Közérdekvédelem: Életbiztosítási szerződéseket kötő biztosítót perelt az ügyészség

Bárki fordulhat a Közérdekvédelmi Ügyészséghez törvényességi felügyeleti eljárási kérelemmel

Az ügyészség fellépése nyomán a bíróság jogerősen megállapította, hogy az életbiztosítási szerződések több kikötése tisztességtelen – írja az ugyeszseg.hu

Az ügyészség álláspontját osztva a bíróság jogerősen megállapította, hogy tisztességtelen az életbiztosítási szerződések azon kikötése, miszerint a biztosítási eseményt – így adott esetben az elhalálozást – 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónál. A másodfokú bíróság egyetértett az ügyészséggel abban, hogy a biztosítók nem alkalmazhatnak a bejelentéssel kapcsolatban az ügyfelek helyzetét nehezítő megkötéseket, azaz a fogyasztó arra kötelezése, hogy írásban tegyen bejelentést, sérti a Polgári Törvénykönyvet. A bíróság azt az ügyészi álláspontot is osztotta, hogy a biztosító által meghatározott 8 napos határidő elfogadhatatlanul rövid. A biztosító nem csupán a bejelentést tette kötelezővé 8 napon belül a fogyasztók számára, hanem minden általa lényegesnek tartott körülmény előadását, amelynek elmulasztása a biztosító mentesüléséhez vezethetett, ami szintén tisztességtelen.

A fellebbezési eljárásban az is tisztázást nyert, hogy a megfelelően kitöltött halottvizsgálati bizonyítvány minden olyan adatot tartalmaz, amely a biztosító teljesítéséhez szükséges. Tehát az eddig kért dokumentumok egy részének (pl.: a boncjegyzőkönyv, műtéti napló másolata) a biztosító által elvárt beszerzése és megküldése jogellenes. Különösen fontos, hogy a biztosító teljesítéséhez csak a szükséges okiratok benyújtását írja elő.

A kezdeti költségekkel kapcsolatosan megállapítást nyert, hogy az a fogyasztó számára ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen. Ez sérti a jóhiszeműség követelményét, mert ésszerűen nem várható el a fogyasztótól, hogy általa nem azonosítható szolgáltatásért fizessen. Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a fogyasztónak, hogy a biztosító lényegében ugyanarra a tevékenységre (a szerződés megkötése, fenntartása, a szerződő fél számlájának kezelése) különböző jogcímeken szed díjat.


Az ügyész a közérdek védelmében a törvényesség helyreállítása érdekében súlyos törvénysértés esetében lép fel.

Az ügyészi fellépés törvényben meghatározott eszközei a következők:

  • bírósági peres és nemperes eljárások megindítása (perindítási jog),
  • hatósági eljárások kezdeményezése, jogorvoslat előterjesztése.

Azokban az ügyekben, amelyekben az ügyészi fellépés feltételei fennállnak, de az ellenérdekű fél a fellépésre okot adó körülményt maga is orvosolni tudja, az ügyész a fellépést megelőzően önkéntes teljesítésre felhívással élhet. Ha a felhívás címzettje az ügyész által megadott határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, nem válaszol vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet az ügyész 30 napon belül dönt a fellépésről (bíróság előtti peres vagy az ügy tárgya szerint nemperes eljárás indításáról) vagy pedig az eljárása megszüntetéséről.

Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési vagy más hatósági eljárást is kezdeményez. A kezdeményezés címzettje érdemi döntésének egy példányát köteles az ügyésznek haladéktalanul megküldeni.

Az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg a peres és nemperes eljárásban hozott határozatok közül azokkal szemben, amelyeket törvény alapján vele bármely módon közölni kell. Törvény által meghatározott esetben az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg akkor is, ha az eljárásban félként nem vett részt, vagy a határozatot vele közölni nem kellett.

Az ügyészt a fellépésen kívül a törvényesség érdekében más eszközök is megilletik, így például:

Törvény által elrendelt esetekben dönt a szabálysértési és egyes közigazgatási hatósági eljárásokban elrendelt kényszerintézkedések foganatosíthatóságáról (pl. elővezetés, lezárt helyiség hatósági felnyitásával járó helyszíni szemle).

Törvénysértés esetén intézkedik a kényszerintézkedés foganatosításának megakadályozására és amennyiben szükséges a törvénysértés orvoslására is.

A pénzügyi vállalkozásokkal, valamint a tőkepiaci és biztosítási tevékenységgel összefüggő piacfelügyeleti eljárásokban a hatóság a személyes adatok meghatározott körét csak előzetes ügyészi jóváhagyással ismerheti meg.

A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat lefolytatására kizárólag ügyészi jóváhagyás alapján van helye.

A Legfőbb Ügyész alkotmánybírósági eljárást és a Kúria előtt jogegységi eljárást kezdeményezhet, jogszabály tervezetére – kivéve az önkormányzati rendelet tervezetét – véleményt nyilváníthat, az ügyészség jogállását, feladatkörét érintő jogszabályok tervezetére véleményt nyilvánít.

Az Ütv. a polgári perrendtartás, valamint a közigazgatási perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy a Legfőbb Ügyész a Kúria előtti eljárásban, a mások között folyamatban lévő perben, a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, akár saját kezdeményezésre, akár bármely peres fél kérelmére kifejtse szakmai véleményét (amicus curiae).

A közérdekvédelmi tevékenység kiemelt területei

E szakterület kiemelt területei:

  • az egyes hatósági eljárásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó ügyészi feladatok ellátása,
  • a környezetvédelem,
  • a termőföld védelme,
  • a fogyasztóvédelem,
  • a szabálysértési ügyek,
  • egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátása,
  • a polgári bíróság előtti ügyészi tevékenység,
  • a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatok.

Az egyes hatósági eljárásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó ügyészi feladatok ellátása

Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint a hatósági intézkedések törvényességét.

Az ügyész a törvénysértés megszüntetése érdekében, ha törvény másként nem rendelkezik, a hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig felhívással élhet.

Ha az ügyész felhívásban indítványozta a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését, a felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni.

Hatósági döntést érintő felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg keresettel a bíróság előtt.

A hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztás megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelen elteltét követően az ügyész az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényben meghatározottak szerint bírósághoz fordulhat a hatóság eljárásra kötelezése iránt.

Az ügyészség a bíróság felhívására beléphet a más által indított közigazgatási perbe. A bíróság az ügyészt perbelépésre akkor hívhatja fel, ha az eljárást törvény által előírt okból meg kellene szüntetni, de a keresettel támadott közigazgatási cselekmény, vagy az a döntés, amelyet a közigazgatási szerv a kereseti kérelemnek eleget téve meghozott, olyan súlyosan jogszabálysértőnek tűnik, hogy a bíróság hivatalbóli vizsgálatára, illetve a bizonyítás hivatalbóli elrendelésére ad okot. A perbelépést megelőzően a törvénysértés kiküszöbölésére irányuló ügyészi felhívásra nincs szükség.

HOZZÁSZÓLÁSOK