Petőfi-verset tartalmazó fadarabot néztek bombának – 300 óra kényszermunka, majd felmentés

Bombaként robbant a hír: Póka Lászlót és Fehér Nándort fejenként 300 óra közmunkára ítélték amiatt, mivel papírba csomagolt fadarabokra verset írtak, s véleménynyilvánítási célzattal hat bank bejáratához helyezték el Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét tartalmazó üzenetüket. Négy évig szarakodtak a hatóságok a rettentően veszélyes cselekmény kapcsán az első fokú bíróság három bírája adta fel a küzdelmet a Petőfi-fadarabbal, négyszáz oldal nyomozati anyag keletkezett, míg végül megszülték első fokon a verdiktet: Póka László és Fehér Nándor I-II. r. vádlottak bűnösök közveszéllyel fenyegetés bűntettében, vezeklésül fejenként 300 óra kényszermunka a jussuk. Az első fokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak fellebbeztek, ily módon került Petőfi fadarabra rótt hírös verse a Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság elé.

Hofi is megirigyelné: ügyész–védő-vita a Ráckevei Járásbíróságon a közveszélyes Petőfi-féle fadarabról

dr. Asztalos Gábor védőügyvéd a Budapest Környéki Törvényszéken – fotó: szegyenpad.com

A vádlottak védője, dr. Asztalos Gábor az utolsó szó jogán többek közt a Budapest Környéki Törvényszéken előadta: Úgy gondolom, hogy jelzés- és üzenetértékű a mai tárgyaláson az ügyészségnek a távolmaradása. Akik – úgy gondolom – maguk sem hisznek abban, hogy egyáltalán vád tárgyát képezheti az, hogy egy ilyen nyilvánvalóan semmivel sem összetéveszthető, téglaszínű papírba csomagolt fadarab alkalmas lenne arra, hogy ez a Büntető Törvénykönyv bármely tényállását kimerítse. Az első fokú bíróság rendkívül helytelen jogi következtetéseket von le mindkét vádlott vonatkozásában. Egyértelmű számunkra az, és még büntetőjogásznak sem kell ahhoz lenni, hogy a laikusok számára is egyértelműnek kell lennie annak, hogy ez a papírfecnibe csomagolt fadarab egy bankfiók előtt elhelyezve semmi esetre sem jelentet olyan fenyegetést, illetve semmi esetre sem képezheti azt a látszatot, hogy közveszéllyel fenyegetés bűntette, annak is a második fordulata fenyegetné a jelenlévőket. Póka Lászlót és Fehér Nándort elítélték közveszéllyel fenyegetés büntette miatt azért, mert elhelyeztek egy téglának látszó tárgyat egy hitelintézetnél. Abszurdnak tűnik álláspontom szerint – nyilvánvaló, hogy a jogállami keretek között nem férhet bele az, hogy ilyen cselekmény miatt őket jogerősen elítéljék…

 

Póka László és Fehér Nándor vádlottak a Budapest Környéki Törvényszéken

Póka Lászlót arról kérdezte a tanácsvezető bíró: „Miért volt ismert személy a bankoknál?” Póka előadta, hogy „először 2012-ben vett részt tüntetésen a feleségével, majd 2013-ban a puhány hozzáállást megelégelve kitették a házukra, hogy a bank csalt. Nem tetszett a hatalomnak az, hogy mozgalommá vált a tiltakozásunk”. A bírót érdekelte a hatalom kapcsolódása, összefonódása a bankokkal. Póka viszontválaszában előadta: „Szepesházi Péter bíró és Ravasz László nyugalmazott táblabírónak van egy közös írása ezzel kapcsolatban, akik nagyon alaposan kifejtik, hogy a politikai és a pénzügyi hatalom hogyan fonódik össze és mennyire támogatják egymást. Többek közt a jelenlegi és az ezt megelőző politikai hatalom fenntartásában a bankvilág az ország gazdasági fellendítésével járult hozzá, tehát így tudták fenntartani a hatalmukat, így tudták újraválasztatni magukat – abszolút elkötelezettek egymásnak”. Eljáró bíró levonta a következtetést: „Ha Ön a bankok ellen van, akkor a hatalom ellen is”.

Póka szerint vicces volt, hogy „amikor kikerült celluxszal egy plakát a bank kirakatára, rögtön bűnügyi helyszínné vált a helyszín, holott soha nem történt rongálás, nem keletkezett anyagi kár. Békés véleménynyilvánításról volt szó, és mindegyik arányos volt a társadalom számára okozott sérelemmel – itt már gyakorlatilag nem az én vagy a feleségem sérelméről volt szó, hiszen egyik szigetszentmiklósi bank sem okozott nekünk sérelmet. Lehet engem vádolni, hogy kicsit különleges eszközöket használok, adott esetben csúnyán beszélek, vagy feszegetem a határokat, na de hát ha mindig abban a kalitkában maradunk, amit a pénzügyi és politikai hatalom számunkra megszab, akkor soha nem fogunk belőle kitörni. Soha nem fogjuk tudni rávenni a hatalmat, hogy változtasson a hozzáállásán – vegyék mér figyelembe, hogy nem lehet embereket kitenni az utcára úgy, hogy közben az Európai Bíróság és az Európai Bizottság is vizsgálja a magyar bankmentő törvényeket”.

Póka előadta, hogy a minden esetben békés véleménynyilvánítási akcióik miatt letartóztatták, kitiltották 17 megyéből, a „fő uzsorás” lakhelye kapcsán távoltartást rendeltek el. Eleddig több mint száz eljárás folyt ellene a békés véleménynyilvánítása miatt.

Eljáró bíró: „És akkor Ön ezt most úgy éli meg, hogy koncepciós per folyik Ön ellen? Teljesen mindegy, hogy mit beszélnek, akkor is el lesznek ítélve – már az elején így kezdődött”. Póka: „Mindenképpen, hiszen úgy kezdődött, hogy 2014. januárjában előállítottak egy szigetszentmiklósi bankplakátolás miatt. Tudják ki vagyok, tudják a telefonszámomat – kiderült, hogy az autómról megismernek a rendőrök, fel van matricázva, nem nehéz megismerni a harci Opelt, s ezek után engem előállítanak, kérdéseket tesznek fel a budapesti CIB Bankos robbantás miatt. Ekkor már eljárás alatt voltam terrorcselekménnyel fenyegetés miatt – több mint három évig eljárás alatt voltam”.

Az első fokú bíróság Póka szerint nem mondta meg, hogy a fenyegetés a bűnük, vagy a látszatkeltés. „Én azt gondolom, hogy ha valaki egy ítéletet kiad a kezéből, akkor legalább össze kellene kapcsolni a törvényi tényállást a megvalósult cselekvésekkel is”. Póka úgy érvelt, miszerint „a közveszély fogalma nem azonos a félelemmel, azzal, hogy én félek. Leírja, hogy azért vagyok bűnös, mert hogy alkalmas volt [a cselekmény] arra, hogy valaki féljen. Attól, hogy valaki alkalmas arra, hogy féljen, attól még nem biztos, hogy nekem bűnösnek kell lennem. Láttuk a bizonyítási eljárás során, hogy egyetlen laikus félben sem keltett félelmet. Aki beszámolt félelemről, nekik mind hivatási kötelességük, hogy féljenek”.

2017. június 27., Budapest: A Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezető bírója, Dr. Stubeczky Sarolta vizsgálja a rettenetes bűnjelet, a bombának benézett Petőfi-verset tartalmazó fadarabot – kép: szegyenpad.com

Kihirdetem a másodfokú bíróság ítéletét. A közveszéllyel fenyegetés büntette miatt Póka László és társa büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék a Ráckevei Járásbíróság 2017. február 21-én kihirdetett 1.B.68/2015/36-os számú ítéletét megváltoztatja. Póka László első rendű, és Fehér Nándor másodrendű vádlottat a hatrendbeli közveszéllyel fenyegetés büntette miatt ellenük emelt vád alól felmenti. Az első fokú eljárásban 9.495 forint bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel, és hát ez ellen az ügyész nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.

Tanácsvezető bíró indoklását így kezdte: „A hallgatóság ne várja, hogy a bíróság annyit beszéljen, mint Póka László, már csak azért sem, mert nagyrészt ismételhetné azokat, melyeket elmondott. Az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottakat hatrendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében, és ezért mindkettőjüket háromszáz óra közérdekű munkára ítélte. Elkobozni rendelte ezt a fahasábot, rendelkezett az egyéb bűnjelekről, bűnügyi költségekről. Ezt az ügyész tudomásul vette, az első- és másodrendű vádlottak – valamint közös védőjük viszont – fellebbezést jelentettek be felmentésük érdekében.”

Póka László vádlottnak a jogi egyetem kijárását javasló bíró folytatta: „A másodfokú bíróság teljes terjedelmében felülbírálta ezt az első fokú ítéletet, és arra jutott, hogy bizony igaza volt mindkét vádlottnak abban amit elmondtak, mert ez nem közveszéllyel fenyegetés. A tényállást is meg kell változtatni. A harmadik oldalon, III. pont alatt írt odáig rendben van, hogy Póka László és Fehér Nándor több ismeretlen társukkal 2013. december 9-én, 21óra körül Szigetszentmiklós belterületén található több pénzintézeti fiók úgynevezett 24 órás ügyfélterében elhelyeztek 10x20x5 cm nagyságú, rózsaszínes színű papírba csomagolt fahasábot, egyik oldalán „Elég volt a kifosztásból, fordíts!”, a másikon „Föltámadott a tenger” nyomtatott betűkkel olvasható. A velük szándékegységben eljáró ismeretlen társaikkal ezeket a fahasábokat úgy helyezték el, hogy a verset tartalmazó oldal a fahasáb alsó lapján volt, ami csak azt követően vált olvashatóvá, ha azt a külső szemlélő a padlóról felvette, majd megfordította. Ez is rendben van, ezt is jól állapította meg.”

Vajon robban a fadarab, ha megfordítják? – fotó: szegyenpad.com

A tényállást így rakta helyre a Törvényszék: „Ami viszont ez után következik, nevezetesen, hogy a vádlottak és társaik a fahasábok elhelyezésével, az elhelyezés helyszínére, időpontjára, módjára, illetve több személynek erre irányuló, láthatóan szándékegységben való tevékenységére, valamint a fahasáb csomagolása révén külső és laikus szemlélőben azt a látszatot keltették, hogy a csomagokban robbanóanyag, illetve robbanószer is lehet, mely működése esetén a személy- illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti, ezt így ahogy van, az egész részt mellőzzük. És utána jön az a mondat, hogy a vádlottak a cselekményeikkel azért keltették ezt a látszatot, ezt úgy változtatjuk meg, hogy a vádlottak azért helyezték el a fadarabokat, hogy a csomagokban elhelyezett vers nyilvánosságot kapjon, s ezzel összefüggésben az a tény is, hogy a vádlottak és társaik a pénzintézetekkel szemben kívánnak fellépni, és másnap, december 10-én – ezzel összefüggésben – demonstrációt szerveznek. Majd, hogy milyen bankok előtt helyezték el, az is rendben van, meg az is, hogy a biztonsági őr észlelte a csomagot és értesítette a rendőrséget. Kijöttek és kiderült: nem volt semmiféle robbanóanyag. Ez a tényállás lesz irányadó a másodfokú eljárásban.”

Az első fokú bíró indoklása nem kielégítő: „Igaz, hogy elég részletesen indokol az első fokú bíró, elég hosszadalmas bizonyítást folytatott le, de mégsem kapunk igazán megnyugtató választ arra, hogy mit jelent az: a fahasábok elhelyezésével, az elhelyezés helyszínére, időpontjára, módjára, a több személynek erre irányuló, láthatóan szándékegységben való tevékenységére a laikus szemlélőben azt a látszatot keltették, hogy a csomagokban robbanóanyag vagy robbanószer van. Nem indokolta meg kellőképpen: miért következik az egy ilyen rózsaszín papírba belecsomagolt fahasábból, hogy az egy bomba lenne, és a bombának robbannia kellene.”

A látszatkeltést, mint fontos körülményt így értékelte a Törvényszék: Ha nekik az a céljuk, hogy látszatot keltsenek, hiszen a közveszéllyel fenyegetés egyik tényállási eleme, elkövetési módja a látszatkeltés – ezt jól mazsolázta ki Póka László a lehetőségek közül. Köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt híresztel, vagy állít – ha ez egy szándékos cselekmény, igazából még eshetőleges szándékkal sem lehet elkövetni, mivel itt ez egy egyenes szándékkal elkövethető célzatos cselekmény, ami azt jelenti: az a célja az elkövetőnek, hogy a köznyugalmat megzavarja. Ha ennek az a magatartási eleme, hogy látszatkeltés, akkor igen is a látszatkeltésen keresztül kellene megnyilvánulni, tehát: ki kell hangsúlyozni, hogy az egy bomba, mert a látszatot az kelti, ha azt hihetjük, ez egy bomba. Tehát akkor úgy kell annak kinéznie, hogy olyan helyen kell lenni, vagy ne adj Isten be is kell telefonálni a bankba, hogy mindjárt robbanni fog, mert a látszat akkor van meg. Ellenkező esetben, mint például a körúti robbantó, aki tényleg robbantani akart, és nem a látszatkeltés volt a célja. Ebben az esetben mi volt? Volt egy csomag, egy hosszúkás, téglatest alakú csomag, ami be volt rózsaszín papírba csomagolva, rá volt írva, hogy „elég volt, fordíts”! Ebből miért kellene egyértelműen arra következtetni, hogy ez egy bomba? Az egy dolog, hogy amikor meglátta a biztonsági őr, akkor kihívta a tűzszerészeket, de ugyanígy kihívta volna akkor is, ha egy üres hátizsákról van szó. Ha odateszünk egy hátizsákot, akkor ugyanúgy kihívja – hányszor kihívták már akár pályaudvarra, repülőtérre egy egyszerű hátizsák miatt. Akik a hátizsákokat ottfelejtették, senkinek nem jutott eszébe őket azzal gyanúsítani, hogy közveszéllyel fenyegetnek. Itt is erről van szó – az, hogy ott van ez a figyelemfelkeltő kis dobozka, amit ha megfordítunk, ott van rajta a Petőfi-vers, és ráadásul úgy, hogy másnap meg készül a demonstráció, akkor teljesen hihető, amit a vádlott elmondott: ezt akarták alátámasztani, hogy a holnapi demonstrációról minél többen tudjanak. Ebben semmi törvényellenes, olyan, ami akármilyen veszélyt jelentene, nincsen.”

Póka Lászlót és Fehér Nándort bűncselekmény hiányában felmentő Budapest Környéki Törvényszék 2.Bf. bírói tanácsa – kép: szegyenpad.com

Közveszély körülményeiről a Törvényszék kifejtette: „Közveszélyről akkor beszélünk, amikor személynek vagy dolgoknak meg nem határozott köre olyan helyzetbe kerül, azok megsemmisülésének vagy sérelmének valószínűségét rejtik magában. Még ebből a mondatból sem tudjuk meg: az, hogy ott van ez a kis csomag, az milyen – ehhez hasonló – megsemmisülés rejt magában a külső szemlélő szemében. Ha odatesznek egy bombát, amiről teljesen egyértelműen kiderül, hogy bomba, akkor nincs mit magyarázni. Ha nem bombát tettek oda, hanem akármi mást, akkor abból miért kell arra következtetni, hogy itt mindjárt fel fogunk robbanni?”

A súlyos hátrány okozása kapcsán az elnökasszony az első fokú marasztaló ítélet kapcsán hangsúlyozta: „A súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés ráutaló magatartással is megvalósulhat, a hivatkozott törvényhely értelmében arról van szó, hogy annak megvalósulásához elegendő az is, hogy azt a látszatot kelti: adott esetben közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. Ebből megint nem jutunk előbbre, mert nem azt vitatjuk, hogy bekövetkezett-e vagy sem a közveszély, de még indig nem tudjuk, hogy a látszat miben nyilvánul meg. Írja az első fokú bíróság, hogy jelen esetben teljesen becsomagolt tárgyakról volt szó, s amelyekről nem volt látható és tudható, hogy mi a tartalmuk. Akkor mindjárt arra kell gondolni, hogy abban csak is bomba lehet? A tárgyakon egy szöveges rész volt láthatóan elhelyezve, a másik oldala csak akkor volt olvasható, amennyiben valaki azt felemeli és megfordítja. Igen – felemeli, megfordítja, és elolvassa, hogy feltámadott a tenger. Mert hiszen az volt a cél, hogy másnap velük együtt szavalják ezt a verset. Azt tudjuk, hogy a bankok ellen voltak ezek a megmozdulások, plakátragasztások, de ebből miért következik az, hogy járókelőket akarnának felrobbantani? Miért kellene attól megijedni egy bankba betérő, pénzt kivenni óhajtó embernek, amikor nem vele van baja, hanem a bankkal van baja? Ha a bankot fel akarja robbantani, vagy fenyegetni akarja, akkor betelefonál. Ha fel akarja robbantani, akkor nem szól: felrobbantja. Ha pedig látszatot akar kelteni, akkor fogja a telefont és beszól – ez az általánosan bevett szokás. Ezen esetben teljes mértékben megvalósul a közveszéllyel fenyegetés.”

A fadarabok éjszakai elhelyezése kapcsán sem értett egyet a Törvényszék az első fokú bírósággal: „Ezek a körülmények azok, hogy éjszaka lettek elhelyezve. Robbantani nem csak éjszaka lehet – sőt, ha már robbantani akarunk, akkor nagyobb felhajtást, akkor érdemesebb nappal odatenni, amikor nagy forgalom van és több ember megrettenhet tőle. Nem mindenki akar éjszaka pénzt kivenni. Ezek a tényezők vezettek oda, hogy a tűzszerészeket kellett kihívni. A tűzszerészeket azért kellett kihívni, mert a biztonsági őr úgy látta, ki kell hívni őket. Ugyanígy kihívta volna őket, ha egy hátizsák van ott. Ez nagyon-nagyon gyenge ahhoz, hogy egy ilyen komoly bűncselekménynek nevezzük, mint a közveszéllyel fenyegetés”.

Az első fokú bíróság szerint az elhelyezett tárgyak – a tömör fahasábok – objektíve alkalmasak voltak arra, hogy robbanóanyagot tartalmazzanak, ezen megállapítással sem értett egyet a Törvényszék: „Az, hogy nem bombát tartalmaztak, azt követően derült ki, hogy a tűzszerészek megvizsgálták és kibontották a csomagokat. A tanúvallomás alapján nem vitatható a tény, hogy bomba is lehetett volna. Ez az indoklás kevés. Felderítette a tényállást, hogy odatették, de utána téves jogi következtetést vont le arra vonatkozólag, hogy bűncselekmény valósult meg. Ez a véleménynyilvánítás szabadságán belüli tiltakozás eredménye volt, amit már régóta folytattak. Álláspontunk szerint kevés ahhoz, hogy közveszéllyel fenyegetés legyen, és ezért valakit bűnösnek mondjanak ki, büntetést szabjanak ki vele szemben”.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság úgy döntött, hogy ezt az ítéletet megváltoztatja, és a vádlottakat az ellenük emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmenti. Ennek még nincs vége, mert az ügyész fellebbezni fog, ez egész biztos, és akkor majd mennek a Táblára…

– búcsúzott el a jelenlévőktől Dr. Stubeczky Sarolta. Póka László és a Sárgapólósok kifejezetten örülnek annak, ha az ügyész fellebbezni kíván, ugyanis ki vannak tiltva a Fővárosi Ítélőtáblának helyet adó Kúria épületéből.

Folytatása következik, addig is, döntsön az olvasó – népítélet, névtelenül, anonim módon s(z)avazhat:

Ön készpénzfelvétel során rettegne a Petőfi-verset tartalmazó fadarabtól?

A szegyenpad.com független újságírók által szerkesztett, elsősorban családjogi visszaélésekkel, jogsértésekkel foglalkozó hírportál. Kapcsolat, közérdekű bejelentés: szerk[kukac]szegyenpad.com

Légy első hozzászóló

Válasz írása

Your email address will not be published.


*