint a rokon e felvételen cáfolja, hogy Varnus szexuálisan közeledett hozzá vagy sérelmére bűncselekményt követett el.
A magánvádló mindegyik feljelentett esetében 180 óra közérdekű munkát és ötmillió forint pénzbüntetést indítványozott. Füssy Angélával szemben ezen felül az újságírói foglalkozástól történő végleges eltiltást kérte, egy korábbi rágalmazási ügyben született döntésre hivatkozva. Ezek büntetési indítványok, nem kiszabott szankciók. A korábbi ügy teljes iratanyaga nem része a most elemzett dokumentumoknak, így annak részleteiről e feljelentés alapján nem lehet önálló következtetést levonni.
Másodlagosan a becsületsértés vizsgálatát is kérte, arra az esetre, ha a bíróság valamely kifogásolt közlést nem tényállításnak, hanem sértő értékítéletnek minősítené.
A feljelentés egyik kulcsa: mit mondott Füssy Angéla november 11-én, és mi hangzott el november 17-én?
A feljelentés és később a másodfokú végzés is jelentőséget tulajdonított Füssy Angéla korábbi nyilatkozatának. A Telex 2024. november 11-i cikkében Füssy azt mondta: nem állította, hogy Varnus magatartása bűncselekmény lett volna, azt viszont „erkölcsileg maximálisan elítélendőnek” tartja.
A november 17-i videóban ugyanakkor már olyan állítások hangzottak el, amelyek a másodfok értelmezése szerint kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményre utaltak. A törvényszék ezt nem úgy értékelte, hogy Füssy állítása bizonyosan hamis volt. A különbséget annak alátámasztására emelte ki, hogy a videó közlései érdemi büntetőjogi vizsgálatot igényelhetnek.
A Telex beszámolója további forráskritikai szempontot is felvetett. Füssy Angéla a Telexnek azt nyilatkozta, hogy megpróbálta elérni az általa megszólított személyeket, és más módon is ellenőrizte a cikk hátterét. Gergely Márton, a hvg.hu főszerkesztője a Telexnek azt mondta, hogy a lap a témával kapcsolatos korábbi anyag közlését teljes körű szerkesztőségi és jogi vizsgálat után vetette el, a később nyilvánosságra került részleteket pedig szelektívnek tartotta.
A HVG már a videó megjelenése előtt vitatta a forrásanyag tálalását
A HVG 2024. november 10-én – egy héttel a magánvád központi elemévé vált YouTube-beszélgetés előtt – közleményben reagált a Magyar Jelen Varnus Xavérral kapcsolatos publikációjára. A kiadó visszautasította azt az állítást, hogy a szexuális visszaélésekkel hírbe hozott személyek védelmére kelt volna. Közlése szerint 2017-ben egy több szerkesztési fázison átesett írás közzétételéről teljes körű jogi és újságíró-etikai mérlegelés után mondott le a vezető szerkesztő. A HVG azt is állította, hogy a meg nem jelent cikkből 2024-ben nyilvánosságra hozott részleteket szándékosan kiragadták, és több helyen súlyosan torzító kommentárokkal egészítették ki.
A közlemény Füssy Angéla büntetőügye szempontjából elsősorban forráskritikai jelentőségű. Azt dokumentálja, hogy a HVG már a november 17-i videó előtt nyilvánosan vitatta a Magyar Jelen által felhasznált részletek teljességét, szövegkörnyezetét és tálalását. A közlemény ugyanakkor nem állítja, hogy az eredeti információk vagy a Varnus Xavérral kapcsolatos valamennyi közlés valótlan lett volna, és nem minősül bírósági bizonyítás eredményének. Ha Füssy Angéla vagy Bánsági Andor a valóságbizonyítás során a meg nem jelent HVG-cikk részleteire is támaszkodik, jelentősége lehet annak, hogy rendelkeztek-e a teljes anyaggal, ismerték-e a HVG helyreigazító álláspontját, és a kiragadott részleteket más, független forrásokkal ellenőrizték-e.
Koncertlemondások: okozati állítás és ellenőrizhető tények
A feljelentés jelentős érdeksérelemként hivatkozott arra, hogy a Debreceni Zsidó Hitközség lemondta Varnus Xavér novemberre tervezett jótékonysági fellépését, a Zeneakadémián pedig elmaradtak a decemberre meghirdetett koncertek. A magánvádló ezeket Füssy cikkéhez, illetve Dúró Dóra nyílt leveléhez kapcsolta, és reputációs, valamint pénzügyi kárt állított.
A debreceni lemondás ténye nyilvános forrásból is ellenőrizhető. A Magyar Jelen november 10-i beszámolója a hitközség vezetőjét idézve arról írt, hogy a sajtóban megjelent információk után mondták le a fellépést. A Zeneakadémia hivatalos közlése ennél összetettebb képet ad. Az intézmény 2024. november 15-i tájékoztatása szerint a december 1-jei, külső szervezésű koncertet a bejelentett tüntetés és az ahhoz kapcsolódó jelzések miatt mondták le, mert nem látták biztosíthatónak a közönség és az épület biztonságát, illetve az előadás méltóságát. A feljelentés tehát Dúró leveléhez köti a koncert-lemondást, a helyszín hivatalos indokolása viszont a kialakult tiltakozást és biztonsági helyzetet nevezi meg közvetlen okként.
Dr. Berzétei Dóra elsőfokú döntése: nincs tényállásszerű rágalmazás
Dr. Berzétei Dóra 2025. január 10-én, tárgyaláson kívül hozta meg a Budaörsi Járásbíróság 10.Bpk.7/2025/2. számú ügydöntő végzését. A Füssy Angéla és Bánsági Andor elleni eljárást arra hivatkozva szüntette meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény.
Az elsőfok abból indult ki, hogy a videóban elhangzott közlések túlnyomó része másoktól származó információt továbbított, amit a megszólalók jeleztek is. Más kijelentéseket feltételezésnek vagy olyan következtetésnek minősített, amely csak akkor áll, ha a kapott információ igaznak bizonyul. Dr. Berzétei Dóra ezért úgy látta, hiányzik a rágalmazáshoz szükséges tényállítás.
A végzés egy második, önálló érvet is felépített. A Magyar Jelen YouTube-csatornáján megjelent videót sajtóterméknek, a tartalmat médiaszolgáltatásnak tekintette, ezért alkalmazhatónak találta a Btk. 226. § (3) bekezdését. Ez meghatározott feltételek mellett kizárja a büntethetőséget, ha a közlés közügy szabad megvitatása során, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történik.
Az elsőfok szerint tényközlés nem irányulhat az emberi méltóság nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására – ilyen sérelmet csak értékítélet okozhat. Ebből azt a kategorikus következtetést vonta le, hogy a médiakivétel akkor is fennállna, ha valakit a nyilvánosság előtt valótlanul vádolnának bűncselekménnyel.
Dr. Berzétei Dóra mindezek alapján szükségtelennek tartotta a személyes meghallgatást és a tárgyalást, és az előkészítő szakaszban megszüntette az eljárást.
Dr. Fazekas Ágnes másodfokú döntése: más állításának továbbadása éppen híresztelés lehet
A Budapest Környéki Törvényszék 2025. március 5-én járt el másodfokon. A háromtagú tanács elnöke Dr. Fazekas Ágnes, előadó bírája Dr. Zsembery Antal, harmadik tagja Dr. Hazafi Hildegárd volt.
A tanács az elsőfok jogi tévedésének tekintette, hogy a másoktól származó információk továbbadását a tényállásszerűség ellen szóló körülményként értékelte. A rágalmazás törvényi tényállása nemcsak a saját tényállítást, hanem a híresztelést is nevesíti. A törvényszék szerint a híresztelés pontosan más személy tényállításának továbbadását jelenti.
Ebben sűrűsödik össze a két döntés közötti legélesebb ellentét. Amit Dr. Berzétei Dóra az eljárás megszüntetésének egyik indokaként értékelt, azt Dr. Fazekas Ágnes tanácsa a rágalmazás egyik lehetséges elkövetési magatartásának tekintette.
A másodfok szerint a videó kifogásolt részei lényegében azt adták tovább, hogy Varnus egyik kiskorú rokonát zaklatta, megrontotta és szexuálisan bántalmazta. Ezek nem pusztán általános vélemények, hanem – kétséget kizáró bizonyítottságuk esetén – kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményre utaló közlések lehetnek. A másodfok a konkrétan idézett közléseket egy kiskorúként említett rokon zaklatására, megrontására és szexuális bántalmazására vonatkozó tények híreszteléseként, vagyis a rágalmazás körében vizsgálható közlésként értékelte. Valóságukról és a terheltek bűnösségéről nem döntött.
Ez nem jelenti, hogy a másodfok igaznak vagy hamisnak nyilvánította a közléseket. Nem állapította meg azt sem, hogy Füssy Angéla és/vagy Bánsági Andor milyen forrásismerettel, illetve szándékkal járt el. Ezek a büntetőeljárás bizonyítási kérdései.
A YouTube nem sajtótermék – a második alapvető bírói ellentét
Dr. Fazekas Ágnes bírói tanácsa a YouTube jogi minősítésében is felülbírálta Dr. Berzétei Dóra érvelését. A másodfok szerint a YouTube az Mttv. szerinti videómegosztóplatform-szolgáltatás. A felhasználók által feltöltött videó nem válik pusztán a közzététel helyétől sajtótermékké vagy médiaszolgáltatássá.
A törvényszék ebből arra jutott, hogy a Btk. 226. § (3) bekezdésében szereplő médiakivétel erre a YouTube-videóra nem alkalmazható. A döntés tehát nem általában a sajtószabadság határát szűkítette, hanem a konkrét közzétételi felület törvényi besorolását korrigálta.
A feljelentés már korábban ugyanezt az érvet képviselte: a Facebookot és a YouTube-ot nem sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak, hanem közösségi, illetve videómegosztó platformnak tekintette. Ebben a kérdésben a másodfok jogi álláspontja egybeesett a magánvádlóéval.
Valótlan bűncselekményvád és az emberi méltóság
A másodfok az elsőfok emberi méltósággal kapcsolatos kategorikus tételét sem fogadta el. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva rámutatott: a véleménynyilvánítás védelme nem terjed ki a tudatosan valótlan tényállításokra. Egy tudottan hamis, bűncselekmény elkövetésére vonatkozó közlés ezért alkalmas lehet az emberi méltóság nyilvánvaló és súlyos megsértésére.
Itt különösen fontos a feltételes mód. A törvényszék általános jogértelmezést adott, de ebben az ügyben nem mondta ki, hogy a vitatott állítások valóban hamisak voltak, vagy hogy a közlők tudtak volna az esetleges valótlanságról.
Jogerős sajtóhelyreigazítás: a Magyar Jelen egy kapcsolódó tényállítást már nem tudott bizonyítani
A feljelentés benyújtása után kilenc nappal, 2024. november 27-én a Magyar Jelen újabb, Füssy Angéla által jegyzett cikket közölt „A fiú 15 volt, az orgonista több, mint a duplája, amikor megismerkedtek (+VIDEO)” címmel. Az írás azt állította néhai Csiszler Attila táncművészről, hogy 15 éves volt, amikor megismerkedett Varnus Xavérral és a szeretője lett.
A polgári per alperese a Magyar Jelen szerkesztősége volt, nem Füssy Angéla személyesen. Az ítélet ezért Füssy büntetőjogi felelősségéről vagy szándékáról semmilyen megállapítást nem tett. A sajtóhelyreigazítási per jelentősége abban áll, hogy a bíróság egy Füssy által jegyzett cikk címében és bevezetőjében szereplő, pontosan meghatározott tényállítás valóságát a felek bizonyítékai alapján vizsgálta.
Varnus sajtóhelyreigazítási pert indított. A Fővárosi Törvényszék Dr. Kovács András Tamás bíró által meghozott, 33.P.20.091/2025/16. számú, 2025. április 29-i ítélete szerint az életkorra, a megismerkedésre és a szeretői kapcsolat kezdetére vonatkozó közlés bizonyítható tényállítás volt. A sajtóperben a Magyar Jelent terhelte annak igazolása, hogy Csiszler valóban 15 éves volt, amikor a két esemény bekövetkezett.
A bíróság nyolc tanút hallgatott meg, majd arra jutott, hogy a Magyar Jelen ezt nem bizonyította. Az ítélet ezért a következő tartalmú helyreigazításra kötelezte a lapot: valótlanul állította, hogy Csiszler Attila 15 éves volt, amikor megismerkedett Varnus Xavérral és a szeretője lett. A döntés később másodfokon jogerőssé vált; erről 2025. szeptember 23-án jelent meg beszámoló, a helyreigazítást pedig a Magyar Jelen 2025. október 28-án közzétette.
Miért bukott el a Magyar Jelen bizonyítása?
Az ítélet részletes indokolása nem egyszerűen azt rögzítette, hogy két ellentétes történet állt egymással szemben. A bíróság a Magyar Jelen által felhozott bizonyítékok konkrét hiányosságait is megjelölte:
- az egyik volt évfolyamtárs azt állította, hogy az iskolában már Csiszler 15 éves korában beszédtéma volt a kapcsolat, de nem tudott pontos időpontot vagy közvetlenül érzékelt intim cselekményt megjelölni;
- Csiszler nevelőanyjának vallomásában a bíróság ellentmondást látott aközött, hogy állítása szerint már 2000-ben telefonhívást kapott Varnustól, illetve hogy a kapcsolatról csak később, Csiszler nagykorúsága után szerzett tudomást;
- Csiszler mostohatestvére saját vallomása szerint is utólag, részben hallomásból értesült a történtekről, és nem tudta azonosítani a Füssy cikkeiben említett további állítólagos áldozatokat;
- a családtagok és az évfolyamtárs közlései nem tartalmaztak olyan időben rögzíthető konkrétumokat, amelyek igazolták volna, hogy a megismerkedés és a szeretői kapcsolat már 15 éves korban megtörtént.
A Varnus által bizonyításként felajánlott tanúk közül többen azt mondták, hogy Csiszler már nagykorú volt, amikor a felek megismerkedtek, illetve 2002-ben ismerték meg őket párként. A bíróság azonban Varnus teljes ellenkező történetét sem fogadta el bizonyítottnak: nem találta kétséget kizáróan igazoltnak, hogy pontosan Csiszler 18. születésnapján ismerkedtek meg, és azt sem, hogy pontosan másfél évig éltek együtt.
Ez a különbség döntő. A jogerős ítélet azt mondja ki, hogy a Magyar Jelen „15 évesen ismerkedtek meg és szeretők lettek” állítása valótlan volt. Nem mondja ki jogerősen azt a teljes pozitív tényállítást, hogy a megismerkedés bizonyosan a 18. születésnapon történt, majd pontosan másfél év együttélés következett.
A helyreigazítás ráadásul a címben és a bevezetőben megjelent konkrét közlésre vonatkozott. Nem olvasható ki belőle, hogy a bíróság a november 27-i cikk minden egyes mondatát, vagy Füssy teljes Varnus-cikksorozatát valótlannak nyilvánította volna.
Lényegileg rokon, de nem azonos tényállások
A sajtóhelyreigazítási ítélet releváns a magánvádas büntetőperben, de a két ügyet nem szabad teljesen azonosnak tekinteni. Közös bennük Füssy Angéla szerzői-műsorvezetői szerepe, a Magyar Jelen felülete, a Varnusról kialakított „kiskorú áldozatok” narratíva, a közvetett vagy hallomásból származó forrásokra támaszkodás – ami egyebekben Füssy Angéla ismert újságírói gyakorlata – és a néhány hetes időbeli közelség. Az állítólagos sértettek és az elbírált mondatok azonban különböznek.
| Közlés | Mit állított vagy híresztelt? | Melyik eljárás tárgya? | Mit döntött róla bíróság? |
|---|---|---|---|
| Dúró Dóra november 9-i posztjának Füssy-féle megosztása | A feljelentés szerint Varnus Xavért „pedofil szexuális ragadozóként” minősítették, továbbá azt közölték róla, hogy 14–16 éves gyermekeket manipulált és használt szexuális játékszerként | A Füssy Angéla elleni magánvád I. vádpontja | Mindkét büntetőfórum negatív értékítéletnek tekintette a „pedofil szexuális ragadozó” megjelölést. Az elsőfok szerint Füssy kommentár nélküli megosztása nem valósított meg becsületsértést, mert annak tényállása nem bünteti a híresztelést. A másodfok ezt a következtetést külön nem ismételte meg, és a teljes megszüntető végzést hatályon kívül helyezte. |
| A 2024. november 17-i YouTube-beszélgetés | Varnus Xavér gyermekkorúként említett rokonának állítólagos zaklatására, megrontására és szexuális bántalmazására vonatkozó közlések | A Füssy Angéla és Bánsági Andor elleni magánvád II. vádpontja | Az elsőfok szerint a közlések túlnyomórészt másoktól származó információkra, feltételezésekre és következtetésekre utaltak, ezért megszüntette az eljárást. A Dr. Fazekas Ágnes vezette másodfokú tanács egyes közléseket mások tényállításainak híreszteléseként, a rágalmazás tényállásába illeszthető magatartásként értékelt, ezért elrendelte az eljárás folytatását. |
| Gyimesiné Nyulassy Beatrix 2024. november 17-i Facebook-posztja | Varnus Xavért „pedofil ragadozóként” megjelölő, valamint gyermekcsempészetre, erőszakra és más visszaélésekre utaló közlések | A 2024. november 18-i feljelentés külön tényállási pontja | Az elsőfokú végzés Gyimesiné Nyulassy Beatrix vonatkozásában nem tartalmazott rendelkezést. A másodfokú végzés ezt a magánvádló fellebbezésének kifogásaként ismertette, de az ügy érdemében róla nem döntött. A csatolt büntetőiratokból az eljárás későbbi sorsa nem állapítható meg. |
| A Füssy Angéla által jegyzett, 2024. november 27-i Magyar Jelen-cikk Csiszler Attiláról | A cikk címe és bevezetője szerint Csiszler Attila 15 éves volt, amikor megismerkedett Varnus Xavérral és a szeretője lett | Külön sajtó-helyreigazítási per; időrendjénél fogva nem lehetett része a november 18-án benyújtott feljelentésnek | A jogerőssé vált sajtó-helyreigazítási ítélet szerint a Magyar Jelen ezt valótlanul állította. A per alperese a Magyar Jelen Szerkesztősége volt, nem Füssy Angéla személyesen. A bíróság ugyanakkor Varnus Xavér teljes ellenkező előadását – a 18. születésnapon történt megismerkedést és a másfél éves együttélést – sem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak. |
A jogerős polgári ítélet tehát nem bizonyítja automatikusan, hogy a november 17-i videóban említett rokonról szóló állítás is valótlan. Azt viszont dokumentálja, hogy egy azonos témájú, későbbi Magyar Jelen-cikk egy konkrét, kiskorúságra épített állítását a lap az érdemi tanúbizonyítás során sem tudta igazolni.
Köti-e a sajtóper ítélete a büntetőbíróságot?
Nem. A büntetőeljárási törvény kifejezetten kimondja, hogy abban a kérdésben, követett-e el a terhelt bűncselekményt, a büntetőbíróságot nem köti a polgári vagy más eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás. A Be. 7. §-a azt is rögzíti, hogy a vád bizonyítása a vádló kötelessége, a terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, és a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhére.
Ezért jogilag pontatlan volna azt írni, hogy Füssy Angélának a büntetőperben „bizonyítania kell az ártatlanságát”. A magánvádlónak kell bizonyítania a vád elemeit. Füssy azonban – ha a Btk. szerinti valóságbizonyítással akar védekezni – érdekelt lesz abban, hogy az általa közvetített pontos tényállítások valóságát meggyőző bizonyítékokkal támassza alá.
A sajtóper jogerős ítélete ennek ellenére felhasználható, mérlegelhető okirati bizonyíték lehet. A büntetőbíróság megismerheti belőle a már meghallgatott tanúk vallomását, az ellentmondásokat és azt, hogy egy kapcsolódó állítás igazolására ugyanaz a forráskör korábban elégtelennek bizonyult. De a büntetőbíró a bizonyítékokat önállóan értékeli, új tanúkat hallgathat meg, más bizonyítékokat szerezhet be, és eltérő következtetésre is juthat.
Hogyan működhet a valóságbizonyítás Füssy Angéla büntetőperében?
A Btk. 229. §-a alapján rágalmazás miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. Valóságbizonyításnak azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
A Kúria gyakorlata szerint ez két külön vizsgálat. Először azt kell eldönteni, fennállt-e olyan közérdek vagy jogos magánérdek, amely kifejezetten az adott közlést indokolta. Ha igen, el kell rendelni a valóság bizonyítását. Felmentéshez ezután annak kell igazolódnia, hogy a konkrétan közölt tény való volt – a Kúria megfogalmazásában a sikeres valóságbizonyítás büntethetőséget kizáró ok.
Füssy számára ezért nem volna elegendő annak bizonyítása, hogy gyermekvédelmi témáról írt, jóhiszeműnek tartotta a forrásait, vagy általánosságban más, vitatott történetek is keringtek Varnusról. A november 17-i videóban közvetített, személyhez és cselekményhez köthető tényállítások valóságát kellene bizonyítani. A Kúria arra is figyelmeztet, hogy a közérdeknek nemcsak általában kell fennállnia, hanem annak kell indokolnia magát a kifogásolt közlést.
Milyen esélyei lehetnek Füssy Angélának?
Százalékos esélyt az iratok alapján nem lehet felelősen mondani. A bizonyítási helyzet azonban minőségileg értékelhető.
| Lehetséges Füssy-védekezés vagy bizonyíték | Várható jelentőség |
|---|---|
| Ugyanazok a közvetett tanúk és ugyanaz a forrásanyag, amelyek a sajtóperben szerepeltek | Gyenge pozíció. A polgári bíróság már feltárta a vallomások időbeli pontatlanságait, hallomásos jellegét és belső ellentmondásait |
| A Csiszler Attilára vonatkozó történet felhasználása közvetett alátámasztásként | Korlátozott és Füssy számára kedvezőtlen. Ez a közlés nem része a magánvádnak, a kiskorúságra épített konkrét állítást pedig a Magyar Jelen a jogerősen lezárt perben nem tudta igazolni |
| A november 17-i videóban említett rokon történetének bizonyítása | Nyitott, de jelenleg bizonytalan. Ezt a sajtóper nem vizsgálta; az esélyt közvetlen vallomás, hiteles felvétel, korabeli irat vagy más független bizonyíték változtathatná meg |
| Általános hivatkozás további, nem azonosított „áldozatokra” | Önmagában kevés. A sajtóperben az egyik tanú nem tudta megnevezni a Füssy cikkeiben említett további személyeket, és éppen a cikkekből szerzett róluk tudomást |
| Új, közvetlen, egymástól független bizonyítékok | Érdemben javíthatják az esélyeket. A büntetőbíróságot nem köti a polgári ítélet, ezért valóban új bizonyítékok alapján eltérő tényállást is megállapíthat |
Az eddig ismert anyag alapján tehát Füssy Angéla sikeres valóságbizonyításának esélye gyenge lenne, ha ugyanarra a közvetett, időpontokban bizonytalan és részben egymásnak ellentmondó forráskörre támaszkodna, amely a sajtóhelyreigazítási perben már nem bizonyult elegendőnek. A november 17-i videóban szereplő, másik személyre vonatkozó állítás tekintetében azonban nem lehet ugyanezt automatikusan kijelenteni: annak bizonyítása külön bizonyítékokon áll vagy bukik.
Füssy helyzetét tovább nehezítheti, hogy november 11-én még azt nyilatkozta, nem állít bűncselekményt, a november 17-i videóban viszont a törvényszék szerint már bűncselekményre utaló híresztelések hangzottak el, majd a november 27-i cikk egyik kiskorúságra épített tényállítását később jogerősen helyre kellett igazítani. Ez a sorrend a forrásellenőrzés alaposságának és a közlések mögötti tudattartalomnak a vizsgálatában lehet jelentős, de önmagában nem bizonyít szándékos rágalmazást.
A valóságbizonyítás sikertelensége sem azonos automatikusan a bűnösséggel. A magánvádlónak továbbra is kétséget kizáróan bizonyítania kell a vád valamennyi elemét, a bíróságnak pedig vizsgálnia kell Füssy saját közléseit, a beszélgetésben betöltött szerepét, a szándékosságot és minden további büntethetőségi akadályt. A jogerős sajtóítélet tehát nem kész büntetőítélet, hanem egy Füssy számára kedvezőtlen, de nem ügydöntő bizonyítási előzmény.
Amiben Dr. Berzétei Dóra és Dr. Fazekas Ágnes tanácsa egyetértett
A másodfok nem vetette el az elsőfok teljes érvelését. Mindkét fórum úgy ítélte meg, hogy a Dúró Dóra bejegyzésében szereplő súlyosan megbélyegző megjelölés az adott szövegkörnyezetben értékítélet, nem pedig konkrét bűncselekmény elkövetésére közvetlenül utaló tényállítás.
Az elsőfok szerint ez az eredeti közlő részéről akár nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértésként is vizsgálható lehetett volna. Füssy Angéla azonban kommentár nélkül osztotta meg a bejegyzést. Mivel a becsületsértés törvényi tényállása – a rágalmazással ellentétben – nem nevesíti elkövetési magatartásként a híresztelést a puszta megosztással. A másodfok a kifejezés negatív értékítéleti minősítésével értett egyet. A kommentár nélküli megosztás becsületsértési megítélését külön nem elemezte, miközben a teljes megszüntető végzést hatályon kívül helyezte.
A másodfok azt is rögzítette, hogy a fellebbezéshez csatolt képernyőmentésen szereplő másik Facebook-közzététel nem vizsgálható ebben az ügyben, mert az eredeti feljelentés nem tette a vád tárgyává.
Dr. Berzétei Dóra és Dr. Fazekas Ágnes döntése egymás mellett
| Vizsgált kérdés | Dr. Berzétei Dóra elsőfokú döntése | A Dr. Fazekas Ágnes vezette másodfokú bírói tanács döntése |
|---|---|---|
| Másoktól hallott információk továbbadása | A videóban kifogásolt közlések túlnyomó része nem Füssy Angéla vagy Bánsági Andor önálló tényállítása, hanem másoktól hallott információ; kisebb részük feltételezés vagy következtetés. Az elsőfok szerint ezért hiányzott a tényállítás mint tényállási elem. | A videó egyes, konkrétan megjelölt közlései mások tényállításainak továbbadásaként, vagyis a rágalmazás körében értékelhető híresztelésként ragadhatók meg. |
| A kiskorú rokon állítólagos bántalmazására utaló közlések | Az elsőfok szerint a videóban elhangzottak nem valósították meg a rágalmazás törvényi tényállását; emellett a sajtóra vonatkozó büntethetőségi kivételt és a társadalomra veszélyesség hiányát is megállapíthatónak tartotta. | A rokon állítólagos zaklatására, megrontására és szexuális bántalmazására vonatkozó egyes közlések tény híreszteléseként a rágalmazás elkövetési magatartásába illeszthetők. |
| A Magyar Jelen YouTube-videójának jogi helyzete | Sajtótermék, illetve médiaszolgáltatás | Felhasználói videó egy videómegosztó platformon; nem sajtótermék és nem médiaszolgáltatás |
| A hamis bűncselekményvád és az emberi méltóság | Az elsőfok szerint csak értékítélet alkalmas az emberi méltóság sérelmére, a tényközlés még akkor sem, ha valakit valótlanul bűncselekmény elkövetésével vádolnak. | Elvi megállapításként kimondta: a tudottan valótlan tényállítással elkövetett rágalmazás azonosítható az emberi méltóság nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásával. Azt azonban nem állapította meg, hogy Füssy Angéla tudottan valótlan közlést tett. |
| Dúró Dóra posztjának Füssy Angéla általi, kommentár nélküli megosztása | Nem valósíthatott meg becsületsértést, mert annak törvényi tényállása – a rágalmazással szemben – nem bünteti a híresztelést. | A másodfok egyetértett azzal, hogy a „pedofil szexuális ragadozó” megjelölés az adott szövegkörnyezetben negatív értékítélet. A kommentár nélküli megosztás büntetőjogi megítélését azonban külön nem elemezte, miközben a teljes megszüntető végzést hatályon kívül helyezte. |
| Az eljárás sorsa | Az eljárást az iratok alapján, személyes meghallgatás és tárgyalás nélkül megszüntette. | A megszüntető végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. |
Nyitott kérdések, amelyekre a négy dokumentum sem ad választ
A tényfeltáró összevetés legalább három olyan pontot mutat, ahol a nyilvános következtetés határai világosan meghúzhatók:
- A hangfelvétel: a feljelentő a későbbi benyújtását ígérte – a felvételeket ismerjük, azonban idő előtt nem hozzuk nyilvánosságra.
- A magánvád tárgyává tett közlések valóságtartalma: a sajtóper a Csiszler Attiláról szóló november 27-i cikk egy állítását eldöntötte, de a november 17-i videóban említett rokonról szóló állításokat nem vizsgálta.
- A további feljelentettek ügye: Dúró Dóra eljárását a végzések szerint mentelmi joga miatt felfüggesztették, a negyedik érintett későbbi eljárási helyzete az anyagból nem rekonstruálható.
Mi a Dr. Fazekas Ágnes döntésének valódi jelentősége?
A végzés jelentősége két jogi határvonal kijelölésében áll.
Az első szerint az újságíró vagy a riportalany nem mentesül automatikusan a büntetőjogi felelősség alól azzal, hogy másoktól származó, ellenőrizetlen vagy vitatott tényállítást ad tovább. A „nem én állítom” formula jogilag híresztelés lehet.
A második szerint egy szerkesztőségi YouTube-csatornán megjelenő videó nem feltétlenül részesül ugyanabban a büntetőjogi elbírálásban, mint a törvény szerint sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak minősülő közlés. A platform, a szolgáltatás és a konkrét tartalom jogi besorolását külön kell elvégezni.
Dr. Fazekas Ágnes tanácsa ezért nem azt mondta ki, hogy Füssy Angéla rágalmazást követett el. Azt mondta ki, hogy Dr. Berzétei Dóra végzése a híresztelés, a YouTube és az emberi méltóság kérdésében olyan jogi következtetésekre jutott, amelyek alapján az ügy nem volt lezárható.
Az időközben jogerőssé vált sajtóhelyreigazítási ítélet ehhez egy új, Füssy számára kedvezőtlen bizonyítási előzményt tesz hozzá: egy kapcsolódó, kiskorúságra épített tényállítást a Magyar Jelen nyolc tanú meghallgatása után sem tudott igazolni. Ha a büntetőperben ugyanazok a források és ugyanazok az ellentmondások jelennének meg, a sikeres valóságbizonyítás esélye csekélynek látszik. Ha viszont a november 17-i videóban említett rokon ügyében új, közvetlen és hiteles bizonyíték kerül elő, a büntetőbíróság azt önállóan köteles mérlegelni.
A Füssy Angéla és Bánsági Andor elleni eljárást tehát folytatni kellett, és a terhelteket az eljárás jogerős lezárásáig megilleti az ártatlanság vélelme. A jogerős polgári ítélet nem változtatja meg a büntetőper törvényi bizonyítási mércéjét, de komoly gyakorlati akadályt jelenthet, ha Füssy a már egyszer elégtelennek bizonyult forrásanyaggal akarja igazolni a közlései valóságát.
A Varnus-Füssy büntetőper 2026. szeptember 11-én kezdődik, a tárgyalásokat szerkesztőségünk rögzíti és publikálni fogja.
Cikkünk az alábbi iratok, közokiratok alapján készült:
- Varnus Xavér 2024. november 18-án benyújtott feljelentése
- Budaörsi Járásbíróság 10.Bpk.7/2025/2. számú, 2025. január 10. napján kelt eljárás-megszüntető határozata
- Budapest Környéki Törvényszék 2.Bpkf.83/2025/2. számú, 2025. március 5. napján kelt hatályon kívül helyező határozata
- Fővárosi Törvényszék 33.P.20.091/2025/16. számú, 2025. április 29. napján kelt sajtóhelyreigazítási ítélete – a helyreigazítási kötelezést később másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblán helybenhagyták
Kapcsolódó tudósításunk: Füssy Angéla békéscsabai pedofilozós rágalmazási ügye – az ítélet szóbeli indoklása
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
Válasz írása