„Ezt akkor is fenntartom, ha akárhány évre elítél” – megkezdődött Füssy Angéla és Bánsági Andor rágalmazási büntetőpere a Varnus Xavér-ügyben

Kétórás, helyenként indulatos tárgyalással kezdődött meg 2026. szeptember 11-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Varnus Xavér magánvádja alapján Füssy Angéla és Bánsági Andor ellen rágalmazás vétsége miatt indult büntetőper. dr. Szabó Eszter bíró békítési kísérlete percek alatt kudarcba fulladt: Füssy Angéla nem volt hajlandó bocsánatot kérni, és a bíróság előtt is fenntartotta, hogy az orgonaművész „fiatalkorú fiúkkal folytatott szexuális kapcsolatot”. A magánvádló jogi képviselője, dr. Jakabovits Péter beismerés esetére egy év, próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést és pénzbüntetést indítványozott mindkét vádlottal szemben. A tárgyalás legfontosabb tanúja a videóban áldozatként emlegetett rokon édesanyja volt, aki szerint „kizárt dolog”, hogy Varnus zaklatta volna a fiát. A per december 3-án folytatódik, a bíróság a külföldön élő rokont távmeghallgatással kívánja kihallgatni.

Tudósításunk a nyilvános tárgyaláson elhangzottak alapján készült. A vádlottak és a tanú nem járultak hozzá ahhoz, hogy a sajtó róluk kép- és hangfelvételt készítsen. Az idézetek az elhangzottakat a lehető leghűbben adják vissza, de nem a bírósági jegyzőkönyv szövegét tükrözik. A vádlottakat az eljárás jogerős lezárásáig megilleti az ártatlanság vélelme.

Röviden: mi történt az első tárgyaláson?

• A bíró kísérletet tett a felek kibékítésére. Füssy Angéla válasza: „Miért kellene bocsánatot kérnem?” A tárgyalás ezért érdemben megkezdődött.
• A magánvádló jogi képviselője, dr. Jakabovits Péter fenntartotta a feljelentést, és beismerés esetére egy év fogházbüntetést – két év hat hónap próbaidőre felfüggesztve – és 200 ezer forint pénzbüntetést indítványozott mindkét vádlottal szemben.
• Varnus Xavér tanúként azt vallotta, hogy az áldozatként emlegetett rokonát annak 16 éves koráig nem is ismerte, a családban semmilyen harag nem volt, a vádaskodás nyomán viszont több koncertje elmaradt.
• Füssy Angéla nem tagadta a közléseket, hanem valónak állította őket, ugyanakkor a bíróság előtt bejelentette, hogy az áldozatok általa felvett vallomásait nem csatolja be, mert az érintettek visszaléptek. A „gyermekkorú” kifejezés használatáért hajlandó lenne bocsánatot kérni és helyreigazítani, minden más állítását fenntartja.
• Bánsági Andor elmondta, honnan ered a videóban elhangzott történet: egy 2015 körüli, biciklitolvaj-fogásból kialakult verekedés után a rokon időközben elhunyt édesapja állítólag azt mondta, a fiát „homoszexuálisan zaklatták”. Ő maga sem Varnusszal, sem a rokonnal nem beszélt közzététel előtt.
• A rokon édesanyja tanúként kizártnak nevezte, hogy Varnus zaklatta volna a fiát, és azt mondta, néhai férje soha nem állított ilyet.
• A bíróság december 3-án folytatja a tárgyalást; a felek 15 napon belül jelenthetik be további tanúikat.

A tárgyalás keretei és szereplői

A Budapest Környéki Törvényszék 2025. március 5-i, hatályon kívül helyező végzése után az ügy – a Budaörsi Járásbíróság áttételt elrendelő végzései nyomán – a Pesti Központi Kerületi Bíróságra került, ahol B.30915/2025. szám alatt dr. Szabó Eszter bíró tárgyalja. Az első tárgyalást szeptember 11-én 13 órára tűzték ki, a 368-as tárgyalóterembe.

A tárgyaláson jelen volt Varnus Xavér magánvádló és jogi képviselője, dr. Jakabovits Péter ügyvéd, valamint a két vádlott, Füssy Angéla és Bánsági Andor. Egyikük mellett sem ült védő: mindketten személyesen képviselték magukat. A bíró rögzítette, hogy a sajtó részéről a szegyenpad.com munkatársa jelent meg, és megkérdezte a feleket, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a sajtó róluk kép- és hangfelvételt készítsen. A magánvádló hozzájárult, a két vádlott nem, a bíró közölte, hogy a kihallgatásoknál eszerint kell eljárni. Később a tanúként kihallgatott édesanya sem járult hozzá ahhoz, hogy a sajtó róla kép- és hangfelvételt készítsen.

A tárgyalás elején tisztázni kellett, hogy pontosan kik ellen folyik az eljárás. A bíró elmondta: felhívta a Budaörsi Járásbíróságon eljárt dr. Berzétei Dóra bírót, és a következőket tudta meg. Dúró Dóra országgyűlési képviselő ügyében az eljárást mentelmi jogára tekintettel felfüggesztették, ez a döntés jogerőre emelkedett. Füssy Angéla és Bánsági Andor ügyében az elsőfokú megszüntető végzést a törvényszék hatályon kívül helyezte. A feljelentés harmadik vádlottja, Gyimesiné Nyulassy Beatrix ügye viszont külön úton, a Pesti Központi Kerületi Bíróság másik büntető csoportjánál fut, mert a Budaörsi Járásbíróság két különböző számon, két áttételt elrendelő végzést hozott. „Nálam fut a kettő, Gyimesiné pedig külön fog menni” – összegezte a bíró, hozzátéve, hogy abban az ügyben eddig személyes meghallgatás sem történt. Varnus Xavér ügyvédje, dr. Jakabovits Péter furcsállta, hogy egy feljelentésből két áttétel született; a bíró azt mondta, majd egyeztetnek arról, mi legyen a másik ügy sorsa. A bíró azt is jelezte, hogy Budaörsről hiányosan érkeztek át az iratok – a feljelentés mellékleteit, köztük a Zeneakadémia levelét is a tárgyaláson kellett újra csatolni –, ezért a hiányzó iratokat be fogja kérni.

„Miért kellene bocsánatot kérnem?” – a békítési kísérlet

Magánvádas eljárásban a bíróság köteles megkísérelni a felek kibékítését. dr. Szabó Eszter ezt így vezette fel: „Még egy próbát meg kell tennem, hogy kibékítsem önöket: hajlandóak-e bocsánatot kérni, illetve mihez köti azt, hogy elfogadja a bocsánatkérésüket. Erre szeretnék választ kapni most”.

A vádlottak részéről a válasz azonnali és egyértelmű volt. Füssy Angéla visszakérdezett: „Miért kellene bocsánatot kérnem?”, majd hozzátette: „Azt tudom elmondani, hogy amiket a riportban elmondtam, azokat az információkat én igaznak vélem, azokat nekem így adták át”. A bíró leállította a részletezést – „most ne menjünk bele, aztán majd kifejti” –, és megállapította, hogy békülés nincs: „Akkor áttérünk a tárgyalásra”.

A vád: rágalmazás három minősítő körülménnyel, és a „mértékes indítvány”

dr. Jakabovits Péter közölte, hogy a magánvádló korábbi jogi képviselője által írásban előterjesztett feljelentést változatlan tartalommal fenntartják, majd összefoglalta a vád lényegét. A Magyar Jelen YouTube-csatornáján 2024. november 17-én közzétett, „Varnus Xavér saját unokatestvére is áldozat lehet” című videóban Füssy Angéla elsőrendű és Bánsági Andor másodrendű vádlott beszélgetett egymással, és a beszélgetés során mindkettőjüktől tényállítások hangzottak el a magánvádlóról. A képviselő ezek közül idézett: Füssy Angélától azt, hogy tizenévesként miként kerültek kapcsolatba fiúk az orgonaművésszel, és hogy „hármuk közül kettőt gyakorlatilag megrontott”, Bánsági Andortól azt, hogy Varnus „aberrációi miatt” szűntek meg bizonyos kapcsolatok; Füssytől továbbá azt a mondatot, amely szerint Varnus „a gyermekkorú unokatestvérét zaklatta, megrontotta, szexuálisan bántalmazta”, valamint, hogy „egy ilyen bűncselekmény vagy egy ilyen tett mivel jár”.

A magánvádló ezért továbbra is a Btk. 226. § (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerint minősülő – aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett – rágalmazás vétségével vádolja mindkét vádlottat.

A jogi képviselő ezután úgynevezett mértékes indítványt tett arra az esetre, ha a vádlottak a tárgyaláson a váddal egyezően beismernék bűnösségüket. Eszerint a magánvádló Füssy Angélával szemben egy év, fogház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztést és 100 napi tétel pénzbüntetést indítványoz, a napi tétel összegét 2000 forintban – tehát összesen 200 ezer forintban – meghatározva; a szabadságvesztés végrehajtását két év hat hónap próbaidőre felfüggeszthetőnek látja. Bánsági Andorral szemben ugyanezt az indítványt tette. Ez a mértékes indítvány a beismerés esetére szóló ajánlat, a feljelentésben a magánvádló eredetileg 180 óra közérdekű munkát, ötmillió forint pénzbüntetést, Füssy esetében pedig az újságírói foglalkozástól eltiltást indítványozott. Az indítvány végül tárgytalan maradt, mert egyik vádlott sem ismerte be a bűnösségét.

Varnus Xavér vallomása: „az unokaöcsémet nem is ismertem 16 éves koráig”

A bíró elsőként a magánvádlót hallgatta ki tanúként. Varnus Xavér kérte lakcíme zárt kezelését, majd – a hamis tanúzás következményeire történt figyelmeztetés után – hosszabb, összefüggő előadásba kezdett, amelyet a bíró többször kérdésekkel szakított meg.

Varnus egy lépéssel hátrébbról indított. Elmondása szerint 2024 szeptembere körül „két magyar újságíró, Füssy Angéla és Ábrahám Róbert elindított Magyarországon egy bizonyos konteó-elméletet”, amely szerint létezik az országban egy titkos, „néha páholynak, néha szektának nevezett” pedofil-hálózat. Ábrahám Róbert – Varnus szerint – a HírTV Bayer Show című műsorában arra utalt, hogy a magyar közélet bizonyos szereplői ennek a „titkos, leleplezett pedofil-szabadkőműves páholynak” a tagjai, és név szerint megemlítette őt, Friderikusz Sándort, Alföldi Róbertet, valamint – ahogy Varnus fogalmazott – „a teljes RTL-vezérkart”. „Ez volt az első pillanat” – mondta; ehhez képest mintegy egy-másfél hónappal később jelent meg a Magyar Jelen YouTube-csatornáján a videó. (Ezek a magánvádló tanúvallomásában elhangzott állítások, a bíróság a HírTV-műsor tartalmát nem vizsgálta.)

A Magyar Jelen videóját Varnus „teljesen abszurd vádaskodásnak” nevezte. „Abban a videóban ők azt állították, hogy én gyermekkorában megrontottam volna az akkor kiskorú unokaöcsémet. Az állítás már azért is nevetséges, mert az unokaöcsémet nem is ismertem 16 éves koráig” – mondta. Elmondása szerint a családja nem volt összetartó, a rokonok évtizedeken át alig találkoztak; 2005 vagy 2006 táján rendezett egy nagyobb családi vacsorát, hogy „legalább még az életünkben egyszer találkozzunk”, és itt látta először a rokonát, aki az unokatestvérének a fia. „Ezen a találkozón egy szia-szián kívül semmiféle kommunikáció nem volt közöttünk”, tette hozzá. Legközelebb 2014 februárjában találkoztak – ezt levelezéséből kereste vissza –, amikor a fiú „jócskán 20 éves volt”; azóta laza baráti viszony alakult ki köztük, amely „az események hatására” mostanra intenzívebbé vált. A bíró kérdésére Varnus azt mondta, a fiú édesapjával, aki budakeszi könyvkereskedő volt, semmilyen harag nem volt közöttük; az apa éppen arra kérte, hogy dedikáljon a könyvesboltjában. A két család anyai ágon telefonos kapcsolatban is állt.

Varnus a következményekről is beszélt. Elmondása szerint a videó után „nem sokkal” Dúró Dóra a parlamentben is felsorolta őt a lehetséges vagy tudvalevő áldozatok között, majd a Zeneakadémia lemondta a már duplán teltházas koncertjét – nem morális okból, hanem mert Novák Előd a koncert napjára tüntetést jelentett be a Liszt Ferenc térre, és az intézmény vezetése „ilyen ostromállapotokhoz nincs hozzászokva”. Elmaradt a Debreceni Zsidó Hitközség által szervezett jótékonysági koncert – „ők kvázi morális megfontolásból tekintettek el tőle” –, és a kaposvári Lions Club rendezvénye is. A bíró a tárgyaláson csatolta a Zeneakadémia 2024. november 10-én kelt, szerződéstől való elállásról szóló levelét. Varnus szerint a mai magyar társadalomban „a pedofília nagyjából a második legsúlyosabb dolog, amivel valakit vádolni lehet”, és ezt vele szemben „hallatlanul” tették meg.

A magánvádló a vallomás végén Füssy Angéla hitelességét is támadta: állítása szerint Ábrahám Róbert és egy műsorvezető később egy rádióinterjúban, illetve podcastban elhatárolódtak Füssytől, és azzal indokolták a munkakapcsolat megszakítását, hogy Füssy „kamu történeteket hozott nekik”, hitelessége megkérdőjeleződött. Ezt az állítást a tárgyaláson semmilyen irat nem támasztotta alá; a bíróság nem vizsgálta. dr. Jakabovits Péter ehhez azt tette hozzá, hogy a magánvádló jogi képviselőjének álláspontja szerint Füssy 2024. november 11-i, a Telexnek adott nyilatkozata – amelyben azt mondta, nem állította, hogy Varnus bűncselekményt követett volna el – „bűnösségre kiterjedő beismerő vallomás”. „Erre majd megkérdezzük Füssy Angélát” – kontrázott a bíró.

Füssy Angéla kihallgatása

Vita a bűnügyi nyilvántartásról

Füssy Angéla kihallgatása idejére a bíró Bánsági Andort kiküldte a teremből. A személyi adatok felvétele már az első vitát meghozta: a bíró a bűnügyi nyilvántartás („priusz”) alapján kábítószer-kereskedelem bűntettére és kábítószer birtoklásának vétségére vonatkozó bejegyzéseket olvasott fel, amit Füssy azonnal vitatott: „Nem kereskedelem, bocsánat!” Szerinte a helyes minősítés birtoklás, „mert odamentem a dealerhez, vettem, és odaadtam neki” – vagyis nem ő kereskedett. A bíró válasza: „Nézze, én a priuszból dolgozom, tehát nekem az van, ami itt föl van tüntetve, azt nem a hasamra ütve mondom.” Amikor a magánvádló képviselője is közbeszólt, a bíró rendreutasította: „Elnézést, ügyvéd úr! Ezt most hagyjuk abba, akkor fog szót kapni, amikor én engedélyezem. Én vezetem a tárgyalást, én határozom meg, hogy ki szólal meg és mikor.” Füssy kérte, hogy a jegyzőkönyvbe kerüljön be – „csak azért, mert itt sajtónyilvánosság van” –, hogy ő nem kábítószer-kereskedelmet követett el: „Én buktattam le embereket. Odamentem vásárolni, és én hívtam oda a rendőrt.” A bíró lezárta a vitát: „Én nem gyanúsítom semmivel, én csak megkérdeztem. Én csak a priuszból tudok dolgozni, tehát ez van.” A bíró kérdésére Füssy elmondta azt is, hogy más rágalmazási ügyek is folynak ellene bírósági szakban, Székesfehérváron, Zircen és talán Újpesten. (Szerk. megjegyzése: és a Gyulai Járásbíróságon is.)

„Nem azt mondtam, hogy bűncselekményt követett el”

Füssy Angéla a vallomástételt vállalta, és rövid, összefüggő előadással kezdte, amely rögtön a Telex-nyilatkozatra válaszolt. „Ügyvéd úr úgy fogalmazott, hogy beismerő vallomást tettem, amikor úgy nyilatkoztam a Telexnek, hogy nem állítottam azt, hogy amit a művész úr elkövetett, az bűncselekmény lenne. Ezt most is így gondolom.” Hozzátette: a korábbi Btk. a homoszexuális kapcsolatok esetében 18 év alatt büntetendővé tette a szexuális kapcsolatot, a mai szabályok szerint azonban „egy 18 év alatti fiatallal nem feltétlenül jelent bűncselekményt a szexuális kapcsolat”. „Tehát én nem azt mondtam, hogy ő egyértelműen bűncselekményt követett el. Azt, hogy fiatalkorú fiúkkal szexuális kapcsolatot folytatott hosszú időn keresztül, és ezt az egész művészvilág tudja – ezt fenntartom. És ezt akkor is fenntartom, ha a bírónő akárhány évre elítél. Mert ez az igazság.”

Források: Király Tamás, a meg nem jelent HVG-cikk – és a be nem csatolt vallomások

A bíró ezután a magánvád tárgyává tett közlésekről kérdezte. Füssy megerősítette, hogy megosztotta Dúró Dóra nyílt levelét, és hogy a 2024. november 8-án megjelent, „Elfelejtett áldozatok, elhallgatott abúzusok – a Varnus-ügy” című Magyar Jelen-cikke „teljes mértékig” a valóságnak megfelel. Arra a kérdésre, milyen oknyomozó munka alapján írta a cikket, azt válaszolta, hogy a történet alapja „évekkel korábban” keletkezett: Király Tamáshoz, a Hit Rádió munkatársához jutott el egy állítólagos áldozat és a HVG közötti levelezés, valamint a HVG 2017-ben meg nem jelentetett cikke; ezt az anyagot Király Tamástól kapta meg. A cikk megírásakor személyesen egyik állítólagos áldozattal sem sikerült kapcsolatba lépnie, a videóban emlegetett rokonnal sem beszélt; vele Király Tamás folytatott személyes beszélgetést, ezért Füssy őt kívánja tanúként meghallgattatni.

A kihallgatás egyik legfontosabb momentuma az volt, amikor Füssy Angéla maga jelentette be, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokat nem fogja a bíróság elé tárni. Elmondása szerint az oknyomozó munka során több áldozat megszólalt, kettőjükkel stúdióban felvett videóinterjú is készült, ám az érintettek – részben a családjuk nyomására – utóbb úgy döntöttek, nem vállalják a nyilvánosságot. „Bírónő, én megtehetném, becsatolhatnék ide bizonyítékként mindent. Videóinterjút, nevet, mindent becsatolhatnék. És tudja, miért nem fogom megtenni? Azért, mert ha egyszer ők azt mondták, hogy nem akarnak megszégyenülni… akkor én nem tehetem meg, hogy mégis beleállítom őket. Ha ők meggondolták magukat és kiálltak ebből a történetből, akkor nem okozhatok nekik újabb sérülést.” Füssy szerint így „gyakorlatilag az áldozatok helyett” áll a bíróság előtt, de nem fogja azt mondani, hogy nem igaz, amit neki elmondtak: „Az majd az ő lelkiismeretükön múlik, hogy amikor a bírónő esetleg azt mondja, hogy egy év fogház, akkor… ők fogják azt mondani, hogy van az a határ, ahol nem mehet tovább”.

A bíró ezen a ponton közbeszólt: „Ne haragudjon, de én hallgatom meg vádlottként. Rám nézzen, mert én vezetem a tárgyalást, és tulajdonképpen én hozom meg a döntést. Nekem egy tényállást kell megállapítanom, és annak alapján hozom meg a döntésemet”.

A videóban elhangzott, a rokonra vonatkozó állításokról Füssy azt mondta: a „tolvajkergetős” történetnél ő nem volt jelen, azt riporterként Bánsági Andor mesélte el neki, ő pedig látta a rokon egykori barátnője által írt üzeneteket, amelyeket be tudnak csatolni. Ekkor hangzott el az is, hogy a rokont – Füssy szerint – évek óta körözik. dr. Jakabovits Péter tiltakozott, hogy ennek „az égadta világon semmi köze ehhez az eljáráshoz”, és ez „megint az elsőrendű vádlott rosszindulata”.

Keresztkérdések: megkereste-e Varnust, megkereste-e a rokont?

A magánvádló jogi képviselőjének kérdései a forrásellenőrzésre irányultak, és a tárgyalás legélesebb szóváltásait hozták. dr. Jakabovits Péter először azt kérdezte, kitől szerezte meg a meg nem jelent HVG-cikket (válasz: Király Tamástól), majd azt, hogy oknyomozó újságíróként próbált-e informálódni arról, miért nem jelent meg évekig a cikk. Füssy szerint írt a HVG-nek, de nem kapott választ, a HVG később nyilvános közleményben, sajtóetikai és szakmai okokra hivatkozva indokolta a döntést, amikor a Magyar Jelen felszólította. A bíró kérte, hogy ezt a közleményt a következő tárgyalásra csatolják be.

Ezt követte a kulcskérdés: megkérdezte-e Varnus Xavért, mielőtt megjelentette az írásokat és közzétette a beszélgetést? Füssy szerint „minden létező nyilvánosan elérhető forráson” írt neki – a honlapján és a hivatalos Facebook-oldalán keresztül –, és ezeket be is fogja csatolni. dr. Jakabovits visszakérdezett: honnan tudja, hogy ki kezeli a hivatalos Facebook-oldalt, és mennyire fér hozzá a művész? Füssy szerint amikor egy közismert személynek honlapja és közösségi oldalai vannak, amelyeken maga is kommunikál, egy újságírónak nem kötelessége „kinyomoztatni” a telefonszámát vagy a lakcímét: „Én jóhiszeműen jártam el, és ezeken a forrásokon megkérdeztem”.

Arra a kérdésre, hogy a rokonnal felvette-e a kapcsolatot, Füssy azt válaszolta, hogy a közösségi oldalán írt neki, de mivel a fiatalembert „évek óta körözik”, nem tudhatja, hol tartózkodik, ha tudná, újságíróként kötelessége lenne értesíteni a hatóságokat. „Milyen bűncselekmények?” – kérdezte a jogi képviselő. „Ez nem tartozik ide” – vágta rá Füssy, majd a szóváltás személyeskedésbe csúszott: „Sokkal jobban [tudom], mint maga” – mondta a jogi képviselőnek arra a felvetésre, hogy nem érti, hogyan működik a körözés.

dr. Jakabovits ezután azt kérdezte, olvasott-e valaha olyan bírósági ítéletet, amely Varnus Xavért bűnösnek mondta ki bármiben. Füssy: „A kérdését sem értem. Ahogy mondtam: ez erkölcsileg súlyosan elítélendő, de nem bűncselekmény. Ha nem bűncselekmény, hogyan lenne erről bírósági ítélet?” A képviselő észrevételként jegyzőkönyveztette, hogy a vádlott „folyamatosan bűnösként hivatkozik” az ügyfelére a cikkeiben és a YouTube-beszélgetésben, holott elmarasztaló ítélettel soha nem találkozott. Füssy erre: „Nem, nem azt állítom. Azt állítom, amit itt, ezen bíróság előtt is állítok, hogy fiatalkorú fiúkkal szexuális kapcsolatot folytatott, és ezek a fiatalkorú fiúk egytől egyig tönkrementek lelkileg. Ezt ebben a pillanatban is állítom, és most is állítom”.

A jogi képviselő második észrevétele az életkorra vonatkozott: a vádlottak végig gyermekkorú sértettekről beszéltek, márpedig ha a sértett gyermekkorú lett volna, az bűncselekmény. Füssy szerint ő „mindvégig tizenévesekről” beszélt, „még arról is vitatkoztunk a művész úrral, hogy Csiszler Attila vajon 15 vagy 18 éves volt”, ő az államgondozásból utcára került fiatalokat is gyereknek nevezi, „mert mindegyik belül örökre gyerek marad”, nem a jogi értelemben vett korhatár szerint. A szóváltás itt olyan hangossá vált, hogy a bíró leállította: „Várjon! Most mindenki legyen nagyon csendben! Egyszerre egy beszél, nem lehet így jegyzőkönyvet vezetni” – majd a jegyzőkönyvvezetőhöz fordult: „Sikerült valamit írni? Meddig jutottál?” Amikor a hangoskodás nem csillapodott, kilátásba helyezte a rendbírságot: „Mindenkit meg fogok bírságolni!” Füssy Angéla erre bejelentette, hogy a magánvádló képviselőjének további kérdéseire nem válaszol: „Tisztességes kérdésekre hajlandó vagyok az utolsó pillanatig válaszolni, de ilyen kérdésekre nem!”

Varnus válasza: a kanadai kapcsolat

A bíró ezután a magánvádlónak adott szót észrevételre, és Varnus Xavér itt olyasmit mondott el, ami a tárgyalás talán legtöbbet idézett mondata lesz. A meg nem jelent HVG-cikk – mondta – tudomása szerint azért készült, mert személyes érintettség állt fenn a HVG újságírója és az „úgynevezett áldozat” között. „A valóságban az úgynevezett áldozat, akinek Füssy Angéla a nevét sem tudta felidézni, mert soha nem beszélt vele, valójában tizenhét éves korától két esztendőn keresztül az élettársam volt Kanadában, ahol egyébként azokban az esztendőkben a beleegyezési korhatár 14 év volt, és teljesen normális dolog volt, hogy egy tizenhét éves és egy akkor 28 éves ember érzelmi kapcsolatban él. Ez egy teljesen normális, általános kapcsolat volt.” Az, hogy valaki „20-25 évvel későbbi sértettségből vagy megbántottságból” elmondott ebből valamit egy újságírónak, Varnus szerint a HVG-nél sajtóetikai és szakmai megfontolásból nem bizonyult megjelentethetőnek – állítása szerint az újságírót nem sokkal később el is távolították a szerkesztőségből. Varnus ezután a „gyermekkorú” kifejezésre tért rá: Füssy a videóban gyermekkorúnak nevezte az állítólagos áldozatot, a másodfokú bíróság pedig egyértelműen rögzítette, hogy ez kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményre utaló közlés, így „egy bűncselekménnyel vádolt meg, függetlenül attól, hogy a Telexben úgy nyilatkozott, hogy bűncselekményt nem állít”.

Füssy Angéla erre azt mondta: „Nagyon örülök annak, hogy eljutottunk ahhoz a lényegi ponthoz, hogy kvázi most már gyakorlatilag csak arról vitatkozunk, hogy egy 17 évessel Kanadában lehetett – akkor is, ha magyar volt”. Ha ez Kanadában rendben volt, akkor az, hogy valakit innen kellett Kanadába kivinni, szerinte más állítólagos áldozatról írt levelében is szerepel, „örülök neki, hogy a művész úr is beismerte, hogy 18 év alatti fiatalokkal…” – itt a bíró közbeszólt. Füssy a fiatalkorúakkal folytatott kapcsolatot „erkölcsileg, etikailag minden szempontból maximálisan elítélendőnek” nevezte, amely „akkoriban Magyarországon homoszexuális kapcsolatok esetében büntetendő is volt”.

„Ha gyermekkorút mondtam, abban hibáztam” – a részleges bocsánatkérés

A bíró ezt követően rákérdezett arra, hogy a videóban elismerten „gyermekkorúnak” titulálták a rokont, és hangsúlyozta: „nagyon nem mindegy, hogy egy YouTube-ra feltett riportban milyen szavak hangzanak el”, hiszen aki gyermekkorút hall, 14 év alattira gondol. Füssy először azt válaszolta, hogy ha ezt mondta a videóban, akkor „ebben a hevében” mondta, és ő nem az életkorokban gondolkodik, majd engedett: „Értem. Ha gyermekkorút mondtam, akkor abban hibáztam, és azért, hogy gyermekkorút mondtam, azért hajlandó vagyok bocsánatot kérni”. A bocsánatkérést rögvest korlátozta: „Az összes többiért már nem. Mert azt, hogy egyébként fiatalkorú fiúkkal folytatott szexuális kapcsolatot hosszú éveken keresztül, azt már – örülök neki – a művész úr sem tagadja.” Hozzátette, hogy ebben a körben akár helyreigazításra is hajlandó: „nem gyermekkorú, hanem fiatalkorú fiúkkal folytatott szexuális kapcsolatot”.

Füssy Angéla jelezte, hogy bizonyítási indítványai „nagy számban” vannak, ezeket a bíró a tárgyalás végére halasztotta.

Bánsági Andor kihallgatása

A Tolvajkergetők-eset: honnan ered az „unokatestvér” története

Bánsági Andor – a bűnügyi nyilvántartás szerint büntetlen előéletű; egy korábbi, a Tolvajkergetőkhöz kapcsolódó büntetőügyben próbára bocsátották – vallomást tett. Elmondta, hogy alapító tagja volt a Polgár Tamás által alapított és vezetett, biciklitolvajokat leleplező Tolvajkergetők nevű szervezetnek, amely a tetten ért tolvajokat a rendőrségnek adta át, és az akciókról népszerű YouTube-sorozatot készített. 2015 áprilisában egy lopott kerékpár GPS-jeladójának nyomát követve jutottak el Budakeszire, ahol – Bánsági szerint – a tolvaj, a videóban emlegetett rokon el is ismerte a lopást. A helyszínen ott volt a fiú testvére és édesapja is; Bánsági maga egy ideig nem volt jelen, mert a rendőrséget értesítette, majd visszaérkezett oda, ahol a fiú, Polgár Tamás és a csoport két további tagja a rendőrökre várt.

Bánsági előadása szerint a rendőrök érkezésére várva beszélgetés alakult ki, amelyben Polgár Tamás közölte a fiúval, hogy tettéért súlyos börtönbüntetés várhat rá, mert egyértelmű a kerékpárlopás. Ekkor a csoport egyik tagja megjegyzést tett a fiú frizurájára – hogy az „buzis” –, mire a fiú, „aki addig végig nyugodtan viselkedett, dühbe gurult és ránk támadt ezért a kijelentésért, és többünket is megütött”. Dulakodás alakult ki, amelyben mindkét oldalon voltak sérültek. Időközben megérkezett a fiú édesapja is. „Ezután az idősebb [rokon] elmondta, hogy azért ütött a fia, azért gurul dühbe erre a sértésre, mert őt homoszexuálisan zaklatták, és ezért nagyon felhúzza, ha valaki lebuzizza” – idézte fel Bánsági. „Ezt én hallottam, ezeket a kijelentéseket” – tette hozzá.

Bánsági szerint az édesapa a rendőrségen később úgy fogalmazott, hogy „egy közeli ismerős vagy rokon” zaklatta a fiát, és azt is elmondta, hogy a fiú emiatt kezdett kábítószert használni, s „kisiklott az élete”. Az édesapa időközben elhunyt, „úgyhogy őt nem tudjuk idézni”. A verekedés miatt a négy tolvajkergető ellen büntetőeljárás indult – a bírói kérdésre Bánsági pontosította: önbíráskodás helyett végül súlyos testi sértést állapítottak meg, mert a bíróság a „buzis haj” megjegyzés miatt nem fogadta el a jogos védelmet –, a tárgyalás 2017 elején volt. Polgár Tamás ekkor Facebook Messengeren beszélt a fiú akkori barátnőjével és az édesapjával, akik Bánsági szerint üzenetben azt állították, hogy az elkövető a jelen lévő Varnus Xavér volt, és hogy ő „tüntette el az idősebb rokont az otthonából”. Az üzenetekről képernyőmentések készültek, ezek Polgár Tamástól kerültek Bánságihoz. Amikor 2024 őszén a sajtóban „kipattantak” a Varnus-ügyek, Bánsági a Füssyvel folytatott magánbeszélgetésben említette, hogy vannak bizonyítékai, ezekről és a saját élményeiről beszélt a videóban. Bánsági a rokon magánéletére vonatkozó további feltételezéseket is előadott, amelyeket nem közlünk.

„Az ember megválogatja a szavait” – a bíró a gyermekkorú kifejezésről

A bíró Bánságit is szembesítette azzal, hogy a videóban gyermekkorú áldozatokról beszéltek. A vádlott szerint ezt így hallotta, de a „gyermekkorú” szerinte „elég képlékeny fogalom, mindenki másképp használja”: van, akinek a 18 év alatti, van, akinek a 14 év alatti, „egy szülőnek még a 17–20 éves gyermek is gyerek”. A bíró válasza: „Amikor egy sajtóorgánumban, egy podcastban beszél, vagy riportot készítenek önnel, akkor az ember megválogatja a szavait, mert annak van súlya. Nagyon nem mindegy, hogy milyen kontextusban mondom: ha egy riportban azt hallom, hogy gyermekkorú, mindig azt gondolom, hogy 14 év alatti gyermekről van szó”. Bánsági szerint ő „a szóhasználatot vette át” az akkor elhangzottakból, a bíró rögzítette: tehát nem tudta, hány éves volt a fiú, csak azt mondták, hogy gyerek volt, „és ezt így mondta tovább”.

Ellenőrizetlen forrás, Tomcat, és a Facebook-vita

dr. Jakabovits Péter azon kérdésére, hogy elhangzott-e a videóban Bánsági szájából, hogy Varnus „bűncselekményt követett el”, a vádlott azt válaszolta, megnézte a videót, felkészült a tárgyalásra, de erre a kérdésre nem kíván válaszolni. A képviselő észrevételként jegyzőkönyveztette, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a 2.Bpkf.83/2025/2. számú végzésében rögzítette a másodrendű vádlott ezen mondatát.

A következő kérdés ugyanaz volt, mint Füssynél: közzététel előtt felvette-e a kapcsolatot Varnusszal vagy a rokonnal, hogy tisztázza a kapott információt? „Nem, mert nem volt hozzá semmilyen elérhetőségünk” – mondta Bánsági. A jogi képviselő összefoglalta: tehát valakitől hallott információt terjesztett, anélkül, hogy meggyőződött volna a valóságtartalmáról. Bánsági szerint akik ezt mondták – az édesapa és a barátnő –, „számomra megbízható, hiteles személyek” voltak: „Az édesapa, aki a saját fiáról beszél, szerintem elég hiteles forrás.” „Én nem állítok, mert én nem voltam ott” – mondta később arra, hogy fejtse ki, hol, mikor és hogyan történt az állítólagos bűncselekmény. dr. Jakabovits arra is rákérdezett, ki az a barátnő – Bánsági szerint a neve az iratokban szerepel, a bíróság megidézheti –, majd megjegyezte, hogy a másik hivatkozott hírforrás, Polgár Tamás azonos azzal a Tomcattel „akit már sokszor jogerősen elítélt a bíróság”. Bánsági válasza: „Tomcatről beszélünk, igen”.

Varnus jogi képviselője azt is megkérdezte, próbáltak-e beszélni a fiú édesanyjával. Bánsági szerint ismerték a család címét, hiszen a lopott bicikli nyomkövetője oda vezetett, az édesanya Facebook-oldala pedig nyilvános – majd hosszasan fejtegette, milyen könnyű egyedi nevű személyt megtalálni a Facebookon. A bíró félbeszakította: „A személyes megjegyzéseket mellőzzük. Nem a piacon vagyunk, hanem egy bírósági tárgyaláson.” Arra a kérdésre, hogy a tolvajkergetők közül ki és miért „buzizta le” a fiút, Bánsági azt mondta, egy társuk a fiú „ecsetfrizurájára” tette a megjegyzést, hogy az „buzis”, azt, hogy ő maga elítéli-e a homoszexualitást, a bíró nem tartotta relevánsnak. Bánsági később külön kikérte magának, hogy bármi problémája lenne a homoszexualitással: elmondása szerint addig, amíg meg nem tudta, hogy Varnusnak „fiatal fiúkhoz volt köze”, kifejezetten rajongója volt, a lemezei is megvoltak, és egy stúdióbeszélgetésben ő igazította ki azt a kijelentést, hogy a legtöbb pedofil homoszexuális lenne.

Varnus Xavér észrevételében az időrendre hívta fel a figyelmet: azon a bizonyos estén az édesapa – ha egyáltalán mondott ilyet – nem nevezett meg senkit, a „közeli rokon” pedig évekkel később, a Messenger-üzenetekben bukkant fel; a húsz-harminc rokonból „logikai úton” egy személyre szűkíteni pedig különösen kérdéses egy olyan családban, amely nem volt összetartó. Amikor Varnus a „konteó” politikai hátteréről kezdett beszélni, a bíró leállította: „Ezt a politikát most hagyjuk. Így most egy valóságbizonyításba kezdtünk bele – az, hogy melyik kormány milyen volt, nem tartozik ide”.

Bánsági a vallomása végén azt fejtegette, hogy egy gyermekkori trauma hogyan tehet tönkre egy személyiséget: a fiú „politoxikomán drogfüggő lett, számos bűncselekményt követett el”, a tolvajkergetők perére sértettként előzetesből, bilincsben hozták, és jelenleg is eljárások folynak ellene. Varnus erre azt vetette fel, hogy a barátnő a 2010-es évek közepén, a fiú húszas éveiben volt vele kapcsolatban, így gyermekkori eseményről csak hallomásból tudhat. Bánsági szerint az ember a párjával „gyerekkori traumákat is megbeszél”. dr. Jakabovits közbevágott: honnan tudja, hogy ez egy intim kapcsolat közepette hangzott el? A vita ezután („magának volt már intim kapcsolata?”) személyeskedésbe csúszott; a bíró közölte, hogy a vádlott nem köteles válaszolni, és lezárta a témát: „Tényleg a fától nem fogom látni az erdőt” – tette hozzá.

A rokon édesanyjának tanúvallomása: „Kizárt dolog”

A magánvádló indítványára a bíróság tanúként hallgatta ki a videóban áldozatként emlegetett fiatalember édesanyját. A tanú kérte adatai zárt kezelését, és nem járult hozzá ahhoz, hogy a sajtó róla kép- és hangfelvételt készítsen. A vádlottakkal nem áll perben, haragban, rokonságban; Varnus Xavérral rokoni kapcsolatban van: volt férjének édesanyja és Varnus édesapja testvérek voltak. Két fia van, az 1989-ben született kisebbik az, akiről a videó szól. A bíró kérdésére elmondta: Varnusszal ritkán, de találkoztak, a kapcsolatot a család tartotta. Ezután a bíró feltette a döntő kérdést: tudomása volt-e arról, hogy Varnus Xavér a fiát zaklatta, vagy bármiféle szexuális módon közeledett hozzá? „Kizárt dolog” – válaszolta a tanú.

A tanú szerint a fiának soha nem voltak problémái Varnusszal, a férje és Varnus között egyetlen apró, autóajtó miatti nézeteltérés volt, de utána is jóban voltak, kölcsönösen hívták egymást. A bíró kérdésére, hangzott-e el a férje szájából, hogy a fia azért reagál dühvel a „buzizásra”, mert gyerekkori trauma érte, a tanú azt válaszolta: ha Xavérról lenne szó, „szó sincs róla”; ha bármi ilyen történt volna, édesanyaként tudnia kellett volna róla, a fiának az iskolában sem volt ilyen problémája. Néhai férje sem mondott soha ilyet: „A férjem elmondta volna nekem. Soha nem volt nálunk ilyen probléma. Andrásnak mindig lányai voltak.” A fia és Varnus most is beszélő viszonyban vannak, „nagyon jóban vannak”. A magánvádló képviselőjének kérdésére elmondta, hogy a fia 15–16 éves lehetett, amikor először találkozott Varnusszal egy legalább ötvenfős családi összejövetelen, ahol „mindenki együtt volt”.

A vádlottak kérdései a fiú kamaszkori problémáira, kábítószer-használatára, két rehabilitációs kezelésére, egykori barátnőire és a tolvajkergetőkkel történt incidensre irányultak. A tanú a biciklis esetet másként adta elő, mint Bánsági: a fia hajnalban a Duna-parton talált egy gazdátlan biciklit, a rendőrök hazaküldték, lopás miatt nem ítélték el. A verekedést a tanú a férje kamerájának felvételén látta, és azt mondta, a fiát „szétverték”: kiesett a foga, a bordái is sérültek, pszichiátriára került. Bánsági erre a tanúnak szegezte, hogy a férje a helyszínen – az ő füle hallatára – a zaklatással magyarázta a fia kitörését: „Akkor ön szerint az édesapa csak kitalálta ezt, hogy mentse a fiát?” A tanú szerint ő otthon, a konyhában volt, az eseményeket a férje kameráján át látta; ilyet sem a férje, sem a fia nem mondott neki soha. dr. Jakabovits Péter tiltakozott: „Ezek az önök feltételezései, nem kérdeznek a tanútól, hanem mondják a vallomását”. Az egykori barátnőről – akire a vádlottak forrásként hivatkoznak, és aki kecskeméti lakos – a tanú azt mondta, a szakítás rossz viszonyban, a lány részéről sérelmekkel végződött, és a lány „minden pénzre ugrik”; arra a kérdésre, hogy ezek szerint a lány hazudott, azt felelte: „Nem hiszem, hogy az Emese ilyet mondott volna neki”.

Bizonyítási indítványok és a folytatás: december 3.

A tanú távozása után a bíró a bizonyítási indítványokat kérdezte. Varnus Xavér ügyvédje közölte, hogy a magánvádló korábban indítványozta a rokon tanúkénti kihallgatását, és ezt most is fenntartja, azzal, hogy a fiatalember hosszabb ideje életvitelszerűen külföldön él és dolgozik, nemrég súlyos balesete volt, ezért Magyarországra nem fog jönni, de telekommunikációs eszköz útján kihallgatható. Ugyanakkor hozzátette: a magánvádló jogi képviselőjének álláspontja szerint a tényállás „aggálytalanul megállapítható már a most rendelkezésre álló iratokból is”, a jogkövetkeztetés levonható, ezért ha a bíróság nem ragaszkodik a rokon kihallgatásához, ők sem ragaszkodnak hozzá. A bíró rövidre zárta: „Ezt hadd döntsem már el én, jó? … Én szeretném kihallgatni”.

A bíró felszólította a feleket, hogy 15 napon belül jelentsék be, kit kérnek megidézni, idézhető lakcímmel vagy e-mail-címmel. Füssy Angéla Király Tamást, Bánsági Andor Polgár Tamást és a rokon egykori barátnőjét kívánja tanúként meghallgattatni. Füssy kérdésére – hogy a per tárgya kizárólag a rokonra vonatkozó közlés-e, vagy a cikkekben említett más fiatalkorú fiúk is – a bíró azt mondta: „Nem csak rá, igen. De ne húzzuk el, valami határt szabjunk”.

A következő tárgyalás időpontja 2026. december 3., 9 óra, helyszíne a Pesti Központi Kerületi Bíróság földszint 5-ös tárgyalóterme, amelyben távmeghallgatásra alkalmas eszköz van. A bíró megjegyezte: „hiába jelenti be, látja, milyen nehezen kapok távmeghallgatót… digitális bíróság, de sehova nem haladunk”. A hiányzó iratokat a bíróság a Budaörsi Járásbíróságtól kéri be.

Mit jelent mindez? Elkezdődött a valóságbizonyítás

A tárgyalás legfontosabb jogi fejleménye az, amit a bíró maga mondott ki egy közbevetésben: „most egy valóságbizonyításba kezdtünk bele”. A vádlottak nem tagadják a közléseket – Füssy Angéla a bíróság előtt szó szerint megismételte őket –, hanem azok valóságára hivatkoznak. A Btk. 229. §-a szerint a rágalmazás miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul, feltéve, hogy a tény állítását vagy híresztelését közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. A bizonyítás terhe ebben a körben gyakorlatilag a vádlottakon van: nekik kell igazolniuk, hogy a videóban a konkrét rokonról közölt tényállítás – zaklatás, megrontás, szexuális bántalmazás – megfelel a valóságnak.

Ehhez képest az első tárgyaláson a következő kép rajzolódott ki:

• Az állítólagos sértett édesanyja kizártnak nevezte a zaklatást, és tagadta, hogy néhai férje – a vádlottak egyetlen közvetlen forrása – valaha ilyet mondott volna neki.
• A vádlottak forrásai közvetettek: az elhunyt édesapa évekkel ezelőtti, verekedés utáni kijelentése, egy egykori barátnő üzenetei, Polgár Tamás Messenger-beszélgetéseiről készült képernyőmentések, valamint Király Tamás közlései. Egyik vádlott sem beszélt a rokonnal vagy Varnusszal a közzététel előtt.
• Füssy Angéla kifejezetten bejelentette, hogy az általa emlegetett további áldozatok felvett vallomásait és neveit nem csatolja be. Ezek így a valóságbizonyításban nem használhatók fel.
• A „gyermekkorú” kifejezés – amelyet a másodfokú végzés a bűncselekményre utaló tartalom miatt emelt ki – mindkét vádlott szerint tévesen hangzott el, Füssy ezért hajlandó lenne bocsánatot kérni és helyreigazítani, minden más állítását fenntartja.
• A magánvádló a tárgyaláson maga adta elő a HVG-cikk hátterét: egy kanadai kapcsolatot egy fiatalemberrel. Ezt a védelem azonnal a saját állításának igazolásaként értelmezte. A per tárgya azonban a november 17-i videóban a rokonról közölt állítás, nem a kanadai történet.
• A döntő tanú a rokon maga lesz, akit a bíróság távmeghallgatással kíván kihallgatni. Varnus szerint a fiatalember tagadja a zaklatást, a vádlottak ezt a barátnő és az időközben elhunyt apa közléseivel kívánják cáfolni.

A bűnösség kérdésében a bíróság nem döntött, és a mértékes indítvány tárgytalanná vált. A tárgyalás hangulatát a bíró többszöri rendreutasítása és a rendbírság kilátásba helyezése jellemezte, a magánvádló jogi képviselője és Füssy Angéla között a kérdezés személyeskedésbe torkollott, Füssy pedig megtagadta a további válaszadást. Az ügy folytatása december 3-án, a rokon és a bejelentett tanúk meghallgatásával várható.

Az első tárgyalás menete

Szakasz	Mi történt?	Jelentősége
Megnyitás	Jelenlét rögzítése; a sajtó jelenlétének megállapítása; az ügyek szétválásának tisztázása (Dúró Dóra: felfüggesztve; Gyimesiné Nyulassy Beatrix: külön eljárás)	A per csak Füssy Angéla és Bánsági Andor ellen folyik
Békítés	Füssy: „Miért kellene bocsánatot kérnem?”	Nincs egyezség, érdemi tárgyalás
Vádismertetés	Btk. 226. § (1), (2) a)–c); mértékes indítvány beismerés esetére: 1 év fogház 2 év 6 hónapra felfüggesztve + 200 ezer Ft pénzbüntetés	Beismerés hiányában tárgytalan
Varnus Xavér tanúvallomása	A rokont 16 éves koráig nem ismerte; nincs harag a családban; koncertlemondások; Zeneakadémia levele csatolva	A magánvádló verziója és a sérelem
Füssy Angéla kihallgatása	Fenntartja állításait; források: Király Tamás, HVG-cikk; az áldozatok vallomásait nem csatolja; keresztkérdések; válaszmegtagadás; részleges bocsánatkérés a „gyermekkorú” szóért	A valóságbizonyítás kereteinek kijelölése
Bánsági Andor kihallgatása	A Tolvajkergetők-eset; az édesapa és a barátnő mint forrás; a „gyermekkorú” szóhasználat; Tomcat	A videóban elhangzottak eredete
Az édesanya tanúvallomása	„Kizárt dolog”; a férje soha nem mondott ilyet; a barátnő motivációi	A védelem egyetlen közvetlen forrásának cáfolata
Indítványok, elnapolás	A rokon távmeghallgatása; Király Tamás, Polgár Tamás, a barátnő; 15 napos határidő; folytatás december 3-án 9 órakor	A per második szakasza

Az ügy előzményeiről – a feljelentésről, a Budaörsi Járásbíróság megszüntető végzéséről, a Dr. Fazekas Ágnes vezette tanács hatályon kívül helyező döntéséről és a kapcsolódó, jogerős sajtóhelyreigazítási perről – részletes elemzésünk itt olvasható: Varnus–Füssy büntetőper: Dr. Fazekas Ágnes – törvényszéki bíró, aki bíróság elé „állította” Füssy Angélát.

Esélylatolgatás – szerkesztőségi vélemény

A per tárgya szűk: az, hogy Varnus Xavér a videóban emlegetett rokonát zaklatta, megrontotta és szexuálisan bántalmazta-e. Ezt a konkrét állítást a vádlottaknak kell bizonyítaniuk, és az első tárgyalás után erre kevés esélyt látunk. A vádlottak egyetlen közvetlen forrása a rokon időközben elhunyt édesapja, akinek a helyszínen tett, évekkel ezelőtti kijelentését Bánsági Andor saját elmondása szerint is úgy hallotta, hogy az apa akkor senkit nem nevezett meg. A „közeli rokon” megjelölés csak később, Messenger-üzenetekben bukkant fel, a Polgár Tamás által készített képernyőmentéseken. Az édesanya tanúként tagadta, hogy férje valaha ilyet mondott volna, és kizártnak nevezte a zaklatást. A másik forrás, az egykori barátnő, a fiú húszas éveiben volt vele kapcsolatban, tehát gyermekkori eseményről csak hallomásból tudhat, és az édesanya vallomása szerint anyagi és érzelmi indítéka is lehet a rosszindulatra. Ha a rokon december 3-án a távmeghallgatáson maga is tagadja a zaklatást – Varnus és az édesanya szerint ma is jó viszonyban vannak –, a valóságbizonyítás ezen a ponton összeomlik.

Füssy Angéla a saját helyzetét a tárgyaláson tovább rontotta. Bejelentette, hogy az általa emlegetett áldozatok felvett vallomásait nem csatolja be, így azok a perben nem léteznek. Elismerte, hogy a „gyermekkorú” kifejezés hibás volt, ami éppen az a mondat, amely miatt a másodfokú bíróság bűncselekményre utaló közlésnek minősítette a videót. Megtagadta a válaszadást a magánvádló képviselőjének kérdéseire, és a bíró felé is többször úgy fogalmazott, mintha nem a bíróságnak, hanem a nyilvánosságnak beszélne. Az „akkor is fenntartom, ha akárhány évre elítél” mondat morálisan erős, jogilag azonban azt üzeni a bíróságnak, hogy a vádlott a bizonyítékoktól függetlenül ragaszkodik az állításához.

A magánvádló oldalán a tárgyalás legnagyobb meglepetése egyben a legnagyobb kockázat: Varnus Xavér maga adta elő, hogy Kanadában két évig egy tizenéves fiatalemberrel élt együtt. Ez a mondat a nyilvánosság előtt a vádlottak narratíváját erősíti, és Füssy Angéla így is értelmezte. A perben azonban másról van szó. A kanadai kapcsolat – ha az ottani beleegyezési korhatár felett történt – nem bűncselekmény, és semmit nem bizonyít a rokonra vonatkozó állításról. Legfeljebb arra alkalmas, hogy a bíróság a Btk. 229. § szerinti közérdeket – tehát azt, hogy a téma nyilvános tárgyalását közérdek indokolta – könnyebben megállapítsa, ami a valóságbizonyítás elrendelésének feltétele, nem pedig a sikere. A bíró által jelzett tágabb tárgykör – „nem csak a rokonra” – kaput nyit a vádlottaknak más fiúk történetére, de a bíró ennek azonnal határt is szabott, és Király Tamás várható vallomása ugyanabból a közvetett, HVG-nél már egyszer elvetett forráskörből merít.

A magánvádló gyengébb pontja a minősítés. Az aljas indok vagy cél bizonyítása közéleti témájú újságírói közlésnél nehéz, a jelentős érdeksérelem pedig részben vitatható: a Zeneakadémia saját közlése szerint a bejelentett tüntetés miatt mondta le a koncertet, nem a vádlottak videója miatt. Elképzelhető ezért, hogy a bíróság a rágalmazást megállapítja, de nem minden minősítő körülménnyel.

Összegezve: az eddigi bizonyítékok alapján a rokonra vonatkozó közlés miatt a bűnösség megállapítását tartjuk a valószínűbb kimenetelnek mindkét vádlottnál, Bánsági Andor esetében enyhébb megítéléssel, mert ő következetesen mások közléseként, saját tapasztalataira hivatkozva adta elő a történetet, és büntetlen előéletű. Füssy Angélánál a visszaeső-bűnismétlő rágalmazó minősítés, többi folyamatban lévő rágalmazási ügy és a bűnügyi nyilvántartás bejegyzései a büntetés kiszabásánál számíthatnak, a magánvádló által beismerés esetére indítványozott felfüggesztett fogház tárgyalás utáni ítéletnél sem zárható ki, de reálisabbnak – a békéscsabai jogerős ítéletéhez hasonlóan – a pénzbüntetést tartjuk. Ez a kép egyetlen ponton fordulhat meg: ha a rokon a bíróság előtt megerősíti a zaklatást. Erre az első tárgyaláson semmi nem utalt és a Varnus Xavér által a tárgyaláson említett, rokon által készített felvételen cáfolja a vádlottak által állítottakat, avagy a tanú várhatóan nem fog ezzel ellentétes tanúvallomást tenni.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mi történt Füssy Angéla és Bánsági Andor büntetőperének első tárgyalásán? A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2026. szeptember 11-én dr. Szabó Eszter bíró megkezdte a Varnus Xavér magánvádja alapján indult rágalmazási per tárgyalását. A békítés nem sikerült, a bíróság kihallgatta a magánvádlót, mindkét vádlottat és a videóban áldozatként emlegetett rokon édesanyját, majd december 3-ára elnapolta a tárgyalást.

Bocsánatot kért Füssy Angéla? Nem. A bíró békítési kísérletére azt válaszolta: „Miért kellene bocsánatot kérnem?” Egyetlen ponton engedett: a „gyermekkorú” kifejezés használatáért hajlandó lenne bocsánatot kérni és helyreigazítani, mert szerinte a rokon fiatalkorú, nem gyermekkorú volt. Minden más állítását fenntartotta.

Milyen büntetést kér a magánvádló? A tárgyaláson dr. Jakabovits Péter beismerés esetére egy év fogházbüntetést – két év hat hónap próbaidőre felfüggesztve – és 100 napi tétel, napi 2000 forintos, azaz 200 ezer forint pénzbüntetést indítványozott mindkét vádlottal szemben. Mivel a vádlottak nem ismerték be a bűnösségüket, ez a mértékes indítvány tárgytalan; a feljelentésben eredetileg közérdekű munkát, ötmillió forint pénzbüntetést és Füssy esetében foglalkozástól eltiltást kértek.

Mit mondott a rokon édesanyja? Tanúként azt vallotta, hogy kizártnak tartja, hogy Varnus Xavér zaklatta volna a fiát; ha ilyen történt volna, tudnia kellett volna róla, és néhai férje soha nem mondott neki ilyet. A fia és Varnus ma is jó viszonyban vannak.

Honnan származik a videóban elhangzott állítás? Bánsági Andor szerint egy 2015 körüli, a Tolvajkergetők nevű csoport által elfogott biciklitolvaj körüli verekedés után a fiú édesapja azt mondta, a fiát „homoszexuálisan zaklatták”; a rokon neve később, a fiú egykori barátnőjének és az apának Polgár Tamással (Tomcat) folytatott Messenger-üzeneteiben merült fel. Az apa azóta meghalt. Füssy Angéla a saját cikkéhez Király Tamástól kapott anyagot, köztük a HVG 2017-ben meg nem jelentetett cikkét.

Miért nem csatolja be Füssy Angéla az általa emlegetett áldozatok vallomásait? Saját elmondása szerint azért, mert az érintettek – részben a családjuk nyomására – visszaléptek, és nem akarják vállalni a nyilvánosságot; ő nem akar nekik „újabb sérülést” okozni. Ezek a bizonyítékok így a perben nem használhatók fel.

Mit jelent a valóságbizonyítás ebben a perben? A Btk. 229. §-a alapján a rágalmazás miatt nem büntethető, akinek a becsületsértő tényállítása valónak bizonyul, ha a közlést közérdek vagy jogos magánérdek indokolta. A vádlottaknak tehát azt kellene bizonyítaniuk, hogy Varnus a videóban emlegetett rokont zaklatta, megrontotta, szexuálisan bántalmazta. Az általános hivatkozás más, meg nem nevezett áldozatokra ehhez nem elegendő.

Elítélték Füssy Angélát vagy Bánsági Andort? Nem. A bíróság a bűnösség kérdésében nem döntött, az eljárás folytatódik. A vádlottakat az ártatlanság vélelme megilleti.

Mikor és hogyan folytatódik a per? 2026. december 3-án 9 órakor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság földszint 5-ös tárgyalótermében. A bíróság a külföldön élő rokont távmeghallgatással kívánja kihallgatni; a felek 15 napon belül jelenthetik be további tanúikat (Király Tamás, Polgár Tamás, a rokon egykori barátnője).