Három órás kihallgatás: szülők közti vitába vont be egy 8 éves gyermeket a Pápai Gyámhivatal

A gyermek hamar örül, hamar sír!

Nagyné Holczinger Csilla (középütt), a Pápai Gyámhivatal osztályvezetője - kép: papa-ma.hu / szegyenpad.com

Közérdekű bejelentés kapcsán jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy a Pápai Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya 2017. október 25. napján, három órán keresztül, szünet nélkül és a szülei jelenlétében hallgatta meg a nyolc éves cselekvőképtelen, Petra keresztnevet viselő kislányt, kitéve a gyermeket a szülők közti – kapcsolattartásra vonatkozó – vitának, lojalitás-konfliktust okozva számára.

A rendelkezésre álló információk szerint a Pápai Gyámhivatal összesen hat, kapcsolattartásról szóló ügyben tartott személyes meghallgatást, tárgyalást oly módon, hogy eljárási szereplőként bevonta a szülők nyolc éves gyermekét, Petrát. Információink szerint a szülők közti, a kapcsolattartás megvalósulása kapcsán fennálló vita a gyámhivatalok napi munkája tekintetében mindennaposnak, avagy átlagosnak tekinthetők. Tehát semmiféle olyan súlyos gyermekveszélyeztető körülmény vagy cselekmény nem merült fel, mely indokolttá tette volna a nyolc éves gyermek három órán keresztüli kihallgatását. A nyolc éves gyermeket önállóan nyilatkoztatta a Pápai Gyámhivatal az apai [karácsonyi] kapcsolattartásról, annak módosításáról – sőt, nem csak nyilatkoztatta a kislányt, hanem a tárgyalási jegyzőkönyvet alá kellett írnia.

A gyermek magán- és családi életének védelme

Az ún. Gyermekbarát Igazságszolgáltatás sarkalatos pontjai közül kiemelendő – idézet az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. november 17-én elfogadott, Gyermekbarát Igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatásából:

  • Különös figyelmet kell fordítani a gyermek magánéletének és családi életének védelmére. Biztosítani kell tehát adott esetben zárt eljárást és a gyermek adatainak titkosságát;
  • A gyermekbarát igazságszolgáltatás alapköveit azoknak a szakembereknek kell képeznie, akik kommunikációs készségekkel rendelkeznek a gyermekbarát nyelvezet használatára és a gyermekpszichológia alkalmazására irányuló képzésen vettek részt…

Idézet az Alkotmánybíróság IV/926/2014. sz. határozatából

„Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése a régi Alkotmány 59. § (1) bekezdésével ellentétben átfogóan védi a magánszférát: az egyén magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét.

A magánszféra lényege tekintetében azonban továbbra is fenntartható az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában megfogalmazott a magánélet fogalmának esszenciáját jelentő, általános érvényű megállapítás, miszerint a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek [36/2005. (X. 5.) AB határozat, ABH 2005, 390, 400.].

Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított magánszférához való jog és az Alaptörvény II. cikke által garantált emberi méltósághoz való jog között különösen szoros a kapcsolat.

Az Alaptörvény II. cikke megalapozza a magánszféra alakítása érinthetetlen területének védelmét, ami teljesen ki van zárva minden állami beavatkozás alól, mivel ez az emberi méltóság alapja.

Az Alaptörvény értelmében a magánszféra védelme azonban nem szűkül le az Alaptörvény II. cikke által is védett belső vagy intimszférára, hanem kiterjed a tágabb értelemben vett magánszférára (kapcsolattartás), illetve arra a térbeli szférára is, amelyben a magán- és családi élet kibontakozik (otthon)…”

Az ítélőképességről

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerint, idézzük:

  • „2. § E rendelet alkalmazásában

    a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni,”

Az alábbi – torzított – hangfelvétel-részlet világosan rámutat arra, miért nem szabad a Gyámhivatalnak bevonnia a gyermeket a szülők közti konfliktusba. Miután az édesapa tiltakozik a gyermek jelenléte ellen, a kislány közli: „igen, legalább megtudom, hogy milyen vagy…”

Édesapa tovább folytatja tiltakozását a gyermek szülei előtt történő meghallgatása ellen. Eljáró ügyintéző vitázik az édesapával a vitáról:

Eljáró gyámhivatali ügyintéző nyilatkoztatja a nyolc éves gyermeket a karácsonyi kapcsolattartásról:

Szerkesztőségünk megkereste a Pápai Gyámhivatal osztályvezetőjét, Nagyné Holczinger Csillát – az alábbi kérdéseket tettük fel az üggyel kapcsolatosan. Viszontválaszt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinettől kaptunk.

„Ön szerint ítélőképessége birtokában van egy nyolc éves gyermek?

Amennyiben Ön szerint az eljárás alá vont nyolc éves gyermek ítélőképes, kérem az üggyel összefüggésben megindokolni szíveskedjen, milyen módon döntött/döntöttek az ítélőképességéről. Bevontak-e pl. klinikai gyermek szakpszichológust, kikérték-e megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szakértő véleményét az ítélőképesség eldöntése vonatkozásában?

Miért volt szükség ilyen körülmények közt, a szülők együttes jelenléte mellett három órán keresztül, szünet nélkül „kihallgatni” a gyermeket?

Felmerült-e olyan súlyos gyermekveszélyeztető körülmény, vagy cselekmény, mely indokolttá tette a cselekvőképtelen, nyolc éves gyermekre vonatkozó különleges-egyedi bánásmód Pápai Gyámhivatal általi mellőzését?

Ön szerint milyen hatással van az apa-gyermek kapcsolatra, az apai méltóságra, tekintélyre azon gyámhivatali meghallgatás, melynek során az édesapát emberi mivoltában alázzák, felnőttek közti nézeteltérésbe, vitába eljárási szereplőként bevonják?

Ön szerint gyermekbarát volt Petra három órás, szünet nélküli meghallgatása?

A Gyámhivatalokra vonatkozó Módszertani Útmutató melyik pontja engedélyezi a szülők közti vitába, konfliktusba bevonni, részesévé tenni a kiskorú gyermeket?

Az időszakos – jelen ügyben a karácsonyi – kapcsolattartásról mi alapján dönthet egy nyolc éves gyermek?

Szíveskedjen jogszabályhellyel megindokolni azon osztályvezetői álláspontját, miszerint kapcsolattartási időszakra a kapcsolattartásra kötelezett gondozószülő nem kell átadja a gyermek személyazonosító okmányát.

A jövőben Pápai Gyámhivatal ügyfelei számíthatnak vagy sem ilyen, vagy ehhez hasonló hatósági eljárásra, gyermekbarát „kihallgatásra”?”

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet válasza a fenti kérdésekre:

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetnek az alábbi két kiegészítő kérdést tettük fel:

Tisztelt Sz. V.,

Köszönöm a választ. Legyen szíves az alábbi két kérdésemre válaszolni, álláspontom szerint egyik kérdés sem befolyásolja a folyamatban lévő ügyet.

1.: Értesült-e az esetről a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja?
2.: A t. Kormánymegbízotti Kabinet tervez-e vizsgálatot, fegyelmi eljárást indítani az ügyben?

Változatos, 2017. december 5. napján kelt viszontválaszuk alább olvasható:

A kiskorú gyermek fül- és szemtanúja volt annak is, hogy édesanyja szülőtársát, az édesapát a hatósági meghallgatás során emberi méltóságában sértegette – egészségi állapotára, állítólagos gyógyszerfogyasztására, valamint ezekkel összefüggésben párkapcsolati körülményeivel kapcsolatosan tett dehonesztáló, szexuális áthallású közléseket. Eljáró gyámhatósági ügyintéző mindezt szó nélkül tűrte – sőt, jegyzőkönyvezte.

Az édesapa időközben kizáratta a Pápai Gyámhivatalt, ugyanakkor panasszal élt a gyermeke eljárás alá vonása kapcsán. Mint alább olvasható, a Pápai Járási Hivatal vezetője szerint szabályos volt a fent részletezett gyámhivatali ügyintézés.

Petra apai kapcsolattartáson 2017. december 3-án. Úgy tudjuk, a Pápai Gyámhivatal kizárását követően a kedélyek csillapodtak – fotó: facebook.com / szegyenpad.com

A gyámhivatalokat, mint közigazgatási hatóságokat szabályzó törvény, a Ket., s annak közel 900 oldalas kommentárja egyébiránt 10-12 éves kiskorú gyermeket nevesít az ítélőképesség kapcsán.

Vajon egy nyolc éves gyermek megérti, felfogja a hatósági eljárást, van megfelelő belátási képessége érdemi nyilatkozata tekintetében a várható következményekről?

A jegyzőkönyvet – annak terjedelme miatt – átolvasni a felek nem tudták. Eme aggályos körülményt a jegyzőkönyv utolsó oldalán az édesapa saját kézírásával kifogásolta.

Vita volt az édesapa és a gyámhivatali ügyintéző közt a gyermek személyazonosító okmányának kapcsolattartási időre átadása terén. A Pápai Gyámhivatal szerint nem kell átadni az okmányokat a kapcsolattartás idejére. A Pápai Gyámhivatal téved: a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Dr. Magyariné dr. Nagy Edit szerint át kell adni, sőt – mint olvasható nyilvános adatkérésünkben – az okmányok szándékos visszatartása kimerítheti az okirattal visszaélést [Btk. 346. § (1) bekezdés c) pont, második fordulat].

A Pápai Gyámhivatal kapcsán tudomásunkra jutott egy igen aggályos közigazgatási bírósági felülvizsgálati ügy. A határozat beszerzését követően folytatjuk a Pápai Gyámhivatal közérdekből nyilvános visszás ügyeinek publikálását.

A szegyenpad.com független újságírók által szerkesztett, elsősorban családjogi visszaélésekkel, jogsértésekkel foglalkozó hírportál. Kapcsolat, közérdekű bejelentés: szerk[kukac]szegyenpad.com

1 hozzászólás

  1. Sajnos nem egy “egyedi esetről” van szó a pápai gyamhivatal ill. a hivatalvezető részéről.
    A mostani eset talán “pontot” tesz arra az embertelen, JOGSÉRTŐ, megalázó… magatartásra, melyeket tapasztalhattak már több esetben a gyámhivatal vezetője és a hivatali dolgozók részéről azom az emberek akik kapcsolatba kerültek már a gyámhivatallal. Érdemes lenne megkérdezni azokaz az embereket akár tólagosan is.
    Ez az eset végre “rávilagított” és
    leleplezte azt a magatartást, melyet a közvélemény is abszolút elítél és jogosan várja el illetékesektől a mielőbbi közigazgatási kivizsgálást, jogi intézkedést,
    a gyámhivatal vezetője ellen.
    Nem tisztem az ítelkezés, de azoknak az embereknek a lelki sérülése, megalazása, akik a gyámhivatal “áldozataivá” váltak munkájuk során öbb esetben is
    -főképpen a gyermekek-egy életre szóló lelki következményeket is okoztak az érintett emberekben.

Válasz írása

Your email address will not be published.


*