Gödöllői gázolás – vádlott: „Azt is láttam, hogy két láb lóg ki az autó hátsó részén”

Hamarosan verdikt születik a halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettével, segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettével, erőszakkal elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettével és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségével vádolt Sz. Lajos büntetőperében. Felmerül a kérdés, vajon a bíróság bizonyítottnak látja-e a cserbenhagyást, avagy a segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettét.

A kérdés megválaszolását az olvasóra bízzuk, segítségül ismét idézzük fel az első tárgyalási napon, 2017. október 25-én történteket. dr. Kenese Attila büntetőbíró a tárgyalást a vádlott több mint két órás kihallgatásával kezdte meg, mint írtunk róla. Figyelemre méltó – az egyebekben kriminalisztikai szakjogász – dr. Kenese aprólékos, megerősítést használó kérdezéstechnikája. A vádlott azt állítja, hogy nem emlékszik semmire, ugyanakkor nem látta a sértettet, ezért hagyta el a helyszínt. Ha látta volna, segítséget nyújt – adta elő. Hogyan nem emlékezhet semmire sem az egyes cselekmények apró mozzanatait egyebekben felidéző, válaszait megismételt kérdésre megerősítő vádlott? Így – részlet a bíró-vádlott-párbeszédből:

Hogy szállt be, kinyitotta az ajtót és beszállt?
Igen.

Kinyitja az ajtót, és beszáll. Gyorsan száll be?
Beültem az autóba.

Mi az az első mozdulat, amit megtesz az autóban?
Becsuktam az ajtót.

Becsukta? Erre határozottan emlékszik, hogy becsukta az ajtót?
Igen.

Első mozdulata, hogy hátramenetbe tette az autót?
Igen.

[Majd a vádlott ismét előadja, hogy nem emlékszik semmire.]

Arra emlékszik, hogy kitolatott?
Arra emlékszem, hogy kitolattam, beültem a kocsiba. Arra emlékszem, hogy beültem a kocsiba és szólt a zene.

Hátratolatott, mit csinált ekkor a nő aki ott a kapunál van?
Nem láttam.

Önnel szemben van elvileg, mi az oka, hogy nem látta? Hátrafordul a tolatásnál, arra emlékszik?
Biztos hátrafordultam.

A vádlott egyre idegesebb, vitázni próbál a bíróval:

Azt kérdezte, emlékszem-e rá. Ha most mindenre azt mondom, hogy igen vagy nem…
Elmondtam, azt mond amit akar. Egy dolgot nem tehet: mást bűncselekménnyel hamisan nem vádolhat.

Ami biztos, hogy amikor elindultam egyenesen, következő pillanatban már bent is voltam az árokban.

dr. Kenese Attila bíró, kriminalisztikai szakjogász, a Magyar Jogász Egylet alelnöke – kép: szegyenpad.com

A következőkben a bíró – visszatérve a sértettre – a profi kérdezéstechnikának köszönhetően arra tereli a szót, hogy a vádlott hallotta-e a nőt. A vádlott igennel válaszolt.

Az árokba kerülés körülményei kapcsán a vádlott világosan emlékezett arra, hogy gépjármű melyik ajtóján próbált kimászni. Arra is emlékezett, hogy 30 centire tudta kinyitni az autó ajtaját. Ezen ajtónyitási körülményre újfent célzott bírói kérdésre válaszolt.

Eljáró bíró a PMRFK helyszíni szemléjéről készült videofelvételt – mint korábban írtuk – lejátszotta a vádlottnak. Nyomozói kérdésre a vádlott előadta, hogy látta a hölgyet a kerítésnél, aki „matatott”. A vádlott szerint amikor elindult hátrafelé az autóval, akkor még „matatott” a hölgy. Eljáró bíró a videofelvételt megtekintve megállapította, nem adták a nyomozók a vádlott szájába a szavakat – mindent magától mondott.

A vádlott második kihallgatása kapcsán kiemelendő, ezen alkalommal jelen volt a kirendelt védője:

„Annyit szeretnék mondani ezzel kapcsolatosan: ajtó be volt csukva, ablak le volt húzva, észrevettem, hogy valaki belekapaszkodik az autóbabiztos vagyok benne, hogy nem láttam a sértettet. Mikor kikászálódtam az autóból, körbenéztem, sok ember, senkit nem ismertem. Kérdeztek fiatal fiúk is. Nem segítettek, ki tudtam mászni. Az árok felé fordulva volt a lány”…

Azt is láttam, hogy két láb lóg ki az autó hátsó részén. Nem tudtam, kinek a lábai. Nem tudom, annak a lánynak-e, aki a kaput nyitotta és kiabált”.

A vádlott nem emlékszik arra, hogyan került a fenti vallomása a jegyzőkönyvbe. „Ha konkrétan tudom, hogy mi történik, akkor nem megyek el. Ha szólnak, hogy mi történik, akkor ugyancsak vállalom a felelősséget, mert nem vagyok buta ember… ha én tisztában vagyok azzal, hogy valaki van a kocsi alatt, akkor segítek” – adta elő a vádlott.

Folytatja a bíró a kihallgatási jegyzőkönyv ismertetését:

„Szerintem ez a láb mozdulatlan volt. Egyáltalán hogy volt-e cipő a lábakon, nem emlékszem. Arra sem emlékszem, hogy szoknyában vagy nadrágban lehetett”…

Hogy kerül ez ide?
Erre sem emlékszem, most sem emlékszem.

E jegyzőkönyv szerint az ön a rendőrnek ezt mondja: lát két mozdulatlan lábat az autó alatt.
Nem emlékszem erre… Mondok egy szituációt erre: valaki el volt kábulva, és kérdezem: így volt? Így volt, így láttam, így történt és akkor én így mondom…

A vádlott védekezés gyanánt ezúttal is arra utal, hogy a rendőrség adta a szájába a szavakat – ahogy a gödöllői helyszíni szemle során is.

Az sem kizárt, hogy dr. Kenese Attila büntetőtanácsa az ügyészi minősítéstől eltérően egyéb Btk.-minősítést [pl. Btk. 365. § (1) bek. (a) pontja, rablás: 2-8 év] is megállapít, hasonlóan ahhoz, ahogy a 15 év négy hónapra elítélt férfi ügyében történt.

Folytatjuk…

A szegyenpad.com független újságírók által szerkesztett, elsősorban családjogi visszaélésekkel, jogsértésekkel foglalkozó hírportál. Kapcsolat, közérdekű bejelentés: szerk[kukac]szegyenpad.com

Légy első hozzászóló

Válasz írása

Your email address will not be published.


*