Dr. Sófi Gyula vesztegetési ügye – Csernay Ákos pszichológus-szakértő: „Lennének olyan emberek, akiknek sok pénz megérne, ha megváltozna az én véleményem”

Fővárosi Törvényszék 2023. november 16. napján, tanúk kihallgatásával kezdte meg a Dr. Sófi Gyula igazságügyi szakértő ellen folyó azon büntetőpert, melyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság feljelentése nyomán hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés, és hatósági eljárásban elkövetett hamis tanúzásra felhívás bűntettekkel vádolja az ügyészség a Heim Pál Gyermekkórház volt osztályvezető főorvosát. Tekintettel arra, hogy Dr. Sófi Gyula, illetve egykori beosztottja, Csernay Ákos, valamint az alapügyben eljáró nyomozó, Balogh István főhadnagy úr is hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó róluk kép- és hangfelvételt készítsen, nyilvánosságra hozzuk a tárgyaláson elhangzottakat. A tárgyalási hangfelvételek publikálásán túlmenően feltárjuk azt a meglehetősen „érdekesen” működő szakértői gépezetet, melyet igénybe vett a tehetős vállalkozó-édesapa annak érdekében, hogy a volt feleségét legalább 10 évre börtönbe juttassa, akit végül az ügyészség kiskorú veszélyeztetése bűntett, és kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége vádjával bíróság elé állított.

Előzmények – a korábbi törvényszéki sajtóközlemény

A vádirat szerint 2019-ben szexuális erőszak bűntettének gyanúja miatt nyomozás volt folyamatban egy olyan ügyben, amelyben a feljelentő azt állította, hogy kiskorú gyermekét annak édesanyja és ismeretlen személyek 2017-ben szexuálisan zaklatták. A feljelentéshez becsatoltak egy igazságügyi orvosszakértői és gyermekpszichiáteri egyesített szakvéleményt, amelyet a vádlott – aki egy pszichiátriai osztály osztályvezető főorvosa, egyben igazságügyi szakértő –, valamint az ő szakértő társa készített. A szakvélemény szerint a kiskorú sértett személyes vizsgálata alapján a szexuális visszaélés lehetősége felmerült. Ezt követően a feljelentő jogi képviselőjének indítványa alapján a nyomozó hatóság a kiskorú sértett pszichológiai vizsgálatára kirendelt egy másik igazságügyi pszichológus szakértőt, aki egyébként a vádlott munkatársa volt. A gyermek vizsgálatát követően a vádlott felhívta a kollégáját és a bűnügyről érdeklődött. Amikor a szakértő közölte a terhelttel, hogy a feljelentésben foglalt állítások nem állják meg a helyüket, a vádlott megkérdezte, hogy esetleg ki lehet-e hozni mást a történetből? A nemleges választ követően a vádlott pár nappal később ismét megkereste kollégáját és jelezte számára, hogy az édesapának sokat megérne, ha valótlan tartalmú szakvélemény benyújtásával igazolnák a feljelentésben foglaltakat, vagyis, hogy a kisfiút szexuálisan zaklatták. Eközben a vádlott egy papírlapra azt írta rá, hogy „2 millió”. A felajánlott előnyre a pszichológus szakértő nem reagált, amiért a terhelt több ízben megjegyzést tett neki, miszerint „hülye, hogy nem fogadja el a pénzt”.

Az előkészítő ülésen a vádlott nem ismerte el a bűnösségét, és a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le, ezért a bíróság az ügyet tárgyalásra utalta.

Tárgyalási hangfelvétel – Csernay Ákos: „Gyula, ezek az emberek nem a barátaid!” Dr. Sófi Gyula szerint nem állította azt, hogy megtörtént a szexuális abúzus

Az alábbi 48 perces tárgyalási hangfelvételen az hallható, hogy az eljáró törvényszéki bíró, Dr. Kárpáti György kihallgatja Csernay Ákost, ismerteti vele a nyomozati szakban tett vallomását, majd az ügyész, ezt követően a vádlott védője, Dr. Jován László tesz fel kérdést, végül Dr. Sófi Gyula vádlott 10 percen át reagál az elhangzottakra. Kivonatos formában – nem teljes terjedelmében idézve – az alábbiak hangzottak el.

Csernay Ákos szerint az édesapa tett feljelentést (a PMRFK-feljelentés és eljáró bíró szerint dr. Mester Csaba volt a feljelentő), és becsatolt egy olyan hangfelvételt, melyben a gyermek elmondja, hogy az édesanya elviszi őt egy titkos házba, a titkos bácsikhoz ahol őt nyalogatják. Csernay szerint a nyomozó felhívta őt és közölte, hogy korábban Dr. Sófi készített egy szakvéleményt, melyben nem foglal állást, nyitva hagyja az abúzust. Csernay Ákos indirekt kérdésekkel próbálta a gyermeket meginterjúvolni, azonban ezek semmiféle eredményre nem vezettek. Megkérdezte a gyermekről, hogy szokott-e náluk meztelenkedés lenni, volt-e olyan, hogy valaki a testéhez nyúlt – ezekre mind nemleges választ adott. Elérkezett a vizsgálat arra a pontra, amikor Csernay Ákos kénytelen volt direktben rákérdezni. Megkonfrontálta a kisfiút, hogy ő hallotta és ez igaz, tényleg hallotta a hangfelvételen. A gyermek erre azt mondta, hogy azért mondott ilyet, mert érezte, hogy az édesapja ezt várja tőle.

Csernay Ákos szerint a vizsgálatát követően a Heim Pál Gyermekkórházban Dr. Sófi Gyula az ovis szobába – a telefonok kint hagyása mellett – őt behívta, és közölte vele, hogy lennének olyan emberek, akiknek sok pénzt megérne, hogy ha megváltozna az ő véleménye. Erre ő azt válaszolta, hogy „Gyula, ezek az emberek nem a barátaid”. Ezt követően Csernay felhívta a hozzátartozóit elmesélte neki, hogy mi történt. Aznap elmondta az esetet a Heim Pál Gyermekkórház egyik rezidens-orvosának is. Csernay Ákos elmondása szerint azért mondta el az esetet Balogh István rendőr főhadnagynak, mivel úgy gondolta, hogy meg kell védje az édesanyát és a gyermeket. Csernay Ákos azt állítja, hogy az ovis szobában Dr. Sófi Gyula az asztalról elvett egy cetlit és ráírta, hogy „2 millió”. Arra nem emlékszik, hogy az egy- vagy a kétmilliót írta rá a cetlire a vádlott. A cetli az asztalon maradt, nem nyúlt hozzá, nem tette el.

dr. Zsadányi Nagy Julianna ügyész azt kérdezte Csernay Ákostól, hogy volt-e tudomása a rendőrségi kirendelést megelőzően Dr. Sófi magánszakértői véleményéről, a válasz nemleges volt.

dr. Jován László védőügyvéd a tanút többek közt arról kérdezte, hogy a Heim Pál Kórház Gyermekpszichiátriai Osztályán általa végzett különféle szakértői vizsgálatok okoztak-e konfliktust dr. Sófi Gyulával, volt-e probléma köztük a munkavégzéssel kapcsolatban. A válasz nemleges volt. dr. Jován azt is megkérdezte, hogy amikor közösen készítettek szakvéleményt, volt-e köztük szakmai vita. Csernay válaszul közölte, hogy megbeszélték a dolgokat, de nem ugyanaz a szakmájuk – különbözik a két kompetencia. Nem volt köztük szakmai vita – válaszolta. Az ovis szobában lévő cetli kapcsán megkérdezte, hogy az asztalon volt-e, Csernay azt válaszolta, hogy úgy emlékszik, igen. A tanú közölte: a cetlit nem kellett letépni, mivel ott kallódott egy fecni. Odanyúlt érte és ráírta vagy azt, hogy 2 millió, vagy azt, hogy 1-2. Az egyet és a kettőt arab számmal, a milliót pedig latin betűvel.

A vádlott tagadta a volt beosztottja által előadottakat, mint fogalmazott, az elhangzottak csak kis részben valósultak meg. Valóban volt köztük telefonhívás, megkérdezte Csernayt, hogy a kórházban átmehet-e hozzá. Említette Csernaynak, hogy lenne az ügyvéd úr általi kirendelés, amelyben közösen kellene szakértsenek, amiben ő már 2017-ban adott szakvéleményt, és az eltelt idő vonatkozásában már nem Dr. Thúrzó Csaba orvos-, hanem pszichológus-szakértővel tervezi ezt a vizsgálatot, amit önállóan nem tud elvégezni. Dr. Sófi hozzátette: ő és szakértő társa 2017-ben vizsgálták a gyermeket és azt írták le a szakvéleményükben, hogy szakértői evidenciával nem állapítható meg a szexuális abúzus, viszont az anális régióban a repesztett seb lehet szexuális eredetű. A vádlott szerint egy furcsa reakció, folyamatos nikotin-tabletta bekapdosása, felugrás a székből, és a helyiségben mászkálás történt Csernay szobájában. Szerinte elhangzott Csernay részéről a kijelentés, hogy ebben az ügyben ellentétes a véleményünk, erre ő visszareflektált, hogy most van folyamatban egy kirendelés a részére – nem vizsgálta, nem tud semmit 2017. óta gyermekről. Neki nincs véleménye, csak kérdése van, hogy meg tudják-e vizsgálni. A vádlott említést tesz arról is, hogy a Heim Pál Kórház ambuláns ellátását követően vizsgálta meg a gyermeket. Dr. Sófi Gyula a szakvéleményének keltezése – hangzott el a tárgyaláson – 2017. szeptember 18. napja. (Édesapa viszont jóval korábban, 2017. február 9-én került első alkalommal kapcsolatba a Heim Pál Kórházzal, s hogy ott mi történt, azzal cikkünk apai pertaktika részében foglalkozunk.)

Dr. Sófi Gyula szerint nem volt tudomása arról, hogy jóval később, 2019-ben Csernay Ákost rendelte ki a rendőrség, méghozzá egy másik büntetőeljárásban. Csernay nemrég megvizsgálta a gyermeket, kizárta az abúzust, s mint Dr. Sófi fogalmazott amikor Csernay által erről értesült, „feltartottam a kezem, akkor nincs miről beszélni, mert hetekben belül nem fogunk újravizsgálni egy gyermeket pszichológiai és pszichiátriai módszertannal, mert ez önmagában már a szakma szabályai szerint is tilos, egyfajta lelki gyötrelem, egyfajta lelki abúzus, hogy ha folyamatosan, újra meg újra vizsgálják” – tette hozzá. Csernay megköszönte az elmondottakat. Tehát a vádlott azt állítja, hogy ő Csernay szobájában tudta meg, hogy vizsgálják a gyermeket.

Megjegyzésünk: A Dr. Sófi-féle szakértői vizsgálatot megelőzően, újfent 2017-ben – ugyanezen ügyben – az apa feljelentése nyomán a PMRFK büntetőeljárást indított, azonban ezen eljárásnak nem volt része a vádlott és társa által készített szakvélemény, mivel nem Dr. Sófi Gyulát rendelte ki a rendőrség és időben később készült el a magánszakértői véleménye. Ezt az első eljárást is bűncselekmény hiányában szüntette meg a rendőrség. Tehát a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ugyanazon ügyben és kétszer indított büntetőeljárást, az elsőt 2017. tavaszán, a másodikat pedig 2019. őszén. Dr. Sófi Gyula és társa a 2017-es rendőrségi büntetőeljárásban a kirendelt szakértő kapcsán eredménytelenül zárult megállapítását követően vizsgálta meg a gyermeket. Ellentmondásos a vádlott azon állítása, hogy nem tudott a rendőrségi kirendelésről és a Csernay-féle vizsgálatról, erről a későbbiekben lesz szó.

Megjegyzésünk: A Fővárosi Törvényszék sajtóközleményén túl az ügyben jelentőséggel bír Csernay Ákos azon állítása, miszerint a gyermek személyes vizsgálatán túlmenően egy, az édesapa által a gyermekről készített videófelvételt említ, s azt, hogy eme felvételt elemezve a gyermek indirekt befolyásolását állapította meg. Csernay Ákos viszont nem tesz említést arról, hogy anális eredetű sebről készült ambuláns lap is rendelkezésére állt volna a 2020. év elején lefolytatott szakértése során. Dr. Sófi viszont a 2017-es szakértése kapcsán nem említ videófelvételt, hanem az ominózus végbél-sérülésre hivatkozik, amiről épp a saját kórháza állapította meg azt, hogy kezdődő aranyér gyanúja merül fel. Mindez azért lényeges, mivel felmerül annak gyanúja, hogy az apa a második próbálkozása során a hang- és videófelvételeken elhangzottakra alapította az anyai szexuális abúzust, mivel korábban az „aranyeres” próbálkozása kudarcot vallott. Nyilvánvalóan egy testi – anális – sérülésnek jóval nagyobb súlya van.

A vádlott említést tesz arról is, hogy Pásztor Attila pszichológus-szakértő szerint a szakvéleményével nincs gond. Dr. Sófi e kijelentése azért érdekes, mivel Pásztor Attila klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus, avagy semmi köze nincs az igazságügyi orvos-szakértéshez, és Dr. Sófi szakterületét nézve, a gyermek- és ifjúsági pszichiátriához sem, ennek ellenére véleményezte, lényegében validálta a Turzó–Sófi-féle szakvéleményt. A hangfelvétel végén eljáró bíró megállapítja, hogy a szembesítés eredménytelenül zárult.

Tárgyalási hangfelvétel – Csernay Ákos levelet küldött Dr. Sófi Gyulának: „A helyedben bocsánatot kérnék, és akkor visszakaptad volna a bíróságtól a becsületedet, …szétvered a saját osztályodat!”

Csernay Ákos és Dr. Sófi közt az esetet követően több levélváltás volt, ezek közül az egyiket – az ügyben relevanciával bíró, 2021. október 24-eit – hozzuk nyilvánosságra. [Csernay „14 év börtön után” kijelentése úgy értendő, hogy ennyi időt dolgozott a BV-ben.]

A tárgyalást a bíróság Csernay Ákos szüleinek, és élettársának kihallgatásával folytatta, valamint az ebédszünetet követően meghallgatta a Heim Pál Gyermekkórház egyik orvosát is. Mivel ezen tanúk vallomásai megítélésünk szerint többlet-információval nem szolgálnak – avagy mindegyikőjük csak arról tudott beszámolni, hogy Csernay Ákos mit mondott el nekik –, mellőzzük a közlésüket.

Tárgyalási hangfelvétel – Balogh István rendőr főhadnagy kihallgatása: előkerül dr. Mester Csaba, Sófit kizárták a szakértésből, titkos bácsik, az apa indirekt befolyásolta a gyermeket

A törvényszék tanúként hallgatta ki Balogh István rendőr főhadnagyot, a PMRFK egykori nyomozóját. Ő volt az a rendőr, aki szexuális abúzus-ügyek előadója volt. Balogh István elmondta, hogy két büntetőeljárás zajlott, az első 2017-ben, ami megszüntetéssel zárult. A tanú lényegében tartalmilag egyezően mondta el azon körülményeket, melyeket Csernay Ákos előadott. Eljáró bíró ismerteti a vesztegetéssel kapcsolatos PMRFK-feljelentést, és arról kérdezi a tanút, hogy a felettesének tett jelzés, és a Bene Róbert r. százados feljelentése közt eltelt 7 hónap okáról van-e tudomása? Eljáró bíró a idézi a vesztegetési rendőrségi feljelentést, miszerint az apa megbízásából dr. Mester Csaba ügyvéd 2019. szeptember 23-án kelt feljelentésében a rendőrségnek Dr. Sófi Gyula és Csernay Ákos kirendelését javasolta (e ponton ment szembe PMRFK feljelentésben foglaltak a vádlott azon állításával, miszerint nem tudott a rendőrségi ügyről). Dr. Sófi helyett a rendőrség Dr. Papp István Csongor gyermekpszichiáter-szakértőt rendelte ki Csernay Ákos mellett. A Dr. Sófi Gyula kirendelésére tett javaslatot azért nem fogadta el a rendőrség, mivel az apa megbízásából magánszakértőként vizsgálta a sértettet, erről tudomása volt a rendőrségnek, avagy az eljárási irat része volt. (dr. Mester Csaba becsatolta a feljelentés mellékleteként a Dr. Sófi-féle szakvéleményt, s így tett indítványt a kirendelésére.) A PMRFK feljelentésében az szerepelt, hogy a vádlott beszélt Csernay Ákossal, és azt mondta, hogy ez egy kiemelten érzékeny ügy, s amikor a Balogh István átvette a kórházban a szakértői véleményt, akkor mondta el neki Csernay az estet, miszerint a gyermek apja örülne, ha neki kedvező szakértői vélemény születne, azaz a szakértő úr igazolná a szexuális abúzust. A gyermek a szakértői vizsgálat során elmondta, hogy az apja által készített videófelvételen azért számolt be az édesanyja és a titkos bácsik által elkövetett dolgokról, mert az apja annyira akart valamit és ezt találta ki. A szakértő (Csernay) megállapítása szerint az apa a gyermekét indirekt módon befolyásolta, a vizsgálatok nem jeleztek szexuális traumát. A védő és a vádlott arról kérdezi a tanút, hogy elképzelhető-e az, hogy a szakértői vélemény máskor került a rendőrséghez.

A tárgyalás végén eljáró bíró ismertette az ügyben keletkezett iratokat. A bizonyítási indítványok körében a védelemnek volt indítványa: dr. Mester Csaba ügyvédet kívánta tanúként idéztetni dr. Jován László, mivel tisztázni szerette volna a megbízói szerepét. A bíró ezen indítványt elutasította, mivel álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy milyen viszony volt dr. Mester Csaba és Dr. Sófi Gyula közt (e bírói kijelentés is szembe megy a vádlott azon állításával, hogy nem tudott a rendőrségi ügyről, ugyanakkor eljáró bíró a délutáni tárgyalási szakban – az iratismertetés során – is említette dr. Mester Csaba feljelentését, ami az iratok közt található, végül: maga a vádlott említi, hogy „ügyvéd úr”.) A tárgyaláson elhangzottak szerint Csernay Ákos vallomásán kívül nincs semmilyen tárgyi bizonyíték – nincs hangfelvétel, s nincs meg a papírcetli sem. A per 2024. január 10-én, perbeszédekkel folytatódik, majd várhatóan ezen a napon ítéletet hoz a törvényszék.

Anoním szavazás – döntsenek az olvasók

---

Az üggyel összefüggésben a továbbiakban a megbízó édesapával foglalkozunk, betekintést adva azon brutális taktikába, melyet a válóper során alkalmazott. Vázlatosan ismertetjük továbbá a magánfelkérésre és a különféle hatósági (rendőrség, gyámhivatal, bíróság) történt szakértői megbízások, kirendelések eredményeit, azok éles ellentéteit, anomáliáit, végül a Fővárosi Törvényszék jóvoltából kivonatos formában közöljük, hogy végül miért állította bíróság elé az ügyészség a vállalkozó-édesapát. Cikkünket Dr. Sófi Gyula és Csernay Ákos utolsó közös akciójával zárjuk, némileg árnyalva a köztük lévő konfliktust, azt kívánva számukra, és más szakértők számára is, hogy be tudjunk számolni a szakértők összefogásáról, jelzőrendszeri funkciójáról.

Családi hangulat – apuka a lakásban kamerázik, s számon kéri anyukát, hogy miért nem viszi bölcsődébe a gyermeket

A rendelkezésre álló információk szerint az édesapa kamera-mániás – közös otthonukban is rendszeresen kamerázta a feleségét és a gyermeküket, illetve akkor is így tett, amikor a gyermekkel elköltözött az édesanya és kapcsolattartáson jelent meg, lásd alább.

Kapcsolattartás, gyermek átvétele – apuka lánya kamerázik, anyuka beszól neki

Csernay Ákos: „Gyula, ezek az emberek nem a barátaid!”

Az édesapa – valószínűsíthetően – pertaktikai okokból két alkalommal szexuális abúzus vádjával büntetőeljárás alá akarta vonni az édesanyát, méghozzá Btk. 197. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző, és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettel. A szexuális erőszak minősített esetéről van szó, mely öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel – fegyházzal – fenyegetett bűncselekmény, középmértékkel számolva 10 év letöltendő szabadságvesztést szánt az apa szülőtársának.

A szexuális bűntett büntetőeljárást a következőképp próbálta kivitelezni az apa

1. 2017. február 9-én a gyermeket kapcsolattartás során bevitte a Heim Pál Kórház ambulanciájára, ezzel egyidejűleg a kórházba kihívta a rendőrséget (a bíróság előtt azt állította, hogy a kórház kért azonnali rendőri intézkedést, nyomatékosította, hogy eddig soha nem látott esettel találkozott az intézmény), mivel állítása szerint az anyai otthonban szexuálisan bántalmazták a fiát. Tényként közölte, hogy az anya ellen gyermekbántalmazás miatt eljárás folyik. Állítását arra alapozta, hogy a gyermek nem engedte megmosni a fenekét. A kórházba az apa a napközis gondozóval érkezett, aki egyebekben az akkori élettársa volt;
2. A Heim Pál Kórház ambulanciája nem valószínűsítette a szexuális eredetű végbél-sérülést, kezdődő, egyes fokozatú aranyeret állapítottak meg;
3. Néhány nap múlva feljelentést tett a rendőrségen szexuális abúzus tárgyában, a rendőrség nyomozást rendelt el, a kirendelt szakértő kizárta a szexuális abúzust, a büntetőeljárást megszüntették;
4. Édesapa nyomult a gyermek-háziorvosnál is: nyomásgyakorlással beutaltatta a gyermeket a Heim Pál Kórház Gyermekpszichiátriai Osztályára – ez az akkori körülmény azonban nem hozható összefüggésbe a vádlott későbbi megbízásával. Mindeközben más eljárásban nyomatékosította, hogy a háziorvos utalta be a gyereket;
5. Feltételezhetően valamikor 2017. második felében megbízta a vádlottat magánszakértői vélemény elkészítésével. Ebben az időszakban már kapcsolattartásra jogosult volt az apa, avagy a szakértést a kapcsolattartási időben végezhette el a vádlott. Dr. Sófi magánszakértői véleménye az iratismertetésen elhangzottak szerint 2017. szeptember 18-án készült el;
6. Eltelik kb. két év, képbe kerül dr. Mester Csaba ügyvéd, és az apa megbízásából ezúttal ő tesz feljelentést – előkerül az új bizonyíték, a hang- és videófelvételek, melyekben titkos bácsikról beszél a gyermek. dr. Mester mesterien becsatolja feljelentéséhez a vádlott 2017-es magánszakértői véleményét, kizárva őt a hatósági szakértői kirendelésből. Tehát már van egy 2017-es anális seb, és részben erről szóló, a gyermek által később előadott mesék titkos bácsikról;
7. dr. Mester Csaba mint feljelentő a 2019. őszén indult büntetőeljárás során Balogh István rendőr vallomása szerint indítványt tesz Dr. Sófi Gyula és Csernay Ákos kirendelésére (Dr. Sófi szerint nem tudott a büntetőeljárásról), a rendőrség észleli Dr. Sófi elfogultságát a korábbi magánszakértése miatt, Csernay Ákos mellé Dr. Papp István Csongor pszichiáter-szakértőt rendelik ki – a szakértők kizárják a szexuális abúzust, Csernay szerint az apa indirekt módon befolyásolta a gyermekét;
8. Csernay Ákos elmondja Balogh István rendőr főhadnagynak az állítólagos vesztegetési próbálkozást, aki ezt jelzi a felettesének, Bene Róbert r. századosnak, a PMRFK 7 hónap múlva feljelentést tesz.

A kiskorúakat, mint sértetteket érintő bűncselekmények kapcsán – különösképp a kiskorú veszélyeztetése és a szexuális erőszak esetén – a rendőrség minden esetben igazságügyi pszichológus-szakértőt rendel ki. A szakértői vizsgálat célja többek közt a gyermek által előadottak élményszerűségének vizsgálata. Gyakorlatilag a szakértőn múlik az, hogy a rendőrség közöl-e gyanúsítást a feljelentett személlyel szemben, s végül börtönbe kerül-e vagy sem a terhelt. A szakértői nyelvezetben a „valószínűsíthető” szóhasználat a cselekmény megtörténte kapcsán inkább jelenti az igen, mint a nem választ, a „szakértői bizonyossággal nem állapítható meg” pedig a nemlegest. Hazánkban az alábbi általános valószínűségi skálát használják Pápay Kinga tanulmánya szerint.

• Bizonyossággal határosan valószínű
• Nagyon valószínű
• Valószínű
• Nem valószínű
• Nagyon nem valószínű
• Bizonyossággal határosan nem valószínű

A magánszakértők ebben az ügyben is kimérten fogalmaztak, használták a szakértői nyelvet, szemben a hatósági kirendelés útján eljárt szakértőkkel. A rendőrségnek a gyanúsításhoz legalább a „valószínűsíthető” válaszra van szüksége. A Dr. Sófi-féle magánszakvélemény a „szexuális visszaélés felmerülhet”, és valamint a „minden kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a gyermek fenekén látható sérülések nem szexuális bántalmazás eredményei” evidencia-megállapításokat tartalmazzák. Úgy értelmezzük, hogy ez 99-51%-os megalapozottságú, „valószínűségi” következtetésnek felel meg annak ellenére, hogy mint elhangzott, a szakértő nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben, nyitva hagyta azt. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, hogy a magánszakértő és a kirendelt is újfent csak „valószínűsíti” a cselekmény megtörténtét. Rendkívül nehéz helyzettel szembesül az a rendőr, aki dönt a gyanúsításról – és arról fog dönteni.

Ebben az ügyben több olyan – szerencsésnek nevezhető – körülmény volt, mely az abúzus-taktika kudarcához vezetett. Ezek egyike valószínűsíthetően az, hogy ebben az időszakban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság már nem Kugler Gyöngyit rendelte ki a kiskorúakat érintő abúzus-ügyekben. Természetesen nem állítjuk azt, hogy Kugler kirendelt szakértőként megállapította volna az anyai abúzust, csupán valószínűsítjük, mivel a különféle bíróságok, törvényszékek (Budakörnyéki Járásbíróság, Gödöllői Járásbíróság és a Budapest Környéki Törvényszék, Egri Törvényszék), aggályos mivoltuk miatt kizárták a Kugler-féle magánszakértői szakvéleményeket. Kugler Gyöngyi karrierje a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 2016. őszén ért véget. Kugler a PMRFK-n 2011. áprilisa és 2016. ősze közt 39 alkalommal szakértett szexuális erőszak-ügyekben. (További adatok nem állnak rendelkezésünkre, mivel a BRFK 700 ezer Ft-ot kért ugyanazon – Kuglert érintő – közérdekű adat kiadásáért, amiért a PMRFK nem kért semmit. Kugler tevékenységének feltárása érdekében összesen 17 közérdekű adatkérés-megkereséssel fordultunk három megyei rendőr-főkapitánysághoz és 14 járási kormányhivalhoz.)

A másik szerencsés körülmény – már ha a Dr. Sófi ellen felhozott vádak igazak – Csernay Ákos édesanyát és gyermekét védő fellépése (ezt ő maga állította a vádlottnak 2021. október 24. napján írt levelében), ugyanakkor nem elhanyagolható dr. Mester azon mesteri ügyvédi taktikája sem, hogy Dr. Sófit – miután kizáratta a szakvélemény-becsatolással az ügyből – kérte kirendeltetni a rendőrségen.

További (korábbi) büntetőeljárások

1. Az édesapa szülőtársával szemben büntetőeljárást kezdeményezett a gyámhivatal útján kiskorú veszélyeztetése;
2. S mint volt cégtársa ellen, sikkasztás, hűtlen kezelés tárgyában is feljelentést tett;
3. Az édesanya és szűk családi köre – édesanyja, édesapja – valamint egy férfi ellen lopás és rongálás miatt kezdeményezett büntetőeljárást.
   
   Természetesen ezen feljelentések tényét az apa a különféle eljárásokban közölte – a büntetőeljárások mindegyike megszüntetésre került.

Az apa lecserélte a lakás zárait, és 3 napra kizárta az anyát az otthonukból (amit a tagadás mellett oly módon magyarázott, hogy a ház felső szintjén be tudott volna jutni az anya az ingatlanba), olyat eset is volt, hogy az anya elbarikádozta magát. Apa szerint az anya a szüleivel bódult állapotban jelent meg a bölcsődében (melynek vezetője az élettársa volt), és nem ismerte fel a fiát. Tesz említést rejtélyes verőemberekről is, e tárgykörben magánvádas büntetőeljárás indult az apával szemben rágalmazás, becsületsértés tárgyában, mivel a verőemberek előtt hangzottak el az apától emberi méltóságot sértő kijelentések. Garázdaság miatt is indult büntetőeljárás az apával szemben. Az apa a gyermeket több mint három hónapon át bújtatta az anya és a verőemberek elől az anyához helyezést követően (a bujkálást elmondása szerint a gyámhivatal javasolta).

Fekáliával eteti az anya a fiát

Édesapa az egyik hatósági eljárásban azt állította, hogy anya ürülékkel eteti a gyermeket, mivel a gyerek neki erről számolt be. Ezen a ponton már az emberi méltóság fogalmán végérvényesen kívülre került.

A gyermeket agyon szakértik – íme a szaknévsor

Magán felkérések

1. Giller Ildikó.: A szülők közti konfliktust további elmérgesedését, a különféle hatósági eljárásokat közvetve G. I. pszichológus indukálta. Ő volt az első olyan „szakember”, akit az apának gyermekbántalmazásra szakosodott szakpszichológusként „ajánlottak”. Giller Ildikó nem klinikai gyermek szakpszichológus, nem szerepel a kereso.enkk.hu nyilvántartásában. A pszichológus úgy tett szakmai megállapításokat 2016. áprilisában az anyáról és a veszélyeztetéséről, hogy őt nem vizsgálta meg. Szerinte az anyai közeg súlyosan elhanyagoló volt, és bántalmazásra utaló jeleket állapított meg (hogy miket, azt nem részletezte). Giller Ildikó önállóan nem állíthat ki sem véleményt, sem pszichológusi szakvéleményt, mivel alap pszichológusi diplomával rendelkezik. Vizsgálata után a napközis intézmény jelzéssel élt a gyámhivatal felé, a gyámhatóság feljelentést tett. Az édesanya állítása szerint a napközis intézmény vezetője, fenntartója abban az időben az édesapa akkori barátnője/élettársa volt. A gyámhivatal nem vette figyelembe a véleményét. Ezzel egyidőben az édesanya másik intézménybe íratta be a gyermeket, az apa gyámhivatalhoz fordult, s azt kérte, hogy az barátnője/élettársa által vezetett intézményt jelölje ki a gyámhivatal, a kérelmet a gyámhivatal elutasította. Az új óvoda viszont nem észlelt semmiféle veszélyeztetést.
2. Kugler Gyöngyi: Az aggályos szakvéleményeiről elhíresült pszichológus-szakértőt édesapa bízta meg azzal, hogy rendszeresen vizsgálja a gyermeket. Kugler Gyöngyi az anya tudta és beleegyezése nélkül (engedélyt kellett volna kérnie tőle a Magyar Pszichológiai Társaság állásfoglalása szerint), 2016. november 16-án, 23-án, 30-án, december 14-én, és 2017. január 13-án, valamint január 18-án, mindösszesen hat alkalommal vizsgálta a gyermeket és tett megállapításokat az anyai veszélyeztető klímáról, az anya-gyermek-kapcsolatról úgy, hogy az anyát nem hallgatta és vizsgálta meg. Kugler Gyöngyinek bevett szokása, hogy tucatnyi alkalommal vizsgálja a gyermeket. Kugler szerint a gyermek bővebben beszámolt anyai bántalmazásról, és azokat továbbra is traumaként éli meg. A Kugler-vizsgálatok nem az állítólagos szexuális abúzusról szóltak, de a benne írtak azonban felvetik a kiskorú veszélyeztetése bűntett gyanúját. Kugler Gyöngyi szoros kapcsolatban áll dr. Mester Csaba ügyvéddel, mint a jogi képviselőjével. Kaleta Gábor egykori ügyvédje tagja volt a Kugler-féle Fehér Liliom Egyesültnek, ahonnan a botrányt követően kilépett.
3. Dr. Sófi Gyula: Vallomása és a vád szerint 2017-ben bízta meg őt az apa magánszakvélemény elkészítésével. A gyermek végbeléről készült fotók képezték a vizsgálataik tárgyát, a székrekedést kizárták, szexuális visszaélés felmerülhet, valamint a minden kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a gyermek fenekén látható sérülések nem szexuális bántalmazás eredményei szakértői evidencia-megállapításokat tartalmazza a szakvéleményük. A szülői kötődési mintáról, érzelmi biztonságról is tartalmaz megállapításokat a szakértői véleményük – adta elő dr. Kárpáti György bíró az iratismertetés során;
4. Dr. Turzó Csaba: Dr. Sófi Gyula vonta be a magánszakértése során a debreceni orvos-szakértőt;
5. Komóczi Mihály: A pszichológus-szakértőt újfent édesapa bízta meg két alkalommal. Komóczi figyelembe vette a rendőrséghez dr. Mester Csaba ügyvéd által benyújtott terjedelmes videókat. Úgy nyilatkozott, hogy az apához, illetve annak párjához kötődik a gyermek intenzívebben, a beszámolókban szexuális tartalmak is megjelennek, melyek felvetik annak lehetőségét, hogy a gyermeket szexuális abúzus, vagy az életkorának nem megfelelő – érzelmileg túlterhelő – szexuális tartalmú inger érhette. Második alkalommal az apa-gyermek vizsgálatakor mély, őszinte kötődést állapított meg. Avagy Komóczi szakvéleményeinek két irányultsága volt: szexuális erőszak, és apai kötődés. Sem az első, sem a második szexuális erőszak-büntetőeljárásban nem merült fel Komóczi neve.

Nem merült fel sem adat, sem más forrásból információ arra vonatkozólag, hogy Dr. Sófi Gyulának köze lenne Dr. Turzón kívül a többi, fentebb felsorolt szakértőkhöz (Csernay Ákoson kívül) – Giller Ildikót a legnagyobb jóindulattal sem nevezzük annak.

Az apai taktika kapcsán tény, hogy a napközivezető-élettársa hozadékaként Giller Ildikó pszichológussal kezdte el a folyamatot, akiről azt adta elő, hogy ajánlottak neki mint szakpszichológust, s a kórházba a napközivezetővel érkezett, aki nem élettársként, hanem mint bölcsőde-vezetőként mutatkozott be. Ilyen minőségében már gyermekvédelmi jelzőrendszeri tag, és a jelenléte nyilvánvalóan indukálta a kórházat arra, hogy újfent jelzőrendszeri tagként a jelzéseket megtegye (ami egyébként is kötelessége). A kókler Giller véleménye tartalmilag alkalmas volt arra, hogy a gyámhivatal feljelentést tegyen, és a rendőrség nyomozást rendeljen el, avagy elsőként segítségével indították el a kiskorú veszélyeztetése szálat. Giller kapcsán arra leszünk kíváncsiak, hogy a rendőrség feljelentésünk jóvoltából milyen Btk. evidencia-szintre sorolja be a tevékenységét. A gyámhivatal és a rendőrség is szakértőket rendelt ki, elkezdődött a gyermek vizsgálati traumatizációja – amiről nyilván nem a hatóság tehet, hanem az apa.

Az apa emellett három alkalommal próbálta a gyámhivatalban a gyermeket magához helyeztetni, mindhárom alkalommal elutasították a kérelmét.

Giller Ildikó után vonta be az apa Kugler Gyöngyit a folyamatba, aki újfent kávézaccból szakértett és tett megállapítást az anyai klímára, az anya-gyermek-kapcsolatra. Az abúzus-témába ezúttal nem nyúlt bele, arról semmilyen formában nem ejt szót, azért nem, mivel a kórházas proxy-élettársas, rendőri intézkedéssel drámaivá fokozott akciót megelőzően szakértett. Itt, ekkor még csak kiskorú veszélyeztetése volt a játékszer neve.

Azért tartjuk fontosnak és kiemelt társadalmi közérdeknek ilyen részletességgel a nyilvánosság elé tárni ezt az ügyet, mivel rámutat arra, milyen veszélyei vannak a magánszakérői megbízásoknak. Ha és amennyiben az egyik peres félnek – vagy épp mindkettőnek – van elég pénze arra, hogy magánszakértők tucatjait bízza meg és rafinált taktikát alkalmazva beveti ezeket, el lehet képzelni azt, hogy milyen nehéz helyzetben van a hatósági személy, legyen akár gyámügyes, rendőr vagy bíró. Lát egy látszólag független igazságügyi szakértői gárdát, s mindegyikőjük veszélyeztetést valószínűsít. Ráadásul a 2018. január 1. napján hatályba lépett új polgári perrendtartás (Pp.) jelentősen felértékelte a magánszakértői véleményt, lényegét tekintve a következőről van szó. A magánszakértői vélemény bizonyítóerőt tekintve egyenértékű a bíróság által kirendelt szakértői véleménnyel, ha világosan és ellentmondásmentesen válaszol a szakkérdésre, és figyelembe veszi az ellenérdekű fél nyilatkozatait is. A magánszakértői vélemény alkalmazásának előnye, hogy a fél maga választhatja ki a szakértőt, és nem kell megvárnia a bíróság kirendelését, illetve a szakértői vélemény elkészítését. Avagy egy rendkívül veszélyes bizonyítási eszköz lehet, ha azt profin, de visszaélésszerűen alkalmazzák.

A büntetőeljárásról szóló törvény, a Be. szigorúbb a magánszakértői véleménnyel kapcsolatosan. A magánszakértői vélemény bizonyítóerőt tekintve nem egyenértékű a bíróság által kirendelt szakértői véleménnyel, hanem észrevételnek minősül, amely nem a Be.-ben felsorolt bizonyítási eszközök közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a magánszakértői vélemény nem alkalmas önmagában a tényállás megállapítására, hanem csak a hatóság bizonyítékértékelő tevékenységét befolyásolhatja.

Ebben az ügyben az apának lett volna lehetősége a magánszakértői vélemények egy bizonyos körét jogi értelemben hatósági szintre emelni, erről a módszerről azonban nem kívánunk többet írni.

Ugyanakkor tetten érhető ebben az ügyben is a pszichológusok szakma-etikai pöcegödre azon szakemberek esetében, akik nem vonták be a másik szülőt a vizsgálati folyamatba, nem hallgatták és vizsgálták meg, hanem kávézaccból szakértve, paranormális képességeik birtokában tettek olyan megállapításokat, hogy milyen az anya-gyermek-kapcsolat, veszélyeztető az anyai közeg. Kiemelendő, hogy gendersemleges a tevékenységük – akikről eddig azt gondoltuk, hogy csak apákat szakértenek távolba látva, ugyanúgy megteszik anyákkal szemben is. Itt a pénz számít, nem a kávézacc illatában megjelenő személy nemi jellege. Foglalkoztunk már korábban ilyen szakemberekkel, ezek közül volt apai kapcsolattartásba anya felkérésére beavatkozó Pedagógiai Szakszolgálatos, és Teréz anyásat játszó, az Igazságügyi Minisztérium Családjogi Munkacsoportjában affektáló gyermekveszélyeztető is.

A Duna Televízió Kékfény című műsora foglalkozott a Sófi-üggyel. Megszólalt a műsorban párás szemekkel, rettegői személyiség-jegyét előadva dr. Spronz Júlia. Az ügyre kullancsként rátelepedő ügyvédnő ömlengése szívet melengető, ugyanis a fentebb említett Teréz anya - Kiss Gabriella - az egyesületének trójai falova az Igazságügyi Minisztériumban. Páraszem Júliát és Teréz anyát érintő alapügyben - melyben újfent előkerült a valótlan szexuális abúzus, s amit két évig terápiázott szakképesítés hiányában a „gyermekpszichológus” - dr. Spronz volt az alperesi jogi képviselő, ahogy Kiss Gabrielláé is. Kiss-Teréz Gabrielláról nem mi állítjuk, hanem a Siófoki Járásbíróság és a Kaposvári Törvényszék írta le ítéleti indoklásaiban, hogy pszichológusként két éven át veszélyeztette a perbéli gyermeket.

Visszatérve a magánszakértői véleményekre: Fajsúlyos probléma az elfogultságon kívül az, hogy a magánszakértők mivel nem vonják be a másik szülőt, a megbízó kénye-kedve szerint hallgathat el lényeges információkat, megtévesztve ezzel a szakértőt. Ezért van az, hogy a szakértők egy szűk köre nem vállal válóperrel összefüggő magánszakértői megbízásokat abban az esetben, ha az ellenérdekű fél, a megbízó a másik szülőt kirekeszti az egyébként őt is érintő szakértésből. Vannak olyan szakértők, akik akkor sem vállalnak valóper alatt magánszakértést, ha mindkét fél hozzájárul ahhoz. Ebben az ügyben is a részletek kiemelt jelentőséggel bírnak. Ha már el tetszenek kérni szakértői túlárazással százezreket irattanulmányozásra, legyenek szívesek kellő alapossággal, és valóban tanulmányozni azokat az iratokat.

Említenünk kell azt is, hogy számunkra érthetetlen módon a rendkívül súlyos, kiskorú sérelmére elkövetett hamis szexuális abúzus vádját illetően sem lép fel kellő határozottsággal az igazságszolgáltatás. Információink szerint – ezt egyenlőre közérdekű adatkérésekkel hitelesen alátámasztani nem tudjuk -, a (volt) házas- vagy élettárssal szembeni, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszak tárgyú feljelentések háromnegyede valótlan, nem megtörtént cselekményre alapul. A jogalkalmazó viszont elvétve indít hamis vád tárgyában büntetőeljárást a feljelentővel szemben. Nincs semmiféle visszatartó erő. Ezen anomália azon kívül, hogy jelentősen terheli az eleve ügyterhelt, és állományi hiánnyal küzdő igazságszolgáltatást, brutálisan rombolja a szülő-gyermek-viszonyt, ráadásul rossz hatással van a valós esetek kivizsgálására is. A Btk. módosítására lenne szükség, új minősítésre, mely a kiskorú és szülője érintettségét vezetné be, jelentősen megemelve a kiszabható büntetési tételt. Emellett nagyobb arányban kellene hivatalból büntetőeljárást kezdeményezzen a rendőrség vagy az ügyészség, és az ügyészégi, bírósági sajtóközmenyekben többször kellene szerepeljenek hamis vád-ügyek.

Indokaink közül a legfontosabb: a gyermek indokolatlan szakértői vizsgálatokkal történő kiskorú veszélyeztetése – mint ahogyan ebben az ügyben történt. Nincs tudomásunk arról, hogy más ügyben, szülő ellen vádat emelt az ügyészség indokolatlan szakértői vizsgálatokkal elkövetett kiskorú veszélyeztetése bűntett tárgyában. Egyenlőre nincsenek pontos információnk arról, hogy mikor indult be az ezúttal jól funkcionáló gyermekvédelmi jelzőrendszer, mikor avatkozott be a gyermek érdekében, arra tippelünk, hogy viszonylag hamar, 2017. táján, ha 2 évvel számolunk a nyomozati és a vádemelési szak vonatkozásában. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mely hatóság tett feljelentést az apával szemben.

Hatósági kirendelések

1. A gyámhivatal feljelentése – Giller Ildikó alapdiplomás pszichológus közreműködése – nyomán a rendőrség Fehér Zsuzsanna (SOTE) pszichológus-szakértőt rendelte ki, aki szerint a bántalmazás az anya részéről teljes szakértői bizonyossággal nem állapítható meg;
2. A válóperben kirendelt – a Sófi-per iratismertetésén meg nem nevezett – igazságügyi szakértő szerint sem történt meg a szexuális abúzus, a kisfiú nem számolt be semmilyen bántalmazásról mely az anya részéről érte volna őt,
3. Pásztor Attilát valószínűleg az apa ellen folyó büntetőeljárásban rendelték ki, és eddig nem merült el adat arra vonatkozólag, hogy vizsgálta volna a gyermeket. Pásztor szerepe a gyermek hosszas szakértői vizsgálatainak elemzése volt. dr. Kárpáti György bíró szerint Pásztor Attila nemleges választ adott a gyermek szexuális traumatizáltságára az egyik fővárosi bíróság jegyzőkönyve alapján, ugyanakkor Dr. Sófi elmondása szerint validálta a szakvéleményét;
4. A gyámhivatal Mityók Csaba pszichológus-szakértőt rendelte ki. Mityók Csaba is kizárta a szexuális abúzust, az anyával történő kapcsolat azonnali visszaállítását, emellett a gyermek védelembe vételét javasolta;
5. Szűcs Éva pszichológus-szakértő Mityók Csaba oldalán vett részt a szakértésben;
6. Lászik András igazságügyi orvos-szakértő (nem beazonosítható, hogy melyik hatóság rendelte ki) szerint orvos-szakértői szempontból nem igazolható szexuális bántalmazás;
7. Édesapa feljelentése miatt a PMRFK a vélt szexuális abúzus miatt Vincze Anett pszichológus-szakértőt rendelte ki 2017-ben, aki kizárta a szexuális abúzust;
8. Majd 2019-ben – a második szexuális abúzus-büntetőügyben – Csernay Ákost és Dr. Papp István Csongor gyermekpszichiáter-szakértőt rendelte ki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, akik újfent kizárták az abúzust;
9. Dr. Papp István Csongor szerint a videófelvételek, illetve azok rögzítési módja önmagában befolyásolta azt, hogy a sértett mit mondjon. Ekkor már, 2020. február 5-én, a gyermek X éves volt és ilyenkor a fantáziavilága még aktívabb – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a gyermeket nagyon sok szakértő vizsgálta. Az anyát olyannyira kimerítette az ügy, hogy már csak 4 órás állást tudott vállalni. Szakvéleményében írtak szerint a gyermeket nagy valószínűséggel indirekt befolyásolás érte, a vizsgálatok során nem merült fel abúzusra utaló adat. A gyermek veszélyeztetése a felvételekből nem állapítható meg. A gyermek elmondta, hogy a korábbi, apja előtt tett állításait azért tette, mert érzékelte, hogy hasonlókat várt tőle. A szülők közti ellentétet a gyermek érzékelte. A csatolt videófelvételeken olyan eset is előfordult, hogy a gyermeknek feltett kérdés valójában állítás volt: „Ki mondja Neked, hogy az apa bánt?” – miközben a gyermek nem állította azt, hogy az apa bántotta. Ez a fajta kérdezés determinálja a választ is – írta Dr. Papp István Csongor a szakvéleményében, melyet dr. Kárpáti György bíró úr ismertetett.

Csernay Ákos: „Lennének olyan emberek, akiknek sok pénz megérne, ha megváltozna az én véleményem”

Csernay Ákos a fenti, Dr. Sófi Gyulának tulajdonított állítását erősíti azon tény, hogy az édesapa építőipari cége 2018-ban 59 millió, 2019-ben 100 millió Ft. tagi kölcsönt folyósított a tagnak – avagy az édesapa kölcsönt vett fel a saját cégétől, tette ezt úgy, hogy 2019-ben egyebekben több mint egymillió Ft. havi jövedelemre tett szert. A tagi kölcsönre a PTK. általános elévülési szabályai vonatkoznak, avagy nem szokás, hogy cégtulajdonos (mint tag) saját magával szemben indít fizetési meghagyást, végrehajtást abban az esetben, ha saját magának (a cégének) nem fizeti vissza a cége útján folyósított kölcsönt.

Tényszerűen megállapítható, hogy az apa azon túlmenően, hogy a cége 2022-ben már egymilliárd forintot meghaladó nettó árbevételt produkált, és sorra nyeri a közbeszerzéseket, rendkívül brutális módon, gyakorlatilag gátlástalanul lépett fel a szülőtársával szemben, tette azt oly módon, hogy eleinte kisebb súlyú bűncselekmények elkövetésével vádolta és próbált vele szemben büntetőeljárásokat indítani, majd 2017-ben és 2019-ben rákapcsolt, előkerült a szexuális abúzus-kártya is – eközben a gyermeket hatósági eljárások tucatjaiba rángatta bele, akit legalább 13 szakértő vizsgált, s a kisfiúnak éveken keresztül kamera előtt kellett szerepelnie, különféle direkt és indirekt – az édesanyjával és anyai nagyszüleivel kapcsolatos – kérdésekre (köztük szexuális tartalmúakra is) válaszokat kellett adnia.

A Fővárosi Törvényszék bírója, Dr. Kárpáti György úr az iratismertetés során azt is közölte, hogy az ügyészég vádat emelt az apával szemben kiskorú veszélyeztetése bűntett és más bűncselekmény miatt. Az üggyel kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék szerkesztőségünket a következőkről tájékoztatta.

„A vádirat szerint a terhelt a házasságának felbontása alatt házastársával közös kiskorú gyermekének – bíróság által kijelölt – tartózkodási helyét megváltoztatta, a gyermeket ismeretlen helyen rejtegette, fellelhetőségét az édesanya és a hatóságok elől titokban tartotta. A vádlott a gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztette azzal, hogy hónapokig nem biztosította a számára, hogy édesanyjával találkozzon.

Ezen felül a terhelt a házassági bontópere alatt több hatósági és büntetőeljárást is kezdeményezett feleségével szemben a gyermeküket ért, a vádlott által vélelmezett szexuális bántalmazás miatt. A gyermek pszichológiai vizsgálata során azonban egyik szakértő sem állapított meg nála traumás eltérést. A vádlott ezeket a döntéseket nem tudta elfogadni, így a gyermekét szükségtelenül és a kiskorú pszichéjét terhelve számtalan szakértői vizsgálatnak tette ki, ezzel a gyermek érzelmi fejlődését veszélyeztetve.

Az ügyészség a terheltet kiskorú veszélyeztetésének bűntettével és kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétségével vádolja”.

Dr. Sófi Gyula és Csernay Ákos utolsó akciója, a konfliktusuk ellenére összefogtak: az igazságügyi szakértésben példátlan módon, Dr. Sófi vezetésével öt igazságügyi szakértő lépett fel az autista gyermek védelmében, újfent egy szexuális abúzus-ügyben

Mint a Sófi-per tárgyalási szünetében kiderült, hallgatóságként megjelent és részt vett a tárgyaláson M. Zs. édesanya (a társai közül az egyik hölgy is engedély nélkül készített hangfelvételt, dr. Kárpáti György bíró rendre utasította a hölgykoszorút – avagy újabb Jeanne d’Arc–harc várható), aki évek óta amolyan bozótharcosként küzd a különféle ügyeiben kirendelt szakértők, köztük Dr. Sófi Gyula és Csernay Ákos ellen is. Édesanya feljelentést tett a volt férje ellen kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntett tárgyában, többek közt azt állítva, hogy az apa horgászbottal szexuálisan abúzálta gyermeküket, önkielégítést végzett előtte, valamint alkohollal itatta a kislányukat. A rendőrség bűncselekmény hiányában – Csernay után: nullás ügyként – megszüntette az eljárást, ezt követően az édesanya a Budapest Környéki Törvényszéken pótmagánvádlóként lépett fel a volt férje ellen, s őt kiskorú veszélyeztetésével, valamint kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettel vádolta ügyvédje útján – természetesen letöltendő szabadságvesztést indítványozva. A BKT. a vádlottat felmentette, a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a felmentő ítéletet. M. Zs. ezt követően Alkotmánybíróság elé vitte a bírósági döntéseket, s ott is vesztett.

A különféle hatósági eljárásokban Dr. Sófi Gyulán és Csernay Ákoson kívül számos más szakérőt rendeltek ki.

Dr. Sófi Gyula vezetésével összefognak a szakértők

A pótmagánvádas ügyben a Budapest Környéki Törvényszék valamikor 2021. elején egyidejűleg idézte Dr. Sófi Gyulát, Csernay Ákost és számos más, a hatósági eljárásokban részt vevő szakértőt is. A szakértők abban egyeztek meg, hogy Dr. Sófi Gyula által közös álláspontot adnak elő, méghozzá arról, hogy a pótmagánvádló-anyuka súlyosan veszélyeztette a kislányt. Íme a Dr. Sófi által előadott közös szakértői álláspontjuk:

„A videófelvételen látható cselekménysor önmagában kimeríti a gyermek legsúlyosabb mértékű pszichés abuzálását, és szexuális traumatizáltságát is megvalósította. A felvétel elkészítésének módja mindent magába foglal, ami kell ahhoz, hogy egy fejlődő gyermek, különösen egy autizmus spektrum zavarral diagnosztizált kislány pszichés traumájához vezessen. Vagyis a korrupciótól, a korrumpálástól kezdve a gyermek regresszióba menekülésén keresztül minden úgy, ahogy a tankönyvben ezt az állapotot le lehet írni. Igazságügyi szakértő szemmel a gyermeket ebben a környezetben, ahol ezek a felvételek készültek (mind a hangfelvétel, mind különösen a videofelvétel) olyan meg nem engedhető verbális, vélhetőleg visszatérő, abúzus éri, amely a gyermek sérelmét megvalósítja…”

A fentieket követően a Budapest Környéki Törvényszék bírója eleget tett a feljelentési kötelezettségének.

A Sófi-per tárgyalási szünetében arra a kérdésre, hogy közölt-e gyanúsítást a rendőrség az anyukával szemben, nemleges választ kaptunk M. Zs. Jeanne d’Arctól.

---

Cikkünk elkészítését – azon szerencsés körülményen túlmenően, hogy a per lényeges résztvevői hozzájárultak ahhoz, hogy róluk kép- és hangfelvétel készüljön – segítette dr. Jován László védőügyvéd iratismertetésre tett indítványa. Olvasóink nevében köszönjük a sajtó-hozzájárulásokat, és ügyvéd úrnak azt, hogy részleteiben megismerhettük, s a nyilvánosság elé tárhattuk az ügyet. Ugyanakkor köszönet illeti M. Zs. Jeanne d’Arcot is azért, hogy bemutathattuk a szakértők jelzőrendszeri funkcióját. Kiemelt köszönet és tisztelet illeti továbbá azt a neve elhallgatását kérő úriembert, aki a Facebook-oldalunkon megjelentetett tárgyalási fotó közlését követően minket megkeresett, és személyes találkozót kérve részletesen elénk tárta az ügyet.

Bár nem szokásunk a szülök közti gyermekelhelyezési háborúba részletesen belefolyni, ebben az ügyben viszont kivételt tettünk, mivel úgy gondoljuk, hogy a közfeladatot ellátó igazságügyi szakértők tömkelegének jelenlétét, tevékenységét, valamint az ügy súlyát – beleértve a Dr. Sófi ellen folyó büntetőeljárást – összességében tekintve kiemelt társadalmi közérdek fűződik ahhoz, hogy ezt a példátlan ügyet részleteiben a nyilvánosság elé tárjuk. Tettük ezt akként, hogy a szülők, és a szakértői vizsgálatokkal is traumatizált gyermek semmilyen formában nem ismerhetőek fel, azonosíthatók be. Ezt az ügyet az igazságügyi szakértői szakma, és az emberi méltóság – a szülői minőség – szégyenének tartjuk, ilyen gyomorforgató üggyel eleddig nem találkoztunk. Jelzéssel fogunk élni az Igazságügyi Minisztérium felé.