Füssy Angéla szeptember 27-én hosszú Facebook-bejegyzésben írt a Varnus Xavér által ellene indított rágalmazási perről. A poszt szerint a magánvádló letöltendő fogházbüntetést kér rá, és Varnus a szeptember 11-i tárgyaláson egy fiatalkorúval való kanadai együttélést ismert be. Füssy azt is írja, hogy üzeneteket, e-maileket és két videóinterjút a becsülete miatt nem használ fel, hogy a visszalépett érintetteket ne tegye ki a nyilvánosságnak. Összevetettük a bejegyzést a tárgyaláson elhangzottakkal, a posztban belinkelt, 2017-ben meg nem jelent HVG-cikktervezettel és a korabeli joggal. A poszt több lényeges ponton eltér attól, ami a tárgyalóteremben elhangzott, a per tényleges tárgyáról, a videóban megnevezett rokonról pedig egy szót sem ír. Szerkesztőségi elemzésünk azt is bemutatja, milyen médiapszichológiai eszközökkel dolgozik Füssy Angéla: a pert erkölcsi és hitbeli harcként keretezi, egy gyermek történetével teremt érzelmi horgonyt, a bizonyítás helyére a közvélekedést és a nyilvános elköteleződést állítja, közönségét pedig mártírképekkel mozgósítja.
Cikkünk Füssy Angéla nyilvános Facebook-bejegyzésén, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2026. szeptember 11-én tartott tárgyaláson elhangzottakon és nyilvános forrásokon alapul. A videóban áldozatként emlegetett rokon és családja nevét továbbra sem közöljük. A vádlottakat az eljárás jogerős lezárásáig megilleti az ártatlanság vélelme.
Röviden: mit állít a poszt, és mi igaz belőle?
- A magánvádló nem kért letöltendő fogházat. Képviselője beismerés esetére egy év fogházat indítványozott, két év hat hónap próbaidőre felfüggesztve, és 200 ezer forint pénzbüntetést. Beismerés nem történt, az indítvány tárgytalan.
- A kanadai együttélés nem a tárgyaláson derült ki. Varnus ezt 2017-ben a HVG-nek már elmondta, és a Füssy által belinkelt szövegben is benne van.
- A belinkelt HVG-tervezet három férfi 1990-es évekbeli történetét tartalmazza. Mindhárman 14 évesnél idősebbek voltak. A perben kifogásolt állításról, a rokonról a szöveg nem szól.
- A belinkelt cikket nem Füssy Angéla írta, és az nem tárgya a magánvádnak.
- A belinkelt Magyar Jelen-cikk több ponton ellentmond a saját maga közölt dokumentumainak. A lapot egy másik Varnus-ügyi cikke miatt jogerősen helyreigazításra kötelezték.
- Füssy szerint feljelentést tett, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda elévülés miatt elutasított. Az elévülés miatti elutasítás a tényekről nem dönt.
- A posztból kimarad a rokon, az édesanya tanúvallomása és a december 3-i távmeghallgatás, vagyis mindaz, amin a per kimenetele valójában múlik.
Mit ír Füssy Angéla?
A bejegyzés a „TISZTA HARC A GYERMEK- ÉS FIATALKORÚ ÁLDOZATOKÉRT” címet viseli, és szeptember 28-án reggelig 732 reakciót, 59 hozzászólást és 106 megosztást kapott. Első fele a békéscsabai, immáron jogerőssé vált ítéletéről szól: Füssy azt írja, hogy az ott kiszabott, immár jogerős pénzbírságot nem fizeti be, mert azzal bűnösségét ismerné el, a döntés ellen a Kúriához fordult, és november 12-én újabb tárgyalás következik [szerk. megjegyzése: a békéscsabai bírónő lepedofilozása miatt került át a Gyulai Járásbíróságra Füssy Angéla és Tóth Márta vádlottak második büntetőpere, illetve külön büntetőeljárásban, újfent a Gyulai Járásbíróság dönt Gyebnár Dávid önkormányzati képviselő bűnösségéről. További legalább három magánvádas büntetőeljárás folyik Füssy Angéla ellen a Zirci Járásbíróságon, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Füssy Angéla a szeptember 11-i tárgyaláson azt állította és mondta jegyzőkönyvbe, hogy Székesfehérváron is folyik ellene eljárás, de erről részleteket nem közölt.]
A második fele a Varnus-per. Füssy szerint a magánvádló letöltendő fogházbüntetést kér rá, a korábban elvesztett perei után ebben az ügyben pénzbüntetésre nem számít, legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztésre. Füssy Angéla Perintfalvi Ritáról azt állítja, hogy egy évvel korábban e-mailben leírta, hogyan lehet őt ezzel a módszerrel félreállítani. Azt írja, hogy a tárgyaláson Varnus maga mondta el: a per tárgyát képező egyik esetben két évig élt együtt egy fiatalkorú fiúval Kanadában – Füssy ebből azt vezeti le, hogy Varnus fiatalkorú fiúkat vitt el a szüleiktől több ezer kilométerre. Szerinte az áldozatok közül többen már nem élnek, egyiküket név szerint is megnevezi. Azt írja, hogy üzenetek, e-mailek és két videóinterjú is a birtokában van, de a becsülete nem engedi, hogy a visszalépett érintetteket kiszolgáltassa; ehelyett bizonyítási indítványt nyújtott be, tanút nevezett meg, és elküldte a bíróságnak a Nemzeti Nyomozó Iroda határozatát, amely feljelentését kizárólag elévülés miatt utasította el. A posztot azzal zárja, hogy december 3-án a bíróságra várja támogatóit, és a túlélőket, tanúkat is, ha mégis megszólalnának.
A hozzászólások között Füssy belinkelte a Magyar Jelen 2024. november 12-i cikkét, azzal a megjegyzéssel, hogy abban olvasható az egyik áldozat levele a HVG főszerkesztőjének.
Tényellenőrzés: Füssy Angéla állításai és a források
| A poszt állítása | Mit mutatnak a források? | Értékelés |
|---|---|---|
| A magánvádló letöltendő fogházbüntetést kér. | A tárgyaláson dr. Jakabovits Péter beismerés esetére egy év fogházat indítványozott, két év hat hónap próbaidőre felfüggesztve, és 100 napi tétel, összesen 200 ezer forint pénzbüntetést. A feljelentésben eredetileg közérdekű munka, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás szerepelt. | Nem igaz |
| Varnus a tárgyaláson ismerte be, hogy egy fiatalkorúval két évig élt Kanadában. | Varnus ezt 2017-ben a HVG-nek már elmondta; a Füssy által belinkelt szövegben is szerepel. A tárgyaláson 17 éves kortól kezdődő élettársi kapcsolatról beszélt. A kiutazáskori életkort egyik dokumentum sem adja meg. | Nem új információ |
| A kanadai kapcsolat a per tárgyát képező egyik eset. | A magánvád két közlésről szól: Dúró Dóra posztjának megosztásáról és a 2024. november 17-i videóról, amely a rokonról szólt. A kanadai kapcsolat a feljelentésben nem önálló vádpont; Varnus a HVG-cikk hátterének magyarázataként hozta szóba. | Pontatlan |
| Varnus a tárgyaláson lekicsinylően nyilatkozott Magyarországról. | Felvételünkön ilyen minősítés nem hallható. Füssy a posztban maga írja, hogy nem emlékszik a szóra; szeptember 11-i posztjában még egy konkrét kifejezést tulajdonított Varnusnak. | Nem igazolható |
| Varnus fiatalkorú fiúkat vitt el több ezer kilométerre a szüleiktől. | A belinkelt anyag egyetlen ilyen esetet ír le: a tervezetben Attilának nevezett férfiét, aki 16 és fél évesen ismerkedett meg Varnusszal, és később két évig élt vele Kanadában. | Túlzó általánosítás |
| A belinkelt cikk „a cikkem, amit perel”. | A Magyar Jelen 2024. november 12-i cikkét Horváth Tamás főszerkesztő jegyzi. A magánvádnak nem tárgya. | Pontatlan |
| A Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentést kizárólag elévülés miatt utasította el. | A határozatot nem láttuk. Elévülés esetén a hatóság a tényeket nem vizsgálja, így a határozat sem a bűncselekmény megtörténtét, sem annak hiányát nem bizonyítja. | Nem ellenőrizhető; érdemi súlya nincs |
| Az áldozatok közül többen nem élnek; egyikük a nyilvános megszégyenítés miatt betegedett meg. | A Füssy által megnevezett személy 2017-ben előbb névtelenül, majd nyilvánosan vádolta meg Varnust; saját akkori elmondása szerint 15 évesen visszautasított egy ajánlatot. Halálát és annak okát nem tudtuk megerősíteni. | Nem ellenőrizhető |
| Egy megnevezett közszereplő e-mailben leírta, hogyan akarják Füssyt félreállítani. | Magánlevél titok sérelme miatt magánvádas büntetőper folyik Füssy Angéla ellen a PKKB-n, a feljelentő Perintfalvi Rita. | Félrevezető állítás |
| Varnus koncertjeit azok mondták le, akiket megrázott a valóság. | A Zeneakadémia 2024. november 15-i közlése szerint a december 1-jei koncertet a bejelentett tüntetés és a biztonsági kockázat miatt mondták le. A Debreceni Zsidó Hitközség a sajtóhírekre hivatkozott. | Részben pontatlan |
Mit tartalmaz a belinkelt HVG-tervezet?
A Magyar Jelen 2024. november 12-én tette közzé azt a szöveget, amelyet a HVG 2017-ben előkészített, de nem jelentetett meg. A lap ezzel a HVG két nappal korábbi közleményére reagált, amely szerint a Magyar Jelen által addig idézett részletek kiragadottak, és több helyen torzító kommentárral jelentek meg. A Magyar Jelen azt írja, hogy a tervezetet és egy áldozat főszerkesztőnek írt levelét változtatás nélkül közli. A tervezet teljes szövegét független forrásból nem tudjuk ellenőrizni. A HVG közleménye elismerte, hogy a cikk 2017-ben elkészült, és a Magyar Jelen által idézett részletek valódiságát nem vitatta, csak a kiragadásukat és a hozzájuk fűzött kommentárokat kifogásolta. A levélről a lap képernyőképet is közölt: eszerint az e-mail 2017. november 23-án ment a HVG akkori főszerkesztőjének, és a képen látható rész egyetlen helyesírási javítástól eltekintve szó szerint egyezik a közölt szöveggel. A Magyar Jelen-cikk a megjelenés óta nem változott: a kuruc.info másfél órával későbbi átvétele és a Wayback Machine mentései a mai szöveggel azonosak.
A tervezet három férfi történetét írja le, akik a kilencvenes években, fiatalkorúként kerültek kapcsolatba az akkor náluk 12–16 évvel idősebb orgonaművésszel. Álnéven szerepelnek. Az egyikük 15 évesen visszautasított egy ajánlatot. A második 14 évesen egyszer létesített kapcsolatot Varnusszal. A harmadik, a tervezetben Attila, 16 és fél évesen ismerkedett meg vele, később majdnem két évig élt vele együtt, részben Kanadában; a levél is tőle származik. A férfiak nem bűncselekményt írnak le, hanem azt, hogy Varnus állítólag ismertségével és a rajongásukkal élt vissza, és ez hosszú távú sérülést okozott nekik. A levélíró maga fogalmaz úgy, hogy jogilag nem, emberileg azonban megrontotta őt.
Varnus a tervezetben azt mondta, hogy mindegyikük elmúlt 14 éves, erőszakos nem volt, törvénysértést nem követett el, és elismerte, hogy Attilával két évig Kanadában élt. A tervezet a videóban szereplő rokonról nem szól, a perben kifogásolt állítást tehát nem támasztja alá.
Mennyire megbízható a belinkelt Magyar Jelen-cikk?
Füssy a posztban a Magyar Jelen-cikket ajánlja olvasóinak, bizonyítékként. Összevetettük a lap saját szövegét a benne közölt dokumentumokkal, valamint a Varnus-ügyben azóta hozott bírósági döntésekkel. Több ponton ellentmondást találtunk.
- Melyik változatot közölték? A lap szerint a teljes írást változtatás nélkül adja közre. A levél szerint viszont a cikket többször átírták, és a levélíró egy változatban a nevét is vállalta. A közölt tervezetben mindhárom férfi saját kérésére álnéven szerepel. A lap nem írja meg, melyik változatot közli, és az mikor készült.
- A névvállalás. A levélíró 2017-ben azt írta a főszerkesztőnek: „a nevem vállalásába is beleegyeztem”. A tervezet szerint a férfiak állításaikat a bíróság előtt is készek megvédeni. A Magyar Jelen hét évvel később a levelet is a nevek kitakarásával közölte. Nyilvános forrásban nem találtuk nyomát, hogy a tervezet szereplői közül bárki saját nevén nyilatkozott volna. Füssy posztja szerint az érintettek ma sem akarnak nyilvánosan megszólalni. Az okát nem ismerjük; a tervezet a család védelmét említi.
- A kanadai életkor. A tervezet szerint a kapcsolat 16 és fél éves korban kezdődött. A levél szerint Varnus éveken át hitegette a levélírót, és csak ezután következett Kanada. Varnus a tárgyaláson 17 éves kort említett. A kiutazáskori életkort egyik dokumentum sem adja meg, így a közölt szövegekből nem igazolható, hogy a levélíró a kanadai együttélés idején fiatalkorú volt.
- A család szerepe. A levél szerint Varnus a már gyanakvó család elől vitte külföldre a fiút. A tervezet szerint viszont a család teljes bizalmába férkőzött, és a levélíró maga is azt írja, hogy a szülei nem figyeltek rá eléggé.
- Keretezés és tartalom. A lap bevezetője pedofilgyanús ügyekről és három áldozatról ír. A tervezetben minden szereplő elmúlt 14 éves, egyikük visszautasította az ajánlatot, a férfiak pedig maguk is csak bizonyos mértékig tartják magukat áldozatnak. Az, hogy a HVG újságírója hitegette volna az érintetteket, a lap állítása, amelyet semmivel nem támaszt alá; a HVG jogi és etikai mérlegelésre hivatkozott.
A lap bírósági beszámolói sem pontosak. 2025. január 16-án „Varnus Xavér veszített a bíróságon” címmel írt arról, hogy a Budaörsi Járásbíróság megszüntette a Füssy Angéla és Bánsági Andor elleni eljárást. A végzés azonban a tárgyalás mellőzésével, az előkészítő szakban született, és a Budapest Környéki Törvényszék 2025. március 5-én hatályon kívül helyezte. Az eljárás ennek nyomán folytatódott: ez a mostani per. A lap „Budaörsi Járásbíróság” címkéje alatt a hatályon kívül helyezésről nem találtunk beszámolót.
A cikket Füssy Angéla jegyzi, vagyis a megszüntetett eljárás egyik feljelentettje írt a saját ügyéről. A szöveg többes szám első személyben azt írja, hogy a bíróság kimondta: „nem követtünk el rágalmazást”. Füssyt a lap munkatársaként említi, a nevét nem írja ki, és azt sem jelzi, hogy a cikk szerzője maga az érintett. A bevezető a feljelentés elutasításáról ír, a cikkben idézett végzés azonban az eljárás megszüntetéséről szól, és a szöveg azt sem említi, hogy a döntés nem jogerős. Ugyanebben a cikkben Füssy megismétli a perben kifogásolt, a rokonra vonatkozó állításokat is. A hatályon kívül helyezés után sem egészítették ki: a Wayback Machine 2025. áprilisi, szeptemberi és 2026. márciusi mentése (archív változat) a mai szöveggel azonos.
Egy másik ügyben a Fővárosi Törvényszék 2025 szeptemberében jogerősen helyreigazításra kötelezte a Magyar Jelent. A lap 2024. november 27-i, szintén Füssy Angéla által jegyzett cikke valótlanul állította, hogy egy azóta elhunyt balett-táncos 15 éves volt, amikor Varnus szeretője lett. Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint a táncos nagy valószínűséggel már nagykorú volt. A lap az ítéletről úgy számolt be, hogy a bíróság szerint a nagykorúság sem bizonyítható; a helyreigazítási kötelezettség ettől függetlenül jogerős. A táncos nem azonos a HVG-tervezet szereplőivel.
Mindez nem cáfolja a tervezetben leírt történeteket, ahogy az sem bizonyított, hogy igazak az állítások, ezekről bíróság nem döntött. Értékelésünk szerint azonban azt mutatja, hogy a Füssy által ajánlott cikk nem semleges dokumentumközlés, hanem egy álláspontot foglaló lap keretezése, amely két Varnus-ügyi bírósági döntést is a saját oldalára kedvezőbben mutatott be, mint amilyenek azok voltak.
A korabeli jog: 2002 előtt más volt a határ
A hatályos Btk. 198. §-a szerint 14 év alatti személlyel végzett szexuális cselekmény bűncselekmény, 14 és 18 év között pedig akkor, ha a felnőtt a fiatallal fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaél. A kilencvenes években azonban más szabály élt: az 1978-as Btk. 199. §-a az azonos neműek között 14 és 18 év között is büntette a szexuális kapcsolatot. Ezt az Alkotmánybíróság a 37/2002. (IX. 4.) AB határozattal semmisítette meg, azóta a korhatár egységesen 14 év.
Ez a különbség a HVG-tervezetben is megjelenik: Attila szerint Varnus tartott a fiatalkorúval folytatott viszony következményeitől, ezért vitte őt Kanadába; Varnus 2017-ben a mai 14 éves korhatárra hivatkozott, amely azonban az akkori, azonos nemű kapcsolatokra nem vonatkozott. Ha a kapcsolat Magyarországon kezdődött, a korabeli jog szerint büntetendő lehetett. Ez azonban évtizedekkel ezelőtti, elévült ügy, és a magánvád nem erről szól. Varnus szerint Kanadában akkor 14 év volt a beleegyezési korhatár.
Mit bizonyíthat Füssy Angéla december 3-án?
A Btk. 229. §-a szerint a rágalmazás vádja alól az mentesül, aki bizonyítja, hogy a közölt tény valós, feltéve, hogy a közlést közérdek vagy jogos érdek indokolta. A bizonyításnak a ténylegesen közölt állításra kell vonatkoznia. A 2024. november 17-i videóban ez az volt, hogy Varnus a gyermekkorúként említett rokonát zaklatta, megrontotta és szexuálisan bántalmazta. Ehhez a HVG-tervezet három története nem ad bizonyítékot.
Más a helyzet a magánvád másik közlésével, Dúró Dóra posztjának megosztásával, amely 14–16 éves fiúkról szólt: ott a HVG-tervezet esetei elvben relevánsak lehetnek. Ezt jelezte a bíró is, amikor a tárgyaláson azt mondta, hogy a bizonyítás nem csak a rokonra terjedhet ki, de ennek határt kell szabni. A Nemzeti Nyomozó Iroda elévülés miatti elutasítása ebben semmit nem bizonyít. A be nem nyújtott üzenetek és videóinterjúk pedig a bíróság számára nem léteznek: a bizonyíték az, amit a bíróság elé tárnak.
A december 3-i tárgyalás kulcsa így az, amit a rokon maga mond a távmeghallgatáson. Az édesanyja szeptember 11-én tanúként azt vallotta, hogy kizárt dolog, hogy Varnus zaklatta volna a fiát.
Ami a posztból kimarad
- A rokon. A per központi vádpontja a videóban megnevezett rokonra vonatkozó állítás. A poszt nem említi.
- Az édesanya tanúvallomása. A tárgyalás legfontosabb tanúja cáfolta a videó állítását; erről a poszt nem ír.
- A megkeresés hiánya. A tárgyaláson kiderült, hogy a közzététel előtt sem Füssy, sem Bánsági Andor nem kereste meg a rokont vagy a családját.
- A saját engedmény. A tárgyaláson Füssy azt mondta: „ha gyermekkorút mondtam, abban hibáztam”, és kész volt ebben helyreigazításra. A posztban ez nem szerepel.
- A Csiszler-helyreigazítás. A Magyar Jelennek egy kapcsolódó, Füssy által jegyzett cikk miatt jogerősen helyre kellett igazítania, hogy néhai Csiszler Attila 15 éves lett volna a megismerkedéskor.
- A Telex-nyilatkozat. Füssy 2024. november 11-én azt mondta, nem állított bűncselekményt; a hat nappal későbbi videó bűncselekményre utaló állításokat tartalmazott. A posztban az erkölcsi megítélés kerül előtérbe, a bűncselekmény kérdését Füssy másodlagosnak nevezi.
Szerkesztőségi elemzés: milyen médiapszichológiai eszközöket használ Füssy Angéla?
Az alábbi elemzés a nyilvános bejegyzés szövegét vizsgálja a médiapszichológia és a meggyőzéskutatás ismert fogalmai alapján. Nem Füssy Angéla személyéről, lelkiállapotáról vagy szándékairól szól, és nem minősíti a perben vizsgált állítások valóságát, amelyről a bíróság dönt.
A bejegyzés a pert nem jogi vitaként, hanem erkölcsi és hitbeli próbaként mutatja be. A meggyőzés eszközei nem egyenként szokatlanok: a kampányszerű, érdekérvényesítő kommunikációban mindegyik ismert. Együttes jelenlétük azonban egy tényfeltáró újságíró szövegében azért figyelemre méltó, mert az oknyomozás ellenkező irányban dolgozik: a meggyőződést bizonyítékkal váltja ki.
- Keretezés. Robert Entman klasszikus meghatározása szerint a keretezés azt jelenti, hogy a közlő a valóság bizonyos elemeit kiemeli, és ezzel előre kijelöli a probléma értelmezését és erkölcsi megítélését. A poszt a pert a gyermekekért folytatott „tiszta harcként” keretezi. Ebben a keretben a bírósági vereség is erkölcsi győzelemmé válhat, az olvasó pedig a tények helyett a szándékot mérlegeli.
- Érzelmi horgony és az azonosítható áldozat hatása. A kutatások szerint egy konkrét, arccal és történettel bíró áldozat sokkal erősebb együttérzést vált ki, mint az elvont adatok. A poszt első fele a békéscsabai ügyről szól, és egy nyolcéves kislány történetével zárul, aki hálából karkötőt fűzött a szerzőnek. Csak ezután tér rá Varnusra. A két ügynek nincs köze egymáshoz, a második mégis örökli az első érzelmi hitelét.
- Előfeltevés a szóhasználatban. Az „áldozatok”, „túlélők”, „tanúk” szavak eldöntöttként kezelik azt, amiről a bíróság még nem döntött. Füssy Angéla által használt nyelvtan már a kérdés feltevése előtt megadja a választ.
- Hivatkozás a közvélekedésre. A poszt szerint mindenki tudta, köztudott volt, számtalan ember jelezte neki. Az érvelés-elmélet ezt a többség véleményére való hivatkozásnak nevezi: a meggyőződők száma pótolja a konkrét forrást.
- Pozícióváltás az erős és a védhető állítás között. Nicholas Shackel filozófus leírása szerint a vitában a közlő egy nehezen védhető, erős állítást tesz, majd támadás esetén egy könnyen védhető, gyengébbre húzódik vissza. A 2024-es videó bűncselekményre utaló állítást tett egy gyermekkorúként említett rokonról. A poszt ettől visszalép: azt írja, hogy a bűncselekmény kérdése külön kérdés, és elég az erkölcsi megítélés. Néhány sorral lejjebb azonban újra az erősebb változat jelenik meg: fiatalkorú fiúkat vitt el a szüleiktől, szexuális céllal.
- Előzetes felmentő magyarázat. A szociálpszichológia önhátráltatásnak nevezi, amikor valaki egy megmérettetés előtt olyan körülményt teremt vagy hangsúlyoz, amelyre egy esetleges kudarcot majd rá lehet fogni. Füssy posztja szerint üzenetek, e-mailek és két videóinterjú is van a szerző birtokában, de a becsülete nem engedi, hogy ezekkel védekezzen. Ha a per elvész, ebben a keretben nem a bizonyítékok hiánya lesz az ok, hanem az erkölcsi tartás. A lehetséges vereség felelősei is előre ki vannak jelölve: a bíróságok, a visszalépő tanúk, az elévülés, egy ellene szőtt titkos terv.
- Nyilvános elköteleződés. Robert Cialdini meggyőzéskutatása szerint a nyilvánosan vállalt álláspontot az ember a következetesség kényszere miatt egyre nehezebben adja fel. A poszt ismételten kijelenti, hogy semmit nem von vissza, és minden szavát vállalja. Minél többször hangzik el ez a vállalás, annál drágább lesz bármilyen korrekció. Ez összhangban van azzal, hogy a tárgyaláson még elismert „gyermekkorú”-hiba a posztban már nem szerepel.
- Ismétlés és az igazsághatás. Lynn Hasher és munkatársai már 1977-ben kimutatták, hogy az ismételten hallott állítást az emberek hihetőbbnek érzik, akkor is, ha nem igaz. A letöltendő fogház állítása szeptember 11-i és szeptember 27-i posztjában is szerepel, bár a tárgyaláson nem hangzott el.
- Mártír- és vallásos keretezés. A poszt a várható ítéletet isteni tervként, a saját helyzetét vértanúképekkel írja le: bezáruló börtönajtó, a feje felett lebegő büntetés, oroszlánok elé vetett tanúk. Ebben a keretben a szenvedés maga válik a hitelesség bizonyítékává.
- Mi és ők. A szöveg éles határt húz a kiálló, végül egyedül maradó szerző és a többiek között: a hallgató balettintézet, a színházak, a művészvilág, egy őt zaklató és félreállítását tervező csoport. A mérce a társadalom normálisnak nevezett része, amelyhez az ellenvélemény a szöveg logikája szerint nem tartozik. Az ellenségkép erősíti a csoporthoz tartozást, és gyengíti a kívülről érkező ellenvetések súlyát.
- Morális felháborodás és mozgósítás. William Brady és munkatársai 2017-ben kimutatták, hogy a közösségi médiában az erkölcsi-érzelmi szavakat tartalmazó üzenetek jelentősen gyorsabban terjednek. A poszt 106 megosztást kapott; a hozzászólók evangéliumi idézettel, áldással és pénzbeli támogatás felajánlásával reagáltak. A szöveg a bíróságra hívja a közönséget, és nyilvánosan tanúkat keres.
Füssy Angéla egyetlen saját hibáját sem nevezi meg. A bizonyítékok bemutatása helyére a meggyőződés, a forrás megnevezése helyére a közvélekedés, a tévedés korrekciója helyére a vállalás ismétlése kerül. Egy tényfeltáró újságírónál a nyilvánosság és a bíróság is azt tekinti bizonyítéknak, amit bemutatnak.
Mi következik?
A per 2026. december 3-án 9 órakor folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróság földszint 5-ös tárgyalótermében. A bíróság távmeghallgatással kívánja kihallgatni a külföldön élő rokont. Füssy Angéla a poszt szerint bizonyítási indítványt nyújtott be és tanút nevezett meg; a szeptember 11-i tárgyaláson Király Tamás meghallgatását jelezte. Bánsági Andor Polgár Tamást és a rokon egykori barátnőjét kívánja tanúként idéztetni. Szerkesztőségünk a tárgyaláson ismét jelen lesz.
Az első tárgyalásról szóló részletes tudósításunk: Varnus–Füssy büntetőper: az első tárgyalás. Az ügy előzményeiről: Dr. Fazekas Ágnes – törvényszéki bíró, aki bíróság elé „állította” Füssy Angélát.
Források
- Füssy Angéla újságíró Facebook-bejegyzése, 2026. szeptember 27. (link), letöltve 2026. szeptember 28-án
- Saját hangfelvételünk a 2026. szeptember 11-i tárgyalásról (Pesti Központi Kerületi Bíróság, B.30915/2025.)
- Magyar Jelen: Varnus-ügy: íme a hét évvel ezelőtt letiltott HVG-cikk teljes szövege!, 2024. november 12. (link)
- hvg.hu, 2017. november 17. (link); Index, 2017. november 16. (link); HVG Kiadó közleménye, 2024. november 10. (link)
- Magyar Jelen: Varnus Xavér veszített a bíróságon, 2025. január 16., szerző: Füssy Angéla (link, archív); beszámoló a helyreigazítási perről (link)
- Budapest Környéki Törvényszék 2.Bpkf.83/2025/2. számú végzése, 2025. március 5. (PDF); Népszava, 2025. március 25. (link)
- Telex: Varnus Xavér pert nyert, helyreigazításra kötelezték a Magyar Jelent, 2025. szeptember 23. (link)
- 1978. évi IV. törvény 199. §; 37/2002. (IX. 4.) AB határozat; 2012. évi C. törvény (Btk.) 198. §, 226. §, 229. §
- Szakirodalom: Entman, R. M. (1993): Framing. Journal of Communication 43(4); Small, D. A., Loewenstein, G., Slovic, P. (2007): Sympathy and callousness. Organizational Behavior and Human Decision Processes 102(2); Shackel, N. (2005): The Vacuity of Postmodernist Methodology. Metaphilosophy 36(3); Berglas, S., Jones, E. E. (1978): Drug choice as a self-handicapping strategy. Journal of Personality and Social Psychology 36(4); Cialdini, R. B. (1984): Influence; Hasher, L., Goldstein, D., Toppino, T. (1977): Frequency and the conference of referential validity. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 16(1); Brady, W. J. és mtsai (2017): Emotion shapes the diffusion of moralized content in social networks. PNAS 114(28)
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mit írt Füssy Angéla a Facebookon a Varnus-perről? Szeptember 27-i posztjában azt írta, hogy a magánvádló letöltendő fogházbüntetést kér rá, és Varnus Xavér a tárgyaláson egy fiatalkorúval való kanadai együttélést ismert be. Azt is írta, hogy üzeneteket, e-maileket és két videóinterjút nem használ fel, hogy a visszalépett érintetteket ne tegye ki a nyilvánosságnak. Saját elmondása szerint bizonyítási indítványt nyújtott be, és tanút nevezett meg. Támogatóit december 3-án a bíróságra hívta.
Igaz, hogy Varnus Xavér letöltendő fogházbüntetést kér Füssy Angélára? Nem. A magánvádló képviselője beismerés esetére egy év, két év hat hónap próbaidőre felfüggesztett fogházat és 200 ezer forint pénzbüntetést indítványozott. Beismerés nem történt, így ez az indítvány tárgytalan.
Beismerte Varnus Xavér a tárgyaláson a kanadai kapcsolatot? Beszélt róla, de nem ekkor derült ki: 2017-ben a HVG-nek már elmondta, hogy két évig élt együtt egy fiatalemberrel Kanadában. A tárgyaláson 17 éves kortól kezdődő kapcsolatról beszélt. Ez a kapcsolat nem önálló vádpontja a pernek.
Mi van a Füssy által belinkelt, meg nem jelent HVG-cikkben? Három férfi története, akik a kilencvenes években 14 és 16 és fél éves koruk között kerültek kapcsolatba Varnusszal, valamint egyikük levele a HVG főszerkesztőjének. A szöveg nem bűncselekményt, hanem az ismertséggel és a rajongással való visszaélést ír le. A perben kifogásolt állításról, a rokonról nem szól.
Miért nem nyilatkozik saját nevén a HVG-nek levelet író férfi? Nem tudjuk. 2017-es levelében azt írta, hogy beleegyezett a neve vállalásába, a tervezetben azonban a férfiak saját kérésükre, a családjuk védelmében szerepelnek álnéven. A Magyar Jelen 2024-ben a levelet is a nevek kitakarásával közölte, és nyilvános forrásban nem találtuk nyomát, hogy azóta saját nevén megszólalt volna.
Megbízható forrás a Füssy által belinkelt Magyar Jelen-cikk? A cikk több ponton ellentmond a saját maga közölt dokumentumainak, például a névvállalás és a közölt változat kérdésében. A lapot egy másik Varnus-ügyi cikke miatt a Fővárosi Törvényszék 2025-ben jogerősen helyreigazításra kötelezte. A budaörsi megszüntető végzést a lapban maga Füssy Angéla, az eljárás egyik feljelentettje tálalta Varnus vereségeként, azt azonban a Budapest Környéki Törvényszék 2025. március 5-én hatályon kívül helyezte.
Bizonyítja-e a HVG-anyag a perben kifogásolt állítást? A per központi állítását, amely a rokonra vonatkozik, nem. A valóságbizonyításnak a ténylegesen közölt állításra kell vonatkoznia. A Dúró Dóra posztjának megosztására vonatkozó vádpontnál a HVG-tervezet esetei elvben relevánsak lehetnek.
Mit jelent, hogy a feljelentést elévülés miatt utasították el? Azt, hogy a hatóság a tényeket nem vizsgálta, mert a feltételezett cselekmény büntethetősége már megszűnt. Az ilyen határozat sem a bűncselekmény megtörténtét, sem annak hiányát nem bizonyítja.
Milyen kommunikációs eszközökkel dolgozik Füssy Angéla posztja? Szerkesztőségi elemzésünk szerint a poszt a pert erkölcsi harcként keretezi, egy gyermek történetével teremt érzelmi horgonyt, a szóhasználatban eldöntöttként kezeli a vitatott kérdést, a közvélekedésre hivatkozik, egyes anyagai felhasználása helyett előzetes felmentő magyarázatot ad, és vallásos, mártír-képekkel mozgósítja a közönségét. Az elemzés a szövegre vonatkozik, nem Füssy Angéla személyére.
Mikor folytatódik a per? 2026. december 3-án 9 órakor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság földszint 5-ös tárgyalótermében, a külföldön élő rokon távmeghallgatásával.
„Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van” – Stephen King.
Válasz írása