Mintegy 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban Magyarországon, és a kormány saját jelentése szerint a rendszer, amelynek védenie kellene őket, „2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott”. A Szociális és Családügyi Minisztérium 220 oldalas gyermekvédelmi diagnózisa két korábbi, érdemben nyilvánosságra nem hozott vizsgálatot is feltár. Az egyiket a kegyelmi botrány után, 2024 tavaszán végezték 467 gyermekotthonban, lakásotthonban és befogadó otthonban; ebben szerepel, hogy Bács-Kiskun megyében gyerekek élelemért cserébe váltak szexuális visszaélés áldozatává. A másikat a Belügyminisztérium készítette 2026 februárjában, majd Pintér Sándor belügyminiszter „nem nyilvánosnak” minősítette. A jelentés következtetése: a korábbi vezetés évek óta tudott a problémákról, érdemi reform mégsem történt.
Cikkünk a Szociális és Családügyi Minisztérium Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkársága által 2026. szeptember 12-én nyilvánosságra hozott, „Hogyan jutottunk idáig? A gyermekvédelmi rendszer aktuális helyzetének diagnózisa” című jelentésen alapul; a zárójeles oldalszámok a jelentés nyomtatott oldalszámaira utalnak. A dokumentum a 2026-os kormányváltás után, az új kormány megbízásából készült, és több ponton élesen bírálja az előző kormányzat ágazati vezetését; ezt a politikai kontextust az olvasónak érdemes szem előtt tartania. A számadatokat a jelentésben megjelölt forrásokkal (KSH, OGYSZ, SZGYF, Magyar Államkincstár) együtt közöljük. A jelentésben idézett gyerekek és szakemberek névtelenek.
„A kríziskezelés számít alapműködésnek”
A jelentést Magyar Péter miniszterelnök, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter és dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár mutatta be 2026. szeptember 12-én, a budapesti Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskolában – abban az intézményben, amelyet a cikkünkben később ismertetett BM-jelentés is vizsgált. A dokumentum a május és augusztus között zajlott felmérés első szakaszát összegzi. Az államtitkárság munkatársai 12 megyében 18 intézményt kerestek fel, mintegy félezer szakemberrel találkoztak, és közel száz órányi beszélgetést folytattak. A felmérést a KSH, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) adataival egészítették ki. (Megjegyzés: a jelentés bevezetője 18, a vezetői összefoglalója 19 meglátogatott intézményről vagy szakmai egységről ír.)
A szerzők szerint a magyar gyermekvédelem 2026-ra olyan állapotba jutott, „hogy a kríziskezelés számít alapműködésnek, és a megfelelő szolgáltatás lett a kivétel” (1. o.). A rendszer tényleges összeomlását a jelentés szerint „kizárólag egyes szakemberek személyes hivatástudata, elkötelezettsége, többletmunkája és kitartása” akadályozza meg (7. o.).
Egyre több veszélyeztetett gyerek, egyre kevesebb hely
A KSH adatai szerint 2025 végén 129 749 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, öt év alatt 14,5 százalékkal többet, mint 2020-ban (113 332). Ez a magyarországi gyerekek közel 8 százaléka. Védelembe vétel alatt 33 691 gyerek állt, több mint háromszor annyi, mint 1998-ban. A gyermekvédelmi szakellátásban 2025 végén 20 843 kiskorú élt; az utógondozásban lévő fiatal felnőttekkel együtt 23 206 fő. Ezer azonos korú gyerekre 1998-ban 9, 2025-ben közel 13 szakellátott kiskorú jutott, miközben a gyereknépesség csökkent (41–43., 82. o.).
A jelentés szerint Magyarországon a gyerekek 1,4 százaléka él állami gondoskodásban, szemben az uniós nagyjából 1 százalékos átlaggal, az osztrák 0,8 és a svéd 0,66 százalékkal (4. o.). Egy gyerek gyermekotthoni vagy nevelőszülői elhelyezése évi mintegy 8 millió forintjába kerül az államnak (5. o.).
Az, hogy a szakellátottak száma 2023 után kissé csökkent, a jelentés szerint nem javulás, hanem a rendszer „bedugulásának” jele. 2025-ben 1692-vel kevesebb engedélyezett férőhely volt, mint 2020-ban. Az OGYSZ 2024 júniusa óta vezetett nyilvántartása szerint havonta 1300–1500 gyerek várt arra, hogy kiemeljék az őt veszélyeztető környezetből, és nagyjából ugyanennyi arra, hogy a számára nem megfelelő gondozási helyről máshová kerüljön. A jelentés összesítése szerint mintegy 2500–2700 gyerek él olyan helyen, amely nem jó neki; a BM-jelentés adata szerint 2025-ben 2731 gyerek várt elhelyezésre, közülük 1341 még nem volt szakellátásban (82. o.). 2025-ben egy egyéves gyereknek átlagosan 105 napot kellett várnia gondozási helyre, többnyire kórházban; egy 14–17 évesnek 358-at, vagyis csaknem egy évet. Mintegy 300 kisgyerek jelenleg is kórházban várakozik (43–46., 62. o.).
A helyhiány miatt a gyerekeket gyakran más megyében helyezik el, a jelentés szerint akár 500 kilométerre a családjuktól. Pest megyéből a szakellátott gyerekek 52, Budapestről 47,6 százaléka él más megyében. Közben Pest megyében 878 más megyéből érkezett gyerek él, 937 Pest megyei gyerek pedig máshol (12., 46–47. o.).
Bezárt csoportok, eltűnő nevelőszülők
Az állami fenntartású intézményekben a szakemberhiány miatt bezárt gyerekcsoportok száma 2021 eleje óta több mint a duplájára nőtt: 43-ról 97-re 2026. július 31-ig. Emiatt 853 engedélyezett férőhely nem tud gyereket fogadni (45. o.). Az SZGYF intézményeiben 2025 végén a szakmai álláshelyek 17,2 százaléka volt betöltetlen, a szakmai kilépési fluktuáció pedig 24,1 százalék volt (60. o.).
A nevelőszülői hálózatokat 2019 és 2021 között teljes egészében egyházi fenntartókhoz szervezték ki; 2021. július 1. óta az állam nem működtet nevelőszülői hálózatot. A Magyar Államkincstár adatai szerint 2023 eleje és 2026 közepe között 10 százalékkal, 5604 főre csökkent a nevelőszülők száma, a nevelőszülői férőhelyek száma pedig 2505-tel, 17 639-re. A nevelőszülők 2026 januárjában megduplázott díjazása után is több nevelőszülő lépett ki, mint ahány belépett (8., 51–52. o.). A speciális szükségletű gyereket nevelő nevelőszülők száma 2021-ben 350 volt, 2024-ben és 2025-ben egy-egy (57. o.). A nevelőszülőknél élő gyerekek száma 2021 és 2025 között 15 589-ről 14 447-re csökkent, az állami gyermekotthonokban élőké viszont 5518-ról 6197-re nőtt. A jelentés szerint az egyházi hálózatokból kiszoruló gyerekek az állami otthonokba kerülnek (49. o.).
Romlik a hazakerülés esélye is. 2005-ben a szakellátásból kikerülő gyerekek 49,1 százaléka tért vissza a családjához, 2025-ben 29 százalékuk. Ugyanebben az időszakban a jogerős örökbefogadás miatti kikerülések aránya 25,3 százalékra emelkedett. Az örökbefogadások száma 2020 óta 54,4 százalékkal nőtt. 2025-re az örökbe fogadható gyerekek száma meghaladta a 2400-at, az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított személyeké 1500 alá csökkent (64., 69–70. o.).
Évi 17 ezer szökés, 800 gyerek tartósan eltűnve
A jelentés szerint évente átlagosan 17 ezer gyerek szökik meg, döntő többségük gyermekvédelmi intézményekből, és megközelítőleg 800 gyerek tartósan szökésben van (12–13. o.). A szökésből visszakerülő gyerekeket a helyhiány miatt gyakran életkortól és állapottól függetlenül, súlyosan traumatizált, szerhasználó vagy öngyilkossági késztetéssel küzdő társaikkal közös csoportba helyezik. Egy szakember így fogalmazott: „szerintem az egyetlen ésszerű dolog az a szökés a gyerekek számára. Én se maradnék ott.” (13. o.)
A szakemberek egybehangzó beszámolója szerint a szerhasználat egyre fiatalabbakat érint. Korábban a 16–17 évesekre volt jellemző, ma már általános, hogy 11–12 éves gyerekek kerülnek szerfüggőséggel szakellátásba (88. o.).
A 2024-es vizsgálat: élelemért szexuális visszaélés
2024. február 29-én, alig három héttel a kegyelmi botrány kirobbanása után a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára BM/7774/2024. számon utasította a kormányhivatalokat, hogy soron kívül ellenőrizzék az összes gyermekotthont, lakásotthont és befogadó otthont. A helyszíni ellenőrzések március 1. és április 30. között zajlottak, és 467 intézményre terjedtek ki. A kormány az ellenőrzéseket nyilvánosan meghirdette, eredményeikről azonban a diagnózis szerint csak „elnagyolt és sablonos összefoglalókat” adott közre. Teljes jelentést egyedül a Nógrád megyei kormányhivatal tett közzé (135–136. o.).
A diagnózis 17 megyei és a fővárosi kormányhivatal jelentéséből közöl kivonatot. A legsúlyosabb megállapítás Bács-Kiskun megyéből származik: a gyermekjogi képviselőhöz a gyerekek „folyamatosan és legtöbbször az étkezések mennyiségével kapcsolatban” fordultak panasszal, a bántalmazási ügyek vizsgálata pedig feltárta, hogy több gyerek élelemért cserébe egyezett bele szexuális visszaélésbe. Ezt a rendőrségi nyomozás is megerősítette (144–145. o.). A jelentés nem közli, hogy a bántalmazók felnőttek vagy kortársak voltak. Más megyékben a kormányhivatalok az élelmezésnél jellemzően „nem az élelem mennyisége, hanem az ahhoz való hozzájutás módja” miatt emeltek kifogást, például azért, mert vacsora után a gyerekek már nem juthattak ételhez (140. o.).
„A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a bántalmazott gyermekek élelemért cserébe alávetették magukat a bántalmazóknak.”
Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal jelentése, 2024 (idézi a gyermekvédelmi diagnózis, 145. o.)
A többi megyei jelentés is súlyos hiányosságokról számolt be:
- Budapest: a fővárosi SZGYF-intézményekben 252 bántalmazási esetet rögzítettek, ebből 31-ben tettek rendőrségi bejelentést. A bútorzat mintegy 90 százaléka selejtezésre szorult, 69 részlegből 22-t szakemberhiány miatt be kellett zárni. A szökések számáról két, egymásnak ellentmondó adat szerepel: 629 és 5149.
- Pest megye: 2023-tól 69 bántalmazási esetet regisztráltak 22 gyermekotthonban; ebből 15-öt (5 szexuális és 10 fizikai) a gondozási helyen dolgozó nevelők követtek el. Egy kivétellel minden esetben feljelentés és/vagy azonnali elbocsátás történt.
- Borsod-Abaúj-Zemplén: az SZGYF intézményeiből 344 gyerek összesen 3174 alkalommal távozott engedély nélkül.
- Baranya: két gyermekprostitúció-gyanús esetet találtak. Egy 12 férőhelyes befogadó otthonban 19 gyerek elhelyezésével számoltak.
A Fejér megyei kormányhivatal egy épület hat szobáját lezáratta baleset- és életveszély miatt (139–145. o.). A kormányhivatalok kötelező határozatokat hoztak és bírságokat szabtak ki; Pest megyében például 38 ellenőrzött telephelyből 37-nél indult hatósági eljárás (146–147. o.). Ezek az eszközök azonban a jelentés szerint nem oldották meg a problémát. a Fejér megyei kormányhivatal szavaival: „a szankciók nem oldják meg a problémát, csak elodázzák azt” (147. o.).
Mintegy másfél évvel később született egy – a diagnózis szavaival – „minimum intézkedés”: a 42/2025. (X. 30.) BM rendelet megemelte a gyermekotthonokban élők étkeztetésére, ruházkodására és zsebpénzére fordítható keretet. A rendelet az 1386/2025. (X. 21.) Korm. határozatot hajtotta végre, amely 17 milliárd forintot irányzott elő a gyermekvédelemre; ebből ezek az intézkedések mintegy 6,8 milliárdot tettek ki. A vizsgálatok eredményéből a diagnózis szerint ekkor sem hoztak nyilvánosságra semmit (136. o.).
A nem nyilvános BM-jelentés: 1500 forint a 4000 helyett
A második feltárt dokumentum a Belügyminisztérium 2026. február 19-én kelt ellenőrzési részjelentése. A vizsgálatot Pintér Sándor belügyminiszter rendelte el, a jelentést ő hagyta jóvá, majd „nem nyilvánosnak” minősítette. A vizsgálat a minisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárságára, az SZGYF-re, annak Pest vármegyei kirendeltségére és a budapesti Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskola nyolc telephelyére terjedt ki (76. o.).
A jelentés a diagnózis ismertetése szerint rögzíti, hogy:
- a vizsgált intézményben a napi ötszöri étkezésre gyerekenként ténylegesen mindössze 1500 forint jutott élelemre és nyersanyagra, holott a jogszabály 4000 forintot írt elő; a különbözetet az intézmény működtetésére fordították;
- a 6–7 ezer fős személyi állományból mintegy 1500 fő hiányzik;
- a vizsgált intézmény 227 álláshelyéből csak 100 volt betöltve, a 42 gyermekfelügyelő közül 20-nak nem volt meg az előírt szakképesítése;
- az intézményből 685 alkalommal távozott engedély nélkül kiskorú, 100 alkalommal 14 éven aluli; az intézmény ugyanakkor a jelentés szerint minden bántalmazási esetben eleget tett jelzési kötelezettségének;
- a bekerülő gyerekeknél gyakori a lappangó TBC, szifilisz és hepatitis B;
- az SZGYF-intézményekben 2024-ben 1985, 2025-ben 1964 bántalmazási esetet rögzítettek, a két évben országosan 2249 rendőrségi feljelentés történt;
- a Belső Ellenőrzési Főosztály 2024-re tervezett ellenőrzéseiből és tanácsadásaiból egy sem valósult meg (78–80. o.).
A BM-jelentés 67 intézkedési javaslatot fogalmazott meg. A választások után, 2026. május 7-i keltezéssel Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár aláírásával intézkedési terv készült, de már Pintér Sándor jóváhagyása nélkül. A terv 2027-es határidővel olyan feladatokat jelölt ki, mint a „leltározási szabályzat aktualizálása” és a bérrendezés „koncepcionális felmérése”. A diagnózis szerzői szerint az intézkedési terv olvasásakor az első szó, ami eszükbe jutott, „a cinizmus volt” (76. o.).
A jelentés egy lábjegyzete szerint az étkeztetési szolgáltatási szerződésre vonatkozó javaslat szerződéshosszabbítást írt elő azzal a szolgáltatóval, amelynek tulajdonosát 2026 júniusában egy korrupciós ügyben őrizetbe vették (83. o.). A szolgáltató nevét a dokumentum nem közli.
326 ezer forintos alapbér, havi 80 túlóra
A szakemberhiány egyik fő oka a jelentés szerint a bérezés. A diagnózis példája szerint egy 24 órás, többműszakos lakásotthoni munkát végző gyermekfelügyelő bruttó 326 ezer forintos alapbért kap – a jelentés szerint ez a garantált bérminimum szintje, saját bértáblázata alapján azonban ez a 2024-es szint volt, 2026-ban a garantált bérminimum 373 200 forint –, és mellé havi bruttó 150 ezer forint pótlékot. Mivel a túlóra- és éjszakai pótlékot csak az alapbérből számolják, a pótlékokkal „foltozott” bérrendszer a túlmunkát is alulfizeti (85–86. o.).
A szakemberek szerint egy gyermekfelügyelő 320 ezer forint nettót visz haza; egy toborzáson negyven jelentkezőből egy sem vállalta a munkát, amikor ezt meghallotta. Egy szociális munkás induló bére 430 ezer, egy pedagógusé 700 ezer forint. A gyermekfelügyelőknek „havi 80 túlórájuk van, ezzel lesz elfogadható a bérük” (14. o.). A gyermekvédelmi gyámi pótlék 2014 óta változatlan. A nem pedagógus munkakörök bérfejlesztése 2022 óta lényegében a minimálbér-emeléshez kötött; önálló, ágazatspecifikus döntés csak 2026 januárjában, 15 százalékos kiegészítő bérpótlék formájában született (84–86. o.).
A jelentés a 2024-ben bevezetett kifogástalan életvitel vizsgálatot is bírálja. A vezetői összefoglaló szerint ennek hatására „több ezer jó szakember hagyta el” a rendszert, az új munkatársak felvétele pedig legalább 2,5, akár 5–6 hónappal elhúzódik (11. o.). A BM-jelentés ugyanakkor csak arról számol be, hogy a vizsgálat 2024 végéig 7 jogviszony-megszüntetési kérelmet eredményezett (79. o.). A két adat közötti különbségre a diagnózis nem ad magyarázatot.
„Bántalmazó rendszerként működik”
A diagnózis egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a rendszerben a problémák jelzése jellemzően nem segítséget, hanem számonkérést von maga után. Emiatt eltűnik az őszinte kommunikáció, a nehézségek csak akkor válnak láthatóvá, amikor már krízissé súlyosodtak. A szerzők szerint ez „melegágya” az olyan ügyeknek, mint a bicskei vagy a Szőlő utcai. Az elmúlt hónapokban felszínre került bántalmazási ügyek a jelentés szerint azt mutatják, hogy a visszaélések bejelentésekor az „elsimítás”, az elhallgatás és „a releváns, lényeges dokumentumok eltüntetése” volt a reakció (16. o.).
„Ezért is fontos néven nevezni, hogy a gyermekvédelem sok szempontból bántalmazó rendszerként működik: sérülést és sérelmet okoz a vele kapcsolatba kerülő gyerekeknek és családoknak, de azoknak is, akik benne dolgoznak” – írják (16. o.).
Kik vezették az ágazatot?
A jelentés 5. melléklete név szerint felsorolja a hivatkozott ellenőrzésekkel kapcsolatban hivatalban lévő, illetve korábbi ágazati vezetőket. A jelentés felelősségüket egyenként nem állapítja meg:
- Pintér Sándor belügyminiszter (a szociális és gyermekvédelmi ágazat 2022 májusától tartozott a Belügyminisztériumhoz);
- Soltész Miklós (2010–2014), Czibere Károly (2014–2018) és Fülöp Attila (2018 májusától) szociális ügyekért, illetve gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárok;
- Simon Attila István helyettes államtitkár;
- Cséplőné Gönczi Veronika, az SZGYF főigazgatója (2023–2026);
- Erdei Sándor és Csipkés Attila, az OGYSZ vezetői (219. o.).
A 2024-es megyei jelentések címzettjei jellemzően Csizi Péter helyettes államtitkár és Fülöp Attila államtitkár voltak (137. o.).
A szerzők leszögezik, hogy a jelentés „elsődlegesen nem a politikai felelősség megállapításának szándékával készült”. Hozzáteszik azonban, hogy „a rendszer vezetői számára a brutális problémák és nehézségek már évek óta ismertek voltak” (11. o.). Arról, hogy a vizsgálat után másfél évvel is csak minimális intézkedés született, így fogalmaznak: „Az, hogy ez 2025-ben megtörténhetett, az a politikai és ágazati irányításnak a szégyene” (136. o.).
Kormányzati válasz és parlamenti vizsgálat
A kormány a jelentés bemutatásával egy időben 9,5 milliárd (több lapban kerekítve 10 milliárd) forintos gyermekvédelmi krízisprogramot jelentett be. Az Index beszámolója szerint ebből 6 milliárd szakmai programokra, 3,5 milliárd felújításokra jut. A jelentés második részét és a hozzá kapcsolódó szakpolitikai javaslatokat 2026 végére ígérik (19. o.). Gyurkó Szilvia a Telexnek adott interjújában úgy fogalmazott: „A magyar gyermekvédelem egy traumatizált rendszer, PTSD-s szakemberekkel kezdődik el a munka.”
Az Országgyűlés gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottsága, Diószegi Judit (Tisza) elnökletével, szeptember 16-i ülésén meghallgatta Gyurkó Szilviát. A bizottság döntött Novák Katalin, Balog Zoltán és Pintér Sándor volt miniszterek, valamint Soltész Miklós, Czibere Károly, Fülöp Attila, Rétvári Bence és Koncz Zsófia korábbi államtitkárok meghallgatásáról. Orbán Viktor volt miniszterelnök meghallgatására is javaslat született, erről a döntést elhalasztották. Az Index szerint a fideszes Panyi Miklós „alapvetően politikai akciónak” nevezte a javaslatot, a KDNP-s Juhász Hajnalka pedig „nagyon csúnya politikai húzásnak” az elnök asszony részéről.
A Fidesz frakcióvezetője, Bóka János szeptember 14-én a parlamentben politikai szempontból bírálta a bejelentést. A 444 beszámolója szerint azt mondta, Magyar Péter „eszközként használta a gyermekeket a választási kampányban, és eszközként használja most is”. A jelentés konkrét megállapításait azonban nem vitatta. A jelentésben név szerint említett volt vezetők – köztük Pintér Sándor és Fülöp Attila – érdemi, nyilvános reagálását a jelentés tartalmára cikkünk lezárásáig nem találtuk. Ha nyilatkoznak, álláspontjukat közöljük.
Amit a jelentés nem mond meg
A diagnózis egy hosszabb felmérés első szakasza: a terepmunka 12 megyére és 18 intézményre terjedt ki, a kvalitatív megállapítások anonim szakemberi beszámolókon alapulnak, és a látogatások novemberig folytatódnak. A 2024-es megyei jelentések nem egységes formátumban készültek, ezért adataik egymással csak korlátozottan vethetők össze; ezt a diagnózis maga is jelzi (137. o.). A nem nyilvános BM-jelentést és a megyei jelentéseket a minisztérium a diagnózisban csak kivonatosan, saját összefoglalásában ismerteti. A forrásdokumentumok teljes szövege nem nyilvános.
A szerzők szerint a legsürgetőbb feladat a szakemberek megtartása, a legsúlyosabb kapacitáshiányok felszámolása és a családmegtartó szolgáltatások megerősítése. A cél az, hogy „minden gyerek számára ténylegesen rendelkezésre álljon a biztonságos és megfelelő ellátás” (19. o.).
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mi a gyermekvédelmi diagnózis?
A Szociális és Családügyi Minisztérium Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárságának 220 oldalas jelentése, „Hogyan jutottunk idáig? A gyermekvédelmi rendszer aktuális helyzetének diagnózisa” címmel. A 2026 május–augusztusi felmérés első szakaszát összegzi, és 2026. szeptember 12-én hozták nyilvánosságra. A második rész 2026 végére várható.
Mi a jelentés fő megállapítása?
Hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott. A jelentés szerint ennek okai a tartós kapacitásvesztés, a központosított és lassú működés, a súlyos szakemberhiány és az alapellátás eszköztelensége. A rendszer működését a szerzők szerint ma már csak a benne dolgozó szakemberek személyes elkötelezettsége tartja fenn.
Hány gyerek érintett?
2025 végén 129 749 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, 33 691 állt védelembe vétel alatt, és 23 206 fő – köztük 20 843 kiskorú – élt a gyermekvédelmi szakellátásban. Havonta 1300–1500 gyerek várt arra, hogy bekerülhessen a szakellátásba.
Mit tárt fel a 2024-es kormányhivatali vizsgálat?
A kegyelmi botrány után, 2024 tavaszán 467 gyermekotthont ellenőriztek. A megyei jelentések elhasználódott, helyenként életveszélyes épületekről, súlyos szakemberhiányról, nagyszámú bántalmazásról és szökésről számoltak be. Bács-Kiskun megyében gyerekek élelemért cserébe váltak szexuális visszaélés áldozatává, amit a rendőrségi nyomozás megerősített. A teljes eredményt csak a Nógrád megyei kormányhivatal tette közzé.
Mi a nem nyilvános BM-jelentés?
A Belügyminisztérium 2026. február 19-i ellenőrzési részjelentése az SZGYF-ről és a budapesti Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központról. Pintér Sándor belügyminiszter rendelte el, majd „nem nyilvánosnak” minősítette. Ebben szerepel, hogy a vizsgált intézményben a jogszabályban előírt napi 4000 forint helyett gyerekenként 1500 forint jutott élelmezésre, és hogy a gyermekvédelmi állományból mintegy 1500 fő hiányzik.
Tudott a korábbi vezetés a problémákról?
A jelentés szerint igen: a 2024-es vizsgálatot maga a Belügyminisztérium rendelte el, a megyei jelentéseket az illetékes államtitkároknak címezték, a 2026-os BM-jelentést pedig a belügyminiszter hagyta jóvá. A diagnózis szerint ennek ellenére két évig elmaradt az érdemi reform. A volt vezetők álláspontját a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásain lehet majd megismerni.
Mennyit keres egy gyermekfelügyelő?
A jelentés példája szerint bruttó 326 ezer forint alapbért és havi bruttó 150 ezer forint pótlékot. A jelentés ezt a garantált bérminimumnak nevezi, saját táblázata szerint azonban a 2026-os bérminimum már 373 200 forint. A szakemberek beszámolója szerint ez nettó nagyjából 320 ezer forintot jelent, amit sokan csak rendszeres túlórával tudnak kiegészíteni.
Mit tesz most a kormány?
A jelentés bemutatásakor 9,5 milliárd forintos krízisprogramot jelentett be, és a második szakaszban, 2026 végéig átfogó szakpolitikai javaslatokat ígér. Az Országgyűlés vizsgálóbizottsága a korábbi miniszterek és államtitkárok meghallgatásáról döntött.
A cikk a 2026. október 4-ig nyilvánosan elérhető információkon alapul. A jelentés a kormány saját dokumentuma, amely az előző kormányzat időszakát értékeli; az érintett volt vezetők reagálását folyamatosan figyeljük, és megjelenésük esetén közöljük.
Elsődleges forrás: Szociális és Családügyi Minisztérium, Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság: Hogyan jutottunk idáig? A gyermekvédelmi rendszer aktuális helyzetének diagnózisa (2026. május–augusztus, keltezés: 2026. augusztus 31.); kormany.hu/gyermekvedelmijelentes; Elkészült a Gyermekvédelmi jelentés (kormany.hu).
Sajtóforrások: Index – 9,5 milliárdos krízisprogram; Telex – interjú Gyurkó Szilviával; Index – a parlamenti vizsgálóbizottság ülése; 444 – a Fidesz reakciója a parlamentben; ATV.
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
Válasz írása