Egyórás perfelvételi tárgyalással indult 2026. szeptember 17-én a Fővárosi Törvényszéken Perintfalvi Rita katolikus teológus személyiségi jogi és adatvédelmi pere a Mediaworks Hungary Zrt. ellen, a pestisracok.hu „A sátán szolgája” című, 2025. augusztus 19-i vezércikke miatt. Dr. Jakabosné dr. Németh Monika bíró alapos kioktatást adott a feleknek arról, hogy a keresetlevelet pontosítani kell: a jó hírnév megsértésénél egyetlen mondatban meg kell jelölni, melyik való tényt milyen hamis színben tüntette fel a sajtótermék. A felperesi képviselő a tárgyaláson pontosította, hogy a sérelemdíj összege nem négy-, hanem 3,8 millió forint. Az alperesi jogi képviselő nem járult hozzá a kép- és hangfelvételhez, és érdemben nem szólalt meg: a kereset teljes elutasítását kérte. A bíróság a perfelvételt nem zárta le, a per november 19-én folytatódik.
Tudósításunk a nyilvános tárgyaláson elhangzottak alapján készült. Az alperes jogi képviselője nem járult hozzá ahhoz, hogy a sajtó róla kép- és hangfelvételt készítsen. Az idézetek az elhangzottakat a lehető leghűbben adják vissza, de nem a bírósági jegyzőkönyv szövegét tükrözik. A perben a bíróság még egyetlen kérdésben sem döntött, a kereset megalapozottságáról az ítélet mond majd döntést. A felperes magánéletére – ideértve a hozzátartozóira – vonatkozó közléseket, valamint a felek személyes adatait nem közöljük.
Röviden: mi történt az első tárgyaláson?
- A per tárgya a pestisracok.hu 2025. augusztus 19-i, „A sátán szolgája” című vezércikke, amely azt tárgyalta, hogy Perintfalvi Rita szerepel-e egy 2006-ban készült, extrém tartalmú pornófilmben. A kiadó, a Mediaworks Hungary Zrt. az alperes.
- A bíró rögzítette, hogy a sajtó részéről a szegyenpad.com munkatársa jelent meg. A felperes és jogi képviselője, valamint a hallgatóság hozzájárult a kép- és hangfelvételhez, az alperesi jogi képviselő nem – a bíró közölte, hogy a felvételt ennek megfelelően kell elkészíteni.
- A bíróság anyagi pervezetés körében kioktatást adott a feleknek: a kereseti kérelmeket egységes szerkezetben, határozottan kell előterjeszteni, mert a bíróság csak így tud ítéletet hozni.
- A felperesi képviselő a tárgyaláson pontosította: az emberi méltóság körében előterjesztett, követelt sérelemdíj összege 3,8 millió forint, nem 4 millió, mert a legutóbbi keresetváltoztatásban az egyes tételek összeadásakor számítási hiba történt.
- Az alperesi jogi képviselő egyetlen érdemi nyilatkozatot tett: változatlan tartalommal a kereset teljes elutasítását kérte. Kérdése a felpereshez nem volt, bizonyítási indítványt nem tett.
- A bíróság több mint fél órán át személyesen hallgatta meg a felperest. Perintfalvi Rita a cikksorozat hatását „csoportos virtuális nemi erőszakhoz” hasonlította, és elmondta, hogy a lejárató kampány miatt a habilitációs munkája egy évet csúszott, áldozatsegítő csoportját fel kellett függesztenie, és nyolc hónapig gyakorlatilag nem kapott felkéréseket.
- Bizonyítási indítvány egyik oldalról sem hangzott el; a felperesi képviselő azt kérte, hogy a bíróság vegye figyelembe egy másik perben, ugyanezen a bíróságon meghallgatott tanú vallomását, amelynek jegyzőkönyvét becsatolták.
- A bíróság a perfelvételi tárgyalást elhalasztotta, új határnap: 2026. november 19., 9 óra. A felperesnek 15 napon belül kell benyújtania a pontosított keresetváltoztatást, az alperesnek pedig ennek kézhezvételétől 15 napon belül az érdemi ellenkérelem-változtatását.
A tárgyalás keretei és szereplői
A pert Perintfalvi Rita katolikus teológus, a Grazi Egyetem habilitáló kutatója indította a Mediaworks Hungary Zrt. ellen, amely a pestisracok.hu internetes sajtótermék kiadója. Az ügyet a Fővárosi Törvényszék 19.P.20.972/2026. szám alatt, dr. Jakabosné dr. Németh Monika bíró tárgyalja. A perfelvételi tárgyalás 2026. szeptember 17-én 10 óra 30 perckor kezdődött, és a jegyzőkönyv tanúsága szerint 11 óra 30 perckor zárult.
A felperest dr. Pető Márk ügyvéd képviseli, aki a teológus másik két, első fokon megnyert sajtóperében is eljárt. Az alperes jogi képviseletét a Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda látja el; a tárgyaláson az iroda ügyvédnője jelent meg, aki a kép- és hangfelvételhez nem járult hozzá, és a tárgyalás egy órája alatt gyakorlatilag egyetlen nyilatkozatot tett: a kereset elutasítását kérte. A bíró a tárgyalás megnyitása után rögzítette a jelenlétet, a sajtó – a szegyenpad.com munkatársa – megjelenését, majd a felvételkészítésről nyilatkoztatta a jelenlévőket.
Mit kifogásol a kereset: „A sátán szolgája”
A keresetlevél szerint a pestisracok.hu 2025. augusztus 19-én Jeszenszky Zsolt szerzői nevével, „vezércikk” besorolásban közölt írást arról, hogy a felperes szerepel-e egy 2006-ban készült, extrém tartalmú pornófilmben. A felperes a cikk hét közlését támadja a jó hírnév megsértése körében – köztük a felütést („És hogy valóban Perintfalvi Rita szerepel ebben a felnőttfilmben?”), az anyajegy-összehasonlítást, a „Perintfalvi Rita vagy nem?” képaláírást, valamint azt a szövegrészt, amely a teológus valós életrajzi adatait – bécsi tanulmányait, a zsidóság őstörténetének kutatását – kapcsolja a videó körülményeihez.
A becsület megsértését a kereset a cikk gúnyos minősítéseire – az idézőjeles „művésznő” kifejezésre, a „perverz szexuális aktusok” és a „pisi-kaki szex” fordulatokra –, valamint két, a cikk alatt megjelent, vulgáris hozzászólásra alapítja, amelyeket a kiadó nem törölt. További kereseti kérelmek a képmás jogszerűtlen közzétételének és a magánélet megsértésének megállapítására, magánlevélben tett bocsánatkérésre és a jövőbeni jogsértésektől való eltiltásra irányulnak.
A keresetlevél különlegessége, hogy a személyiségi jogi kérelmek mellett adatvédelmi kérelmeket is tartalmaz: a felperes a GDPR alapján tájékoztatást kér a róla kezelt adatok kategóriáiról, forrásáról és tárolási idejéről, az adatkezelés jogellenességének megállapítását és adatai törlését, valamint önálló sérelemdíjat a jogalap nélküli adatkezelés miatt. A beadvány szerint a kiadó 2026. január 10-i válaszában közölte, hogy a tartalmat törölte, de a közzétételt jogszerűnek tartja – a felperes viszont azt állítja, hogy az adatkezelés részben ma is fennáll: a cikk URL-jében szerepel a neve, a cikket népszerűsítő Facebook-bejegyzés elérhető, a videó borítóképe pedig önálló fájlként továbbra is lekérhető a sajtószerv tartalomkiszolgáló (CDN) szerveréről.
Az alperes védekezése: közügy, jogos érdek, „eltúlzott” sérelemdíj
Az alperes 2026. május 29-i érdemi ellenkérelme a kereset teljes elutasítását kéri. Az irat három pilléren áll. Először alaki védekezést tartalmaz: álláspontja szerint a keresetlevél perfelvételre alkalmatlan, mert nem határozott – az első és második adatvédelmi, valamint az első személyiségi jogi kereseti kérelemből nem derül ki, pontosan mely közlés mely része valótlan, illetve melyik való tény kerül hamis színben feltüntetésre.
Érdemben az ellenkérelem szerint a kifogásolt cikk témája „a felperes hitelessége”, ami közszereplőként közérdeklődésre tart számot, így a közlés a közügyek szabad vitatásának körébe esik, és az adatkezelés jogalapja a GDPR szerinti jogos érdek: a sajtószabadság és a nyilvánosság tájékoztatása. A beadvány hangsúlyozza, hogy a kifogásolt közlések „nem állítják, hogy a felperes lenne a szereplője a videónak”, és hogy az, hogy az átlagolvasó milyen következtetésre jut az elé tárt tényekből, „már nem a sajtó felelőssége”. Végül – ha a bíróság mégis jogalapot látna – az alperes a sérelemdíjat „rendkívül eltúlzottnak” nevezi, és a késedelmi kamat iránti igény elutasítását is kéri.
„Nekem egy mondat kell” – a bíró kioktatása a keresetlevél pontosításáról
A tárgyalás első fele arról szólt, hogy a bíróság pontosan mit fog majd elbírálni. Dr. Jakabosné dr. Németh Monika anyagi pervezetés körében részletes kioktatást adott a feleknek: a jó hírnév megsértésére vonatkozó közlés kétféle lehet – valótlan tényállítás, vagy való tény hamis színben történő feltüntetése –, és mindkét esetben konkrétan meg kell jelölni, hogy a közlés melyik eleme valótlan, illetve melyik az a való tény, amelyet a sajtótermék hamis színben tüntetett fel. A bíró saját magával példálózott: ha valakiről azt állítják, hogy fiú, azzal nem sértik meg a jó hírnevét, de ha azt híresztelik róla, hogy a tárgyaláson „össze-vissza hazudozott”, azzal igen.
A bíró ezért egyetlen, jól körülírt mondatot kért a petitumba – „nem azt kérem, hogy magyarázza el […] de nekem egy mondat kell” –, és arra is figyelmeztetett, hogy a bírói oldalon sem könnyebb a feladat: „ítélet rendelkező részt írni se könnyű”. A kioktatás eredményeként a bíróság felhívta a felperesi képviselőt, hogy a keresetlevél 8. pontjának d) és f) alpontjára, valamint a 2026. július 24-i beadvány hetedik pontjára vonatkozóan – a korábbi kérelmekre való utalás nélkül, egységes szerkezetben – terjesszen elő határozott kereseti kérelmet.
Egy eljárási szálat is rendezni kellett: a legutóbbi keresetváltoztatást a bíróság úgy küldte meg az alperesnek, hogy nem hívta fel érdemi ellenkérelem-változtatás előterjesztésére, így arra az alperes még nem válaszolt. A bíró közölte, hogy ezt utólag nem pótolja, hanem a pontosított, egységes szerkezetű beadványt kéri be – ehhez képest kell majd az alperesnek nyilatkoznia.
3,8 millió forint: a sérelemdíj pontosítása
A keresetlevél eredetileg összesen 4,3 millió forint sérelemdíjat kért: 1,5 millió forintot a jogalap nélküli adatkezelés miatt a GDPR 82. cikke alapján, és 2,8 millió forintot a személyiségi jogsértések miatt, jogonként – jó hírnév, becsület, képmás, magánélet – 700-700 ezer forintra bontva. A per tárgyának értékét a beadvány ennek megfelelően 4,3 millió forintban jelölte meg.
A perben ezt követően két keresetváltoztatás történt, és a bíró a tárgyaláson jelezte, hogy az utolsó beadványban szereplő összeg és az egyes tételek összege nem egyezik. A felperesi képviselő ezért a tárgyaláson pontosította: a sérelemdíj összegszerűsége „nem 4 millió forint, hanem 3 millió 800 ezer forint összességében”, a számítás hibás volt, és a részletes indokolást a soron következő perfelvételi iratban adja meg. A felperes ezen kívül a sérelemdíj utáni késedelmi kamatot és a perköltséget is kéri.
Perintfalvi Rita személyes meghallgatása
A felperesi képviselő indítványára a bíróság személyesen meghallgatta a felperest. A bíró előbb figyelmeztette az igazmondási kötelezettségre, majd közölte, hogy a meghallgatást diktafonnal is rögzíti, és részletekben fogja diktálni a jegyzőkönyvet. A felvezetés oldott volt: a bíró arra kérte a teológust, úgy mondja el az ügyet, mintha ő „a Marsról jött volna”, és semmit sem tudna a történtekről.
„Nem ez volt az első cikk”
Perintfalvi Rita elmondása szerint a per tárgyát képező írás egy korábban indult sorozat része: a lejárató kampány 2025. augusztus 14-én kezdődött, a perbeli cikk augusztus 19-én jelent meg. A sorrendről azt mondta, hogy az első közlések a szélsőjobboldali oldalakon – a Kuruc.info-n, majd a Vadhajtásokon és a Magyar Jelenben – jelentek meg, és onnan vette át a „középmezőny”. Álláspontja szerint a Kuruc.info tartalmát a közösségi médiában alig lehet terjeszteni, mert a Facebook letiltja, „de a PestiSrácok-anyaggal lehetett turbózni” – ez az írás szabadon megosztható volt.
A teológus arra is kitért, hogy már augusztus 14-én, a saját közösségi média oldalán visszautasított minden vádat, és felkérte a sajtó munkatársait, hogy tartózkodjanak a jogsértő magatartástól. Ezért is nevezte különösen sérelmesnek a perbeli cikket: az a tiltakozása után jelent meg, a szerkesztőség pedig – elmondása szerint – „semmilyen módon” nem vette fel vele a kapcsolatot, miközben a cikk arra is utal, hogy a teológus jogi eljárásokkal fenyeget mindenkit, aki az ügyről beszél. „Azt is éreztem, hogy tulajdonképpen teljesen ki vagyok szolgáltatva a médiának, mert hiszen a jog sem tud engem megvédeni” – mondta.
A képmás és a bekarikázott anyajegy
A felperes a cikk képi megoldását tartja az egyik legsúlyosabb elemnek: a közéleti szereplése során készült valós fotóját tették a pornófelvételből kivágott arckép mellé, mindkettőn bekarikázva a nyaki anyajegyet, „ezzel bizonyítva”, hogy ugyanarról a személyről van szó. Az egész ügyet – minden megjelenést és tartalmat együtt – a megaláztatás mértéke miatt „csoportos virtuális nemi erőszakhoz” hasonlította.
Elmondta, hogy pszichológusa – korábban a szakmai szupervízora – nyilatkozatát csatolták a perbe, és hogy a terápiában „nagyon kellett tréningelni” magát arra, hogy elválassza magát a felvételtől: „nem az én testem, amit ezzel a nővel csinálnak”. A saját fotójának a felvétel mellé helyezése szerinte éppen ezt az elválasztást tette nehezebbé.
„Az áldozatvédőből lettem elkövető”
A teológus a szakmai következményeket részletesen előadta. 2019 óta ismert Magyarországon, és az a téma tette ismertté, amellyel a tudományos munkája is foglalkozik: az egyházon belüli szexuális visszaélések feltárása; emellett áldozatsegítő csoportot is vezetett. A kampányt úgy élte meg, hogy „a szexuális erőszak áldozatainak védőjéből […] elkövető lettem”. A cikk a sérelme szerint nem a teológusi munkáját kritizálta, hanem azt állította, hogy a felvétel az ő „beavatási szertartása” volt, és hogy „tulajdonképpen én egy sátánista teológus vagyok” – ez volt szerinte az, ami a teológusi minőségét a leginkább „a sárba taposta”.
A következmények között említette, hogy a habilitációs munkáját – amelyet a Grazi Egyetemen a professzori címhez készít – tavaly ősszel kellett volna leadnia, de a jogi lépések és a téma traumatizáló jellege miatt egy évet csúszott; az áldozatsegítő csoportmunkát fel kellett függesztenie; és nyolc hónapig szinte semmilyen felkérést nem kapott amiért tiszteletdíjat is kapott volna. Egy már kinyomtatott programfüzetben szereplő előadását is visszavonták. Hozzátette: hittanári diplomája, két teológiai magiszteri fokozata és bécsi teológiai doktorátusa van, és úgy érzi, „azt a 30 évemet próbálták meg elvenni”, amiért keményen megdolgozott. Arról is beszélt, hogy a habilitációs munkáját kísérő, Németországban élő professzor egy héten belül tudott az ügyről, mert „az a szó, hogy pornó, meg az, hogy Perintfalvi”, külföldön is ugyanazt jelenti.
Testi-lelki és anyagi következmények
A bíró kérdéseire a felperes elmondta, hogy a legintenzívebb időszak körülbelül három hónap volt, de a gyalázkodó kommentek, e-mailek és csetüzenetek ma is jönnek: egy-egy előadás vagy podcast alatt a hozzászólások között azonnal megjelenik a téma, és kérnie kell a szervezőktől, hogy töröljék. Az első hónapokban egyedül nem mert kimozdulni, mert attól félt, hogy az utcán „3D-ben” is megkapja, amit a médiában és a közösségi médiában verbálisan megkapott; segítője kíséretében járt. Egy taxis is az aktuális cikkek alapján kérdezgette.
Említette az édesanyját is, akit a szűkebb lakóhelyi környezetében az utcán kérdezgettek a lányáról – a családi név ugyanis Magyarországon egyedülálló, így a beazonosítás egyértelmű volt. A bíró rákérdezett az anyagi hátrányra is: a felperes szerint 2023 végéig volt a Grazi Egyetemen oktatói státuszban, 2025 májusában egyéni vállalkozást indított, augusztusig „nagyon szépen jöttek a felkérések”, azután nyolc hónapon keresztül semmi. Ezt az anyagi hátrányt a perben külön nem érvényesíti. Arról is beszélt, hogy minden tárgyalás újra felkavarja az emlékeket, de végigcsinálja, mert szerinte nem lehet megengedni, hogy ilyen büntetlenül megtörténhessen valakivel.
A meghallgatás végén a bíró felajánlotta a kiegészítés lehetőségét, és azt is rögzítette, hogy a felperes nyilatkozata helyesen került a jegyzőkönyvbe. Az alperesi jogi képviselőnek nem volt kérdése.
Bizonyítás: nincs új tanú, de van egy másik per jegyzőkönyve
A bíró külön rákérdezett a bizonyítási indítványokra. A felperesi képviselő közölte, hogy tanú meghallgatását nem kéri: elegendőnek tartja azt a tanút, akit ugyanezen a bíróságon, egy másik perben már meghallgattak – az erről készült tárgyalási jegyzőkönyvet csatolták, és az alperesi képviselőnek is megküldték. Kérése az volt, hogy a bíróság ezt a vallomást vegye figyelembe. Az alperesi képviselő szintén nem tett bizonyítási indítványt.
Ezt követően a bíró tájékoztatást adott arról, hogy a perfelvételt nem zárja le – éppen a kereset pontosítása és az arra adott alperesi érdemi változtatás miatt –, majd a tárgyalást elhalasztotta. Az új határnap 2026. november 19., 9 óra, amelyre a bíróság a képviselőket rendelte idézni; a bíró jelezte, hogy arra a tárgyalásra a felperesnek már nem kell eljönnie.
| Szakasz | Mi történt? | Jelentősége |
|---|---|---|
| Megnyitás | Jelenlét rögzítése; a sajtó (szegyenpad.com) megjelenése; a felperes, képviselője és a hallgatóság hozzájárul a felvételhez, az alperesi képviselő nem | A tárgyalásról készült felvétel kereteinek kijelölése |
| Iratismertetés | Keresetlevél, érdemi ellenkérelem, válaszirat, majd két keresetváltoztatás – az utolsóra még nem érkezett alperesi válasz | Az eljárás addigi állása |
| Anyagi pervezetés | Kioktatás: a jó hírnév sérelménél egy mondatban meg kell jelölni, mely való tényt milyen hamis színben tüntették fel; a kérelmeket egységes szerkezetben kell előterjeszteni | Ez határozza meg, miről szól majd az ítélet |
| Összegpontosítás | A sérelemdíj 3,8 millió forint (nem 4 millió); részletes indokolás a következő beadványban | A per tárgyának értéke |
| Alperesi nyilatkozat | Változatlanul a kereset teljes elutasítását kéri; kérdése, indítványa nincs | A védekezés az írásbeli ellenkérelemre épül |
| A felperes személyes meghallgatása | A kampány kezdete, a képmás-összehasonlítás, szakmai, egészségi és anyagi következmények; „csoportos virtuális nemi erőszak” | A sérelemdíj mértékének megalapozása |
| Bizonyítás | Nincs tanúindítvány; a felperes egy másik per tanúvallomásának figyelembevételét kéri | A bizonyítás iratokra szűkül |
| Elhalasztás | A perfelvétel nyitva marad; 15–15 napos határidők; folytatás november 19-én 9 órakor | A per második szakasza |
Mit jelent mindez? A per sorsa a petitumon fordul
Az első tárgyalás legfontosabb fejleménye nem a tanúvallomás, hanem a keretek kijelölése volt. A bíróság ezen a tárgyaláson lényegében azt a kérdést tette fel, amelyet az alperes alaki védekezése is felvetett: pontosan mely közlésről és milyen jogsértésről kell majd döntést hozni. Ez a személyiségi jogi perek klasszikus kérdése – a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése szerint a jó hírnév kétféleképpen sérthető: valótlan tényállítással vagy való tény hamis színben való feltüntetésével –, és a kettő elhatárolása most a felperesre vár.
A per érdemi tétje ehhez képest jól látható a két beadványból. A felperes szerint a cikk – a kérdő formája ellenére – azt az egyértelmű látszatot keltette, hogy ő szerepel a felvételen, és a valós életrajzi adatait használta fel ennek „igazolására”. Az alperes szerint a közlés nem állította ezt, a téma pedig a közszereplő hitelessége, tehát közügy. A kérdés eldöntésénél a bíróságnak a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálnia, és azt is, hogy a közlésnek volt-e önálló információs értéke a közügyek megvitatásához – a kereset éppen ezt vitatja, és a Kúria olyan határozatára hivatkozik, amely szerint a közéleti szereplő szexuális élete különleges személyes adat, amely csak kivételesen hozható nyilvánosságra.
Az adatvédelmi kereseti kérelmek önálló súlyt adnak az ügynek. A cikk törlése után is fennálló technikai elérhetőség – a CDN-en önálló fájlként megmaradt borítókép, a közösségi médiában az élő beharangozó – azt a kérdést veti fel, mit jelent a gyakorlatban a törlési kötelezettség teljesítése. Ha a bíróság a felperesnek ad igazat, az a magyar sajtójogban is ritkán tárgyalt kérdésben ad iránymutatást.
szegyenpad.com · képelemzés
Honnan szerezte a képeket a PestiSrácok?
A Mediaworks Hungary Zrt. elleni per tárgya a pestisracok.hu 2025. augusztus 19-i vezércikke. Megvizsgáltuk a cikk két képét: egyiket sem a lap készítette – mindkettőt máshonnan vették át.
„A sátán szolgája – célkeresztben a Perintfalvi-botrány”
Ez a vezércikk a Fővárosi Törvényszék előtt folyó személyiségi jogi és adatvédelmi per tárgya.
Kétpanelesen egymás mellé tett két arc
Bal oldalon a felperes valós fotója, jobb oldalon a felvételből vett arckép; mindkettőn piros kerettel megjelölve a nyaki anyajegy. Mérete a cikkben 1347×758 képpont.
Forrás: egy nyilvános fórum névtelen hozzászólója – 2025. augusztus 15.Ilyen mértékű egyezés véletlenül nem jön létre: ugyanannak a képnek a másolatáról van szó.
„Perintfalvi Rita vagy nem?” képaláírással
Egyetlen képkocka a felvételből, 768×432 képpont. Rajta semmilyen utólagos jelölés nincs.
Forrás: a Magyar Jelen fájlja – 2025. augusztus 14., 10:55Ugyanaz a kép, ugyanabban a méretben – a két fájl csak az újratömörítésben tér el. A Magyar Jelené pedig maga is átvétel: a kuruc.info aznap reggeli képkockájának levágott aljú változata.
A méretezés, az elhelyezés és a két képaláírás
A lap a két átvett képet a saját képkiszolgálóján méretezte újra (1347×758, illetve 768×432), a montázst a cikk élére, a másikat a szövegbe tette, és megírta hozzájuk a képaláírásokat. A „Perintfalvi Rita vagy nem?” az ő szövegük.
Forrásmegjelölés viszont nincs. A Magyar Jelen ugyanennél a képnél még odaírta: „Képmontázs forrása: kuruc.info”. A PestiSrácok cikkében – sem a képaláírásokban, sem a szövegben – egyetlen forrás sem szerepel.
Saját felvétel, saját képkocka-kivágás vagy saját összehasonlítás nem mutatható ki: az „anyajegyes azonosítás” nem a szerkesztőségben készült.
A cikk eltűnt, a képfájlok maradtak
A vezércikk ma már nem érhető el a pestisracok.hu-n (HTTP 404). A hozzá tartozó képfájlok viszont a kiadó tartalomkiszolgálójáról ma is letölthetők.
A per tárgyát képező vezércikk egyetlen képét sem a szerkesztőség készítette.
Az egyiket egy névtelen fórumhozzászólótól, a másikat egy másik laptól vették át.Módszer és korlátok. A méréseket a szegyenpad.com szerkesztősége végezte nyilvánosan elérhető képfájlokon, átlag-hash és normalizált kereszt-korrelációs összehasonlítással. A százalékos érték képi egyezést jelent, nem letöltési útvonalat: azt bizonyítja, hogy ugyanannak a képnek a példányairól van szó, azt nem, hogy a lap közvetlenül a megjelölt helyről töltötte le – közbeiktatott másolat nem zárható ki. A felvételt és a rajta szereplő személyt nem vizsgáltuk és nem azonosítottuk; a képeket nem közöljük.
Előzmények: két első fokon megnyert per, ugyanabban a témában
A Mediaworks elleni per nem önmagában áll. Perintfalvi Rita 2026-ban két másik sajtóperben is nyert első fokon, mindkettőben a pornófelvétellel kapcsolatos közlések miatt.
- Hír FM (korábban Karc FM), 2026. július 14. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a rádió súlyosan megsértette a felperes becsülethez, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, és 3 millió forint sérelemdíj, valamint 687 868 forint perköltség és 99 450 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A kifogásolt műsor egy PestiSrácok-podcast volt – vagyis ugyanaz a márka, amelynek kiadója a most tárgyalt per alperese. Az ítélethirdetést a szegyenpad.com vágatlanul rögzítette: a felvétel itt tekinthető meg.
- Magyar Jelen, 2026. szeptember 1. A Fővárosi Törvényszék a lap kiadóját, az Innovatív Kommunikáció Alapítványt 2 millió forint sérelemdíj és 711 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte, és a felperesre vonatkozó személyes adatokról tájékoztatás adására is. Az ítélethirdetésről szintén a szegyenpad.com közölt exkluzív, vágatlan felvételt a Facebookon, illetve a YouTube-csatornánkon.
Mindkét ítélet első fokú és nem jogerős, tehát a bennük megállapított jogsértés és a megítélt összeg a fellebbezés elbírálásáig nem végleges – és egyik sem dönt a most tárgyalt, Mediaworks elleni per kimeneteléről. Arra ugyanakkor alkalmasak, hogy megmutassák: ugyanabból a közlési hullámból már két elsőfokú bíróság állapított meg személyiségi jogsértést.
Egy karaktergyilkossági akció, három per
Perintfalvi Rita sajtóperei a 2025 augusztusában indult közlési hullám miatt és a Mediaworks Hungary Zrt. elleni per állása 2026. szeptember 17-én
Indul a lejárató kampány
A felperes tárgyalási előadása szerint elsőként a Kuruc.info közli, majd a Vadhajtások és a Magyar Jelen veszi át, hogy ő szerepelne egy 2006-os, extrém tartalmú pornófilmben. Perintfalvi Rita még aznap nyilvánosan visszautasítja a vádakat.
„A sátán szolgája” – a perbeli cikk
A vezérkép kétpaneles összeállítás: bal oldalon a felperes valós fotója, jobb oldalon a felvételből vett arckép, mindkettőn piros kerettel megjelölve a nyaki anyajegy. Ezt a montázst nem a lap készítette – egy nyilvános Reddit-fórum (r/hungary) névtelen hozzászólójától származik, 2025. augusztus 15-én 18:32-kor. Képi egyezés: 95,0%.
A cikk másik képét („Perintfalvi Rita vagy nem?”) a Magyar Jelentől vette át az alperes – egyezés: 100% –, a Magyar Jelen fájlja pedig maga is átvétel: a kuruc.info képkockájának 16:9-es kivágása.
A cikket azóta törölték, a képfájlok azonban ma is elérhetők – ezt a felperesi állítást megerősítjük. Ez a cikk a Mediaworks elleni per tárgya (19.P.20.972/2026).
Ügyvédi felszólítás a kiadónak
A felperes a GDPR alapján tájékoztatást kér a róla kezelt adatokról, és tiltakozik az adatkezelés ellen.
A kiadó válasza: törölte, de jogszerűnek tartja
A Mediaworks szerint az adatkezelés jogalapja a sajtószabadságon alapuló jogos érdek volt. A felperes állítása szerint a cikk borítóképe a tartalomkiszolgáló (CDN) szerverén és a közösségi médiában ezután is elérhető marad.
Keresetlevél a Fővárosi Törvényszéken
Hét személyiségi jogi és három adatvédelmi kereseti kérelem, összesen 4,3 millió forint sérelemdíj: 1,5 millió a jogalap nélküli adatkezelésért, 2,8 millió a jó hírnév, a becsület, a képmás és a magánélet megsértéséért.
Érdemi ellenkérelem: elutasítást kér a kiadó
Az alperes szerint a keresetlevél nem határozott, a cikk témája közügy („a felperes hitelessége”), a közlések nem állítják, hogy ő lenne a videó szereplője, a sérelemdíj pedig „rendkívül eltúlzott”.
Elsőfokú ítélet: Hír FM – 3 millió forint
A Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a Mediaworks-csoporthoz tartozó Hír FM (korábban Karc FM) egy PestiSrácok-podcast közvetítésével súlyosan megsértette a felperes becsülethez, valamint magán- és családi élethez fűződő jogát: 3 millió forint sérelemdíj, 687 868 forint perköltség, 99 450 forint illeték. Nem jogerős. vágatlan felvétel az ítélethirdetésről
Keresetváltoztatás
A felperes pontosítja a kereseti kérelmeket; a bíróság szerint a petitum további pontosításra szorul.
Elsőfokú ítélet: Magyar Jelen – 2 millió forint
A Fővárosi Törvényszék a lap kiadóját, az Innovatív Kommunikáció Alapítványt 2 millió forint sérelemdíj és 711 ezer forint perköltség megfizetésére, valamint a kezelt személyes adatokról tájékoztatás adására kötelezi. Nem jogerős. vágatlan felvétel az ítélethirdetésről
Perfelvételi tárgyalás a Mediaworks ellen
Dr. Jakabosné dr. Németh Monika bíró kioktatást ad a feleknek: a jó hírnév sérelménél egy mondatban meg kell jelölni, mely való tényt milyen hamis színben tüntették fel. A felperesi képviselő 3,8 millió forintra pontosítja a sérelemdíjat, az alperesi képviselő a kereset elutasítását kéri. A bíróság több mint fél órán át hallgatja meg a felperest.
Folytatás – 9 óra
A pontosított keresetre 15 napja van a felperesnek, az arra adott érdemi ellenkérelem-változtatásra ugyanennyi az alperesnek. A perfelvétel lezárása után kezdődhet az érdemi szakasz.
Forrás: a Fővárosi Törvényszék 19.P.20.972/2026. számú perének keresetlevele és érdemi ellenkérelme, a 2026. szeptember 17-i nyilvános tárgyaláson elhangzottak, valamint a Hír FM és a Magyar Jelen elleni perek elsőfokú ítéleteiről szóló sajtóbeszámolók. A két ítélet nem jogerős. Grafika: szegyenpad.com
Esélylatolgatás – szerkesztőségi vélemény
A tárgyaláson elhangzottak alapján az alperes helyzete nehéznek látszik, de nem reménytelennek. Nehéznek azért, mert a védekezés fő tétele – hogy a cikk nem állította a felperes szereplését – nehezen egyeztethető össze azzal, amit maga a cikk képi megoldásként tett: a két arckép egymás mellé helyezése és az anyajegy bekarikázása nem a kétely, hanem az azonosítás eszköze. A kérdő formára épülő közlésekkel szemben a magyar bírói gyakorlat évtizedek óta szigorú: a kérdésben is elkövethető jogsértés, és ha a hírnévrontásra alkalmas tény valóságtartalma a terjesztő számára is kétséges, akkor vagy ellenőrzi, vagy eltekint a közléstől.
Ehhez jön két olyan körülmény, amelyet a bíróságok a sérelemdíj körében súlyosbítóként értékelnek: a szerkesztőség a felperest a közzététel előtt nem kereste meg – noha az érintett előtte nyilvánosan tiltakozott –, és a kifogásolt tartalom a cikkhez fűzött, vulgáris hozzászólásokkal együtt maradt fenn. A cikk utólagos törlése ugyanakkor az alperes javára is szólhat: azt mutatja, hogy a jogsértő állapot megszüntetésére hajlandóság volt, még ha a felperes szerint nem is teljes körűen.
A sérelemdíj a bírói gyakorlatban kettős funkciót tölt be: kompenzál és egyben magánjogi büntetés, és ebben a második körben a jogsértő peres fél gazdasági súlya, teherbíró képessége is mérlegelhető – a visszatartó erő értékelését maga a keresetlevél is felhozza. A mérleg egyik oldalán az alperes gazdasági helyzete áll: a Mediaworks Hungary Zrt. 2025-ben 57,9 milliárd forint nettó árbevételt ért el a 2024-es 54,5 milliárd után, a társaság 1810 embert foglalkoztatott és 17,3 milliárd forint bért fizetett ki; az évet ugyanakkor 14 milliárd forint veszteséggel zárta. A másik oldalon a pontosított 3,8 millió forintos, emberi méltóság sérelmét érintő személyiségi jogi követelés áll: ez a kiadó éves árbevételének 0,0066 százaléka – nagyságrendileg annyi, amennyit a cég átlagosan bő félóra alatt termel. Ehhez mérten a követelés nem „rendkívül eltúlzott”, ahogy az ellenkérelem állítja, hanem a jogsértés tárgyi súlyához és a kiadó méretéhez képest visszafogott: ugyanebből a közlési hullámból két elsőfokú ítélet már 3, illetve 2 millió forintot szabott ki jóval kisebb piaci szereplőkre – a Hír FM-re és a Magyar Jelen alapítványi kiadójára. Reális esélye ezért annak van, hogy a bíróság – ha a pontosított keresetet elbírálhatónak találja – a jogsértést megállapítja, és a sérelemdíjat a kért összeg közelében ítéli meg. Az eljárás tempóját viszont nem az érdemi kérdések, hanem a petitum pontosítása szabja meg: ha a következő beadvány megfelel a bíróság elvárásainak, a perfelvétel november 19-én lezárható, a per érdemi szakaszba lép, és a Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdethet.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mi történt Perintfalvi Rita és a Mediaworks Hungary Zrt. perének első tárgyalásán?
A Fővárosi Törvényszéken 2026. szeptember 17-én dr. Jakabosné dr. Németh Monika bíró megtartotta a 19.P.20.972/2026. számú per első perfelvételi tárgyalását. A bíróság kioktatta a feleket a kereseti kérelmek pontosításáról, a felperesi képviselő 3,8 millió forintra pontosította a személyiség jogi sérelemdíj összegét, az alperes a kereset elutasítását kérte, a bíróság pedig több mint fél órán át személyesen hallgatta meg a felperest. A perfelvétel nem zárult le, a tárgyalás november 19-én folytatódik.
Mi a per tárgya?
A pestisracok.hu 2025. augusztus 19-én megjelent, „A sátán szolgája” című vezércikke, amely azt tárgyalta, hogy a katolikus teológus szerepel-e egy 2006-ban készült, extrém tartalmú pornófilmben. A felperes szerint a cikk valótlan tényállításokkal és valós életrajzi adatainak hamis színben való feltüntetésével sértette a jó hírnevét, továbbá megsértette a becsületét, a képmáshoz és a magánélethez fűződő jogát, és jogalap nélkül kezelte a személyes adatait.
Ki az alperes, és miért a Mediaworks?
A pert a Mediaworks Hungary Zrt. ellen indították, mert a keresetlevél szerint a cég a pestisracok.hu internetes sajtótermék kiadója, és ebben a minőségében felel az ott megjelenő tartalmakért. A kiadó jogi képviseletét a Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda látja el.
Mennyi sérelemdíjat kér a felperes?
A tárgyaláson pontosított összeg 3,8 millió forint, késedelmi kamattal és perköltséggel együtt. Az eredeti keresetlevél 4,3 millió forintot kért: 1,5 milliót a jogalap nélküli adatkezelés miatt, 2,8 milliót pedig a személyiségi jogsértések miatt, jogonként 700-700 ezer forintra bontva.
Mit jelent, hogy a bíróság a keresetlevél pontosítására kötelezte a feleket?
A bíró anyagi pervezetés körében arról adott tájékoztatást, hogy a jó hírnév megsértése kétféle közléssel valósulhat meg: valótlan tényállítással, vagy való tény hamis színben való feltüntetésével. A második esetben egyetlen mondatban meg kell jelölni, melyik való tényt milyen hamis színben tüntette fel az alperes, mert az ítélet rendelkező részének erről kell rendelkeznie. A bíróság ezért a felperest a kereseti kérelmek egységes szerkezetű, határozott előterjesztésére hívta fel, az alperes pedig ezt követően módosíthatja az érdemi ellenkérelmét.
Nyilatkozott az alperes jogi képviselője a tárgyaláson?
Érdemben nem. Az ügyvédnő a kereset változatlan tartalommal történő, teljes elutasítását kérte, kérdést a felpereshez nem tett fel, bizonyítási indítványt nem jelentett be, és a kép- és hangfelvétel készítéséhez sem járult hozzá. A védekezés a 2026. május 29-i írásbeli érdemi ellenkérelemre épül, amely szerint a közlés közügyben történt, és az adatkezelés jogalapja a sajtószabadságon alapuló jogos érdek volt.
Hogyan kapcsolódik ez Perintfalvi Rita másik két peréhez?
Ugyanabból a 2025 augusztusi közlési hullámból a teológus két perben már nyert első fokon: 2026. július 14-én a Hír FM (korábban Karc FM) ellen 3 millió forint sérelemdíjat, 2026. szeptember 1-jén a Magyar Jelen kiadója ellen 2 millió forint sérelemdíjat ítélt meg a Fővárosi Törvényszék. Mindkét ítélet első fokú és nem jogerős, és egyik sem dönti el a Mediaworks elleni per kimenetelét. Az ítélethirdetésekről a szegyenpad.com vágatlan, exkluzív felvételeket közölt a Facebook-oldalán és a YouTube-csatornáján.
Mikor lesz a következő tárgyalás, és várható-e ítélet?
A bíróság 2026. november 19-én 9 órára tűzte ki a folytatást, amelyre csak a jogi képviselőket idézte. A bíró jelezte, hogy a tárgyalást várhatóan berekeszti, és a határozatot ügyiratban hozza meg – ítélet tehát nem ezen a napon, hanem a perfelvétel lezárása után, az érdemi szakaszban várható.
A tárgyalásról a szegyenpad.com videofelvételt készített, a felvétel egyes részleteit az ítélet szóbeli indoklásával együtt publikálni fogjuk. A per a jogerős befejezésig folyamatban van, a felek álláspontja a beadványaikban foglaltakat tükrözi.
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
Válasz írása