9 hónap magánzárkában, eltűnt fellebbezés – Czeglédy Csaba beperelte a Szegedi Törvényszéket

Dr. Czeglédy Csaba a Kecskeméti Törvényszéken 2019. április 26-án - kép: szegyenpad.com

A költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt ügyvéd-politikus másfél évet töltött előzetes letartóztatásban. Kilenc hónapig magánzárkában raboskodott, melynek oka nem volt ismert számára – állandó megfigyelés alatt állt. Czeglédy végül beperelte az előzetes letartóztatását késve elbíráló, felülvizsgáló Szegedi Törvényszéket. Az ügyet tárgyaló Kecskeméti Törvényszék másfél órás tárgyalást követően Czeglédy keresetét elutasította, tette ezt oly módon, hogy megállapította a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) megsértését, melyet egyébként a Szegedi Törvényszék, mint alperes sem vitatott. Tárgyalási hangfelvételeinken Czeglédy Csaba, és az eljáró bíró ítélete, ítélet-indoklása hallgatható meg – nyilatkozott lapunknak a felperes ügyvéd-politikus.

„A felperes személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet a Kecskeméti Törvényszéken. Az előzetes letartóztatásának meghosszabbítása során, a másodfokon eljáró alperesi törvényszék, illetve annak szervezeti egységeként az első fokon eljáró járásbíróság által meghozott két jogerős elbírált végzéssel kapcsolatban állította személyes szabadságának és az egészséghez fűződő jogának megsértését. Az egyik bírósági határozat kapcsán jogsértésként arra hivatkozott, hogy az előzetes letartóztatásának meghosszabbítása kapcsán az óvadék megállapítására tett indítványról az alperes szervezeti egységeként eljáró járásbíróság nem döntött, továbbá az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról hozott bírósági határozattal szemben benyújtott fellebbezését haladéktalan intézkedési kötelezettség helyett 18 nap késedelemmel terjesztette fel a másodfokon eljáró alperesi törvényszékhez. A másik bírósági határozattal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az előzetes letartóztatásának ismételt meghosszabbításáról hozott első- és másodfokú határozatban az alperes és az első fokon eljáró járásbíróság ismételten nem döntött az óvadék megállapítása iránti indítványáról.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi védekezésében a vitatott bírósági határozatok kapcsán utalt arra, hogy az óvadékról való bírósági döntés elmaradása nem eredményezte a felperes személyi szabadságának, illetőleg egészséghez fűződő jogának a megsértését. A személyi szabadságának korlátozására ugyanis a felperes előzetes letartoztatásának folyamatos hosszabbítása miatt került sor, az óvadéknak a későbbi, új eljárás keretében történő vizsgálata nem eredményezte a vele szemben alkalmazott letartóztatás kényszerintézkedés módosítását. A fellebbezés késedelmes felterjesztése, valamint az óvadékról való döntés elmaradása a felperesnél nem eredményezhetett a szabadságától megfosztott személyeknél általánosan jelentkező alap stresszhelyzettől magasabb lelki egészségsérelmet. A második bírósági határozat kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy az alperes határozata indokolásában az óvadék iránti indítvány megalapozatlanságának indokát adta, arról külön alakszerű határozatot a bíróságnak nem kellett hoznia”

– foglalta össze az ügyet a szerkesztőségünk számára küldött meghívóban a Kecskeméti Törvényszék.

Czeglédy Csaba felperes nyilatkozata – tárgyalási hangfelvétel

Az elkülönítéssel kapcsolatosan kérdeztük Czeglédy Csabát

Szégyenpad: Vizsgálta-e orvos-pszichiáter az öngyilkossági hajlamot a magánzárkával összefüggésben?

Czeglédy: Nem vizsgálta. Akkor már 9 hónapja voltam fogságban, és egyértelmű volt a BV számára, hogy nincsen öngyilkossági hajlamom. Az elején tartottak attól, hogy kárt teszek magamban. Szerencsére szeretek élni, így aztán fel sem merült, hogy ilyen bekövetkezhet. Ha bármi esély lett volna rá, nem lehettem volna egymagam.

Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság: [a magánzárka] rendkívül romboló hatással van az érintettek mentális, szomatikus és szociális egészségére

Ellentmondás mutatkozik a BV magánzárkás elzárás körülményei, és az Európa Tanács „Fogvatartás magánzárkában” c. jelentése közt. A testület nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „[a magánzárka] rendkívül romboló hatással van az érintettek mentális, szomatikus és szociális egészségére”.

„Ez a romboló hatás azonnal jelentkezhet, és az elzárási idő teltével csak fokozódik, illetve azáltal is, hogy az időtartama bizonytalanabbá válik. A romboló hatásnak, amit a magánzárkás fogvatartás okozhat, a legfeltűnőbb jelzője az, hogy az ilyennek kitett foglyok körében jelentősen magasabb az öngyilkossági ráta, mint a fogságban általában. Ezért tehát világos, hogy a magánzárkás fogvatartás már önmagában is kérdéseket vet fel a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések tilalmának témakörében

– áll a testület jelentésében.

„Azért kerültem elkülönítő, kamerával megfigyelt zárkába 2017 június 15-én, tehát a fogvatartásom kezdetén, mert a BV attól tartott, hogy kárt teszek magamba. Nem ismertek, és kiemelt kockázatúnak minősítettek.

Magánzárkába soha nem kerülhettem volna, ha kiemelt biztonsági kockázatú maradtam volna, így ezt valamikor 2018 március végén eltörölték. A pszichológussal való beszélgetés is ennek az eljárásnak volt a része.

Egyik héten még szigorú megfigyelés alatt álltam és nem lehettem egyedül, a másik héten pedig már magánzárkába kerültem

– pontosította lapunknak a Czeglédy Csaba az elkülönítés körülményeit.

Czeglédy Csaba – mint hallható a hangfelvételen – nem sérelmezte a magánzárkát, annak tényébe, körülményeibe beletörődött.

Egymásnak ellentmondó a felek nyilatkozata azon tárgyban is, hogy ki kérte a magánzárkát: a Szegedi Törvényszék, mint alperes jogi képviselője szerint Czeglédy Csaba kérte a magánzárkában történő elhelyezését, eme állítást a felperes kategorikusan cáfolta, vitatta.

A Kecskeméti Törvényszék kereset-elutasító ítélete, s annak indoklása – tárgyalási hangfelvétel

A Kecskeméti Törvényszék bírája, dr. Négyessy András úgy utasította el Czeglédy keresetét, hogy egyebekben megállapította: a Szegedi Törvényszék megsértette a büntetőeljárásról szóló törvényt. Czeglédy ugyanakkor nem sérelmezte a tisztességes eljáráshoz való jogának megsértését.

Czeglédy Csaba: nem ügyviteli szabálytalanság, hanem jogsértés történt

Szégyenpad: Kíván-e fellebbezéssel élni, és mi az álláspontja – ha már van – a Törvényszék kereset-elutasító indoklása kapcsán?

Czeglédy: Igen, fellebbezünk. A 18 napos elismert mulasztás – eddig nem volt meg a fellebbezésem a Szegedi Járásbíróságon – nem ügyviteli szabálytalanság, ahogyan azt tegnap a bíró nevezte, hanem jogsértés. Haladéktalanul fel kellett volna terjeszteni a fellebbezésemet. Ha van jogsértés, akkor az emberi méltóságom is megsértésre került. Azért fogok fellebbezni, hogy jogerősen ki legyen mondva, hogy van következménye a bírósági mulasztásnak.

A bíróság szervezze meg úgy a saját maga ügyvitelét, hogy ne mulasszon, főleg olyan ügyekben ne, amelyek emberek szabadságát/fogságát érintik.

A felperest végül arról kérdeztük, hogy miért mellőzte a sérelemdíj-követelést?

Mert ez nem a pénzről, hanem az elvekről szól. Szeretném, ha lenne egy precedens értékű döntés egy ilyen típusú ügyben…


Légy első hozzászóló

Válasz írása

Your email address will not be published.


*